Back to top

Kicsi aggyal okos méhek

Az Egyesült Államok egyik tudományos akadémiájának folyóiratában publikáció jelent meg arról, hogy a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait. Ezt a képességet mindeddig csak az embernél és néhány magasabb rendű állatnál mutatták ki.

A tanulmány eredménye, hogy a kisméretű aggyal bíró háziméhek új fejlődési távlatokat nyithatnak a mesterséges intelligencia kutatásában.

A nemzetközi kutatócsoport először használt megegyező paradigmát a méhek és az emberek automatikus tanulásának vizsgálatára.

Az emberek alapvetően más számítási stratégiát használnak ehhez a tanuláshoz, és ez a stratégia lehet az egyik eredője az állatvilágban kiemelkedő kognitív képességek kifejlődésének.

A kísérlet első fázisában az embereknek és méheknek is ugyanazokat az egyszerű formák által kialakított képeket mutatták, amelyeket a vizsgálatban szereplőknek két csoportra kellett bontaniuk.

Az ezt követő tesztszakaszban mind az emberek, mind a méhek ugyanazokat a teszteket végezték el, amelyekben két kép közül kellett kiválasztaniuk a számukra ismerősebbnek tűnőt.

A tesztet úgy állították össze, hogy a látott képekből kiderüljön, mely statisztikai tulajdonságai maradtak meg az emberek illetve a méhek memóriájában.

Az eredmények során kirajzolódott, hogy a méhek a komplex feladatokat az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formája segítségével végezték el.

A méhek azonban nem váltak érzékennyé arra, hogy egy vizuális elem feltűnésekor mi az esélye, hogy egy másik elem fel fog tűnni. Az ember ezzel ellentétben már csecsemőkorában automatikusan kódolja ezeket az információkat.

Összességében a kutatási eredmények arra is rávilágítottak, hogy kicsi aggyal és egyszerű metódusokkal is meglehet oldani bonyolultabb feladatokat, valamint hogy mindez egy magasabb rendű tanulási képesség kifejlődésében is kulcsszerepet játszhat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Könnyebb lehet a hamis élelmiszerek azonosítása

Az élelmiszer-hamisítás, például a valótlan eredetmegjelölés több milliárd dolláros kárt okoz a gazdaságnak minden évben. A botanikusok ennek megoldására fejlesztettek ki egy modellt, mely hatékonyan és alacsonyabb költségekkel képes megállapítani az adott élelmiszerek valódi eredetét.

Magyar kezdeményezésre szigorodhatnak a mézkeverékek származás jelölési előírásai

Eredményre vezettek az elmúlt két év erőfeszítései, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származás jelölési előírásának felülvizsgálatára. Ez megteremti a lehetőségét a származási országok pontos feltüntetésének, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket.

Biológiai növényvédelem a tripszek ellen

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete tagjainál különböző hajtatóberendezésekben, eltérő fajtatípusoknál és ültetési időben vizsgáltuk a biológiai védekezés hatékonyságát a tripszek ellen 2020-ban. Írásomban a fehér tölteni való paprika fűtetlen hajtatásában tapasztalt eredményeket foglaltam össze.

Kicsi, de hatalmas: mikrozöld

Évtizedekkel ezelőtt divatos, drága, ínyenc zöldségként kezdődött a mikrozöldek története, mára népszerűségre tettek szert a fogyasztók körében táplálkozási profiljuk és magas antioxidáns-tartalmuk miatt. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott tudományos tanulmány szerint hozzájárulhatnak a globális táplálkozásbiztonság megteremtéséhez.

Kezdő méhesről-méhesre - Kapcsolatok, szakmai interakció

Ribai Róberttel egy méhészeti közösségi oldalon ismerkedtem meg, adminisztrátorként felhívta a figyelmemet egy hibára, amit vétettem. Az ezt követő beszélgetésből pedig kiderült, hogy számos méhészeti kérdésben hasonlóan gondolkodunk.

Mézbor házilag

Az erjesztett italok elkészítésének vannak buktatói. Ám ez a mézbor viszonylag könnyen, házi eszközökkel is elkészíthető. Az alábbiakban egy egyszerű receptet és módszert adunk közre.

A növekvő légköri szén-dioxidra fotoszintézisük növelésével válaszolnak az idős tölgyfák

Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére - derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.

Veszélyben az őshonos tízlábú rákok

Természetes vizeink egyre kevésbé alkalmas élőhelyek az őshonos édesvízi tízlábú rákok számára, és az invazív opportunista fajok térhódítása is nehezíti a folyamirák-, a kövirák- és a kecskerák-populációk fennmaradását Európában, így hazánkban is. Eddig 14 idegenhonos tízlábú rákfaj jelenlétéről győződtek meg a kutatók.

A házi macska nem tud ordítani, az oroszlán pedig dorombolni

Ha nagymacskákról készül természetfilm, szinte biztosan belekerül egy olyan snitt, amiben a fejedelmi állat felszegi a fejét, és elnyújtottan ordít egy kiadósat. Oroszlánüvöltést állatkertben is könnyű elcsípni – ez ugye fontos cselekményszál volt a Keménykalap és krumpliorrban is –, de ordít a tigris, és a jaguár is.

Mikroműanyagokkal terjednek a kórokozó gombák

Számos kórokozó gombafaj telepszik meg a talaj mikroműanyag részecskéin, ez állhat a gombás fertőzéses megbetegedések arányának növekedése mögött. Erre az eredményre jutott egy bayreuthi-i, hannoveri-i és müncheni kutatókból álló csoport, miután nagy felbontású mikroszkóppal és DNS-vizsgálatokkal elemezték a Nyugat-Kenya lakott területein begyűjtött talajmintákban található gombatelepeket.