Back to top

Kicsi aggyal okos méhek

Az Egyesült Államok egyik tudományos akadémiájának folyóiratában publikáció jelent meg arról, hogy a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait. Ezt a képességet mindeddig csak az embernél és néhány magasabb rendű állatnál mutatták ki.

A tanulmány eredménye, hogy a kisméretű aggyal bíró háziméhek új fejlődési távlatokat nyithatnak a mesterséges intelligencia kutatásában.

A nemzetközi kutatócsoport először használt megegyező paradigmát a méhek és az emberek automatikus tanulásának vizsgálatára.

Az emberek alapvetően más számítási stratégiát használnak ehhez a tanuláshoz, és ez a stratégia lehet az egyik eredője az állatvilágban kiemelkedő kognitív képességek kifejlődésének.

A kísérlet első fázisában az embereknek és méheknek is ugyanazokat az egyszerű formák által kialakított képeket mutatták, amelyeket a vizsgálatban szereplőknek két csoportra kellett bontaniuk.

Az ezt követő tesztszakaszban mind az emberek, mind a méhek ugyanazokat a teszteket végezték el, amelyekben két kép közül kellett kiválasztaniuk a számukra ismerősebbnek tűnőt.

A tesztet úgy állították össze, hogy a látott képekből kiderüljön, mely statisztikai tulajdonságai maradtak meg az emberek illetve a méhek memóriájában.

Az eredmények során kirajzolódott, hogy a méhek a komplex feladatokat az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formája segítségével végezték el.

A méhek azonban nem váltak érzékennyé arra, hogy egy vizuális elem feltűnésekor mi az esélye, hogy egy másik elem fel fog tűnni. Az ember ezzel ellentétben már csecsemőkorában automatikusan kódolja ezeket az információkat.

Összességében a kutatási eredmények arra is rávilágítottak, hogy kicsi aggyal és egyszerű metódusokkal is meglehet oldani bonyolultabb feladatokat, valamint hogy mindez egy magasabb rendű tanulási képesség kifejlődésében is kulcsszerepet játszhat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.

Ilyen egy játszótér, ahol a fogyatékkal élők is biztonságosan játszhatnak

Visszafogott színek, nagyobb és belátható terek, speciális hinták: így néz ki egy integrált játszótér, ahol a fogyatékkal élők is biztonságosan játszhatnak. A magyarok háromnegyede nem találkozott még olyan játszótérrel, ahol fogyatékkal élők is játszhatnak, miközben az emberek több mint fele szívesen járna ilyen játszótérre a lakóhelye környékén - derült ki a Royalkert kutatásából.

Kiemelten fontos a beporzók védelme és a biológiai sokféleség megőrzése

A beporzók védelme nem csak a biológiai sokféleség megőrzéséhez járul hozzá, hanem a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fenntartásához is - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Környezetvédelmi Tanács informális ülésén, szerdán, Ljubljanában.

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

Klímabarát lépés: hagyjuk a szántóföldön rohadni a növényi maradványokat

A szántóföldön kint hagyott, bomló növényi maradványok nem csak értékes komposztot jelentenek a talaj számára. Bizonyított tény, hogy a mezőgazdasági termelésből visszamaradt szerves anyagnak fontos szerepe van a szén megkötésében, ezzel pedig segíti a globális szén-dioxid kibocsátás csökkentését.

A méhészeti ágazat megsegítését sürgette a magyar agrárminiszter Brüsszelben

Magyarország konkrét intézkedési javaslatokat fogalmazott meg a méhészeti ágazat megsegítése érdekében a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén. A beterjesztett dokumentumot Franciaország, Görögország, Horvátország, Olaszország és Románia teljes mellszélességgel támogatta.

Funkcionális növény

Vannak, akik zöldtrágyanövényként használják, mások vetőmag-termesztési céllal foglalkoznak vele, ugyanis vetőmagjának tonnája közel egymillió forintba kerül. Emellett hosszan virágzó, remek mézelőként a méhészek körében is kedvelt növénynek számít. Ismerkedjünk meg kicsit mélyebben a facéliával, vagy népi nevén a mézontófűvel.

1600 éves birkamúmia titkaira derült fény

1600 éves birkamúmia DNS-ét sikerült feltérképezni Írországi, iráni, német és osztrák genetikusok és régészek közreműködésével. A ritka lelet egy ősi iráni sóbányából, Chehrābād-ból került elő, ahol a speciális körülményeknek köszönhetően szokatlanul hosszú ideig őrződtek meg a lágyszövetek, és bennük az értékes genetikai anyag.

Éppen a kaszás nem hoz halált a biodiverzitásra

A Kárpát-medencei települések határain kívül fekvő lágyszárú növénytársulások szinte mindegyikét az emberi gazdálkodás hozta létre. Azonban ahhoz, hogy ezeken a területeken szerteágazó ökoszisztéma tudjon kialakulni, a megfelelő módon kell gondjukat viselni, ennek pedig egyik meghatározó művelete a kaszálás.

Esőcsinálás, időjárás manipulálás - menőn hangzik, de...

A csapadék nagy kincs, emiatt már régen, a sámánoknak is külön varázslataik voltak arra, hogyan fakasszanak esőt a felhőkből. Ma az időjárás manipulálása már ennél tudományosabb alapokon nyugszik, gondoljunk csak a jégkármentesítő rendszerre. De nem új keletűek azok a próbálkozások sem, hogy száraz időben hogy lehet esőt „csinálni”…