Back to top

Kisebb-nagyobb lépések a fenntarthatóság érdekében

A fenntartható mezőgazdaság és élelmezés szempontjából nagy jelentőségű a zöldség-gyümölcs termesztés, áll a Fruit Logistica Trend Report 2020-as kiadásában. Számítások szerint 2050-re kétszer több friss terméket kellene fogyasztanunk, hogy elérjük a kívánt célt.

Ezzel párhuzamosan a termesztésben az erőforrások hatékonyabb fölhasználásával, a teljes értékláncon belül pedig az élelempazarlás mérséklésével kell csökkenteni a környezetre káros hatásokat. Fontos feladat a csomagolás, tárolás és szállítás hatékonyabbá tétele is. Táplálkozásunkban mindenkinek az egészségesebb, és a környezetet kevésbé terhelő élelmiszerek felé kell fordulnia, ilyenek a zöldségek és a gyümölcsök.

A fenntarthatóságot sok vállalkozás olyan nyűgnek tekinti, ami sok pénzt, időt és energiát emészt föl, de napjainkban már hosszú távon kell gondolkodni.

Az üvegházban optimalizálni lehet a vízfelhasználást
A gyors megtérülés helyett olyan megoldásokat kell keresni, amelyek a részvényesek, az alkalmazottak, a kereskedelmi partnerek, a helyi közösségek és az egész Föld számára hosszú távon hasznosak. Az bizonyos, hogy a fenntarthatósági tervvel rendelkező vállalatok könnyebben megbirkóznak napjaink új gazdasági, szociális, környezeti és jogszabályi kihívásaival.

Ma már a fenntarthatósági kockázat könnyen gazdasági kockázattá válhat,

ugyanis a fogyasztók egyre tudatosabbak ezen a téren, a környezetet kevésbé terhelő termékeket helyezik előtérbe. Az éghajlatváltozás pedig olyan kockázatokat hozott, mint az extrém csapadékok és szárazság, a termésbiztonság megrendülése, a biodiverzitás csökkenése. Ezek a veszélyek nagyon változatos mértékben érvényesülnek termőterülettől, termesztési módtól, az értékesítés helyétől függően, de szabadföldi termesztés esetén a termesztési kockázatot már a bankok is erősen bekalkulálják.

Ez azzal jár, hogy aki nagyobb biztonsággal termeszt, az olcsóbban tudja finanszírozni a működését.

A tanulmány azonban figyelmeztet: nem elég fenntarthatóan termelni, legalább olyan fontos az átláthatóság és a jó kommunikáció. Utóbbival nemcsak fogyasztókat, hanem elkötelezett dolgozókat is nyerhetünk. A fenntarthatóságra törekvés további előnye, hogy ösztönzi az innovációt és további nyereséget hozhat.

Vízfelhasználás

A vízhasználat abszolút meghatározza a friss termékek fenntarthatóságát, állítja az elemzés: a világ legtöbb helyén az összes víz 70%-át az agrárium használja el, és előrejelzések szerint 2050-re legalább 15%-kal több vizet vételez majd ez az ágazat a világon. Vagyis a mainál többfelé fognak vízhiánnyal szembenézni, drágább lesz az öntözés, és több korlátozás lép életbe.

Eltérő szempontok

A friss termékek esetében öt kulcsfontosságú terület határozza meg a fenntarthatóságot a Rabobank adatai szerint: a víz, az élelmiszerveszteség, a csomagolás, a vegyi anyagok használata, valamint az energiafelhasználás. A fogyasztók másképp ítélik meg a fontossági sorrendet. Nemzetközi felmérések szerint ők a víz, a területhasználat és a klímaváltozás miatt aggódnak általában, egyes termékeknél azonban eltérő súlypontokra figyelnek. Míg a banán esetében például kritikusnak ítélik a termesztők megélhetését, a szamócánál a vegyszerhasználat a kulcskérdés a számukra. Hasonlóképp különbözően ítélik meg a fenntarthatósági szempontokat a mezőgazdaság eltérő területein dolgozók: a szabadföldön gazdálkodók a talaj termékenységét féltik, szemben a termesz­tőközegeket használó növényházi kertészekkel. Aki pedig a saját földjén termeszt növényt és állatokat is tart, elsődleges fontosságúnak tekinti a bio­diverzitás fenntartását, esetleg növelését.

A legnagyobb zöldség- és gyümölcstermesztő körzetek, mint Kalifornia, Chile, Dél-Afrika és Spanyolország már most küzdenek a vízhiánnyal.

Országokra lebontva természetesen sokkal részletesebb a kép, amit fel kell használni a döntésekben, a vízhasználatnak ugyanis nagyon sokféle környezeti hatása van, ami erősen kihat a befektetőkre.

A vízhasználat leglátványosabb és közismert mércéje a „vízlábnyom”, ami az adott áru termeléséhez szükséges összes víz mennyisége. Az alma vízlábnyoma például 822, a narancsé 560, a mangóé pedig 1800 liter/kg. Ez azonban nem mond semmit a víz forrásáról, sem pedig arról, hogy mi történik, ha kevesebb áll rendelkezésre. Érdemes tehát vizsgálni további szempontokat is, vagyis a szükséges víz mennyiségét, a felhasználás hatékonyságát, a vízforrások eloszlását, az öntözővíz újrahasznosítását és a vízminőséget.

Részletesebb áttekintést ad a vízhasználatról a vízlábnyom-hálózat (Water Footprint Network), amely megkülönböztet zöld, kék és szürke vizet a felhasznált víz eredetét tekintve.

Ezek az eső- vagy talajnedvesség, a felszíni víz vagy talajvíz, illetve a szennyezőanyagok megszüntetéséhez szükséges tiszta víz mennyisége. A szürke víz gyakorlatilag a szennyezés mutatószáma, azt lehet kiszámolni, hogy egy víztest szennyezettsége mennyi tiszta vízzel hígítható a megengedett értékre. Ha ez az érték kevesebb vagy megegyezik a befolyó vizek mennyiségével, nincs különösebb tennivaló.

Néhány gyümölcs- és zöldségtermesztő vállalkozás hatékonyabb öntözési módok bevezetésével csökkenti a vízfogyasztását,

amihez az esetek nagy részében tápoldatozás társul, illetve szabadföldről növényházba költöztetik a termesztést. A víz- és tápanyagszinteket monitorozó rendszerek jóval hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a gazdálkodást, de attól még nyitott kérdés marad, hogy a gazdasági és hatékonysági szempontokra figyelő, mégoly pontos mérések elegendőek-e a vízforrások minőségének és megmaradásának megőrzésére. Valószínűleg radikálisabb változások szükségesek ahhoz, hogy nagyot ugorjunk előre:

olyan mezőgazdasági technikákra van szükség, amelyek javítják a növények és a talaj egészségét és végeredményben a víz körforgását is.

Ez lehet vegyes kultúrák tervezése vagy a szántás nélküli gazdálkodás, illetve a teljesen szabályozott, high-tech növényházi termesztés, ahol optimalizálni lehet a vízfelhasználást. Számos hajtatókertészet használ már zárt öntözőrendszert, ahol az elfolyó vizet újrahasznosítják.

A víztakarékos öntözéshez ma már legtöbbször tápoldatozás is társul

Ugyanakkor nem csak a termesztés során kell takarékosabban bánni a vízzel. Az élelmiszerlánc további részeit is át kell tekinteni, és együttműködést kialakítani a vízforrások többi használójával, az iparral és a társadalommal. Ebből a szempontból a helyi szabályozások általában nem elég erősek, átfogóbb megoldásra lesz szükség, állítja a Trend Report a holland Nature’s Pride egzotikus gyümölcsöket termeltető és forgalmazó vállalat példája alapján.

Veszteségek

Az élelmiszerveszteség napjaink egyik legfontosabb témája, ugyanis a megtermelt élelem harmada vész el a világon.

A könnyen romló termények, mint a gyümölcs és a zöldségek esetében ez az arány még magasabb, 40 vagy 50%.

A hulladék is hasznosul

A gyakorlatban új technológiák és viselkedési minták bevezetésével is csökkenthető a veszteség, ilyen a szorosabb együttműködés, a gyakoribb kommunikáció és finomhangolás a partnerek között. A körforgásos gazdaság pedig – ami definíció szerint is megköveteli az együttműködést – teljesen új lehetőségeket nyit meg. Például a brit piacot ellátó spanyol citruskereskedő, az AMT Fresh új megállapodást kötött a Tescóval, hogy a kidobandó gyümölcsök egy részét más fogyasztókhoz juttassák el. Az étkezésre nem alkalmas citrusféléket az AgriGrub vállalatnak adják. Ez a cég az egyik úttörője az élelmiszerhulladék hasznosításának Nagy-Britanniában: a fekete katonalégy tenyésztésére használják a hulladékot. A legyek lárváit élve vagy szárítva hozzák forgalomba hüllők, illetve madarak etetésére, a keletkezett ürülék pedig trágyaként vagy repellens anyagként hasznosítható, hatását az angol káposztatermesztők már vizsgálják. Ennek az együttműködésnek köszönhetően az AMT Fresh azt reméli, hogy 2025-re hulladék nélküli tevékenységet tud folytatni Nagy-Britanniában.

A veszteség csökkentésének másik módja az volt a számukra, hogy sokkal többfelé osztályozzák a gyümölcsöt, amivel új piacok és termékelhelyezési lehetőségek nyílnak meg, továbbá több gyümölcsöt juttatnak a jótékonysági szervezetekhez. Becslésük szerint ezáltal 2025-re 33%-kal kevesebb citrusfélét kell kidobni.

Nemcsak a termény megy ilyenkor kárba, hanem vele a sok felhasznált erőforrás is, valamint a folyamattal járó üvegházhatású gázok is feleslegesen kerülnek a légkörbe. Az élelmiszerláncon belül számos ok vezet a veszteséghez. A termesztés során a károsítók, a vízhiány, a nem megfelelő időben végzett vagy nem hatékony betakarítás, a munkaerőhiány, továbbá az alacsony árak okolhatók azért, hogy a lehetségesnél kevesebb lesz végül a termés.

A szállítás és a tárolás során a kapacitáshiány, a nem megfelelő hőmérséklet, a rossz logisztikai szervezés, a minőségi és esztétikai követelmények miatti kiesés, valamint a kereslet és kínálat egyensúlytalansága lehet az ok.

A kereskedelemben a változó igények, a túlraktározás, a nem megfelelő csomagolás és a minőségi igényektől való elmaradás vezet ahhoz, hogy nem adnak el minden terméket. Végül a háztartásokban a korlátozott tárolási lehetőségek, a túl nagy adagok, vagy a megvett áruban való csalódás miatt vész kárba az áru.

A fejlődő országokban a termesztés során a legnagyobb a veszteség, a fejlett országokban pedig a kereskedelemben és a fogyasztóknál.

Minden veszteségpont esetében van lehetőség a javításra, és egy 1200 céget elemző tanulmány szerint 99%-uk gazdaságosan tudta működtetni az élelmiszerveszteséget csökkentő beruházásait. Ugyanakkor ami az egyik oldalon megtakarítás, a másik oldalon az erőforrások nagyobb mértékű felhasználása. Például a hűtőtárolás és a csomagolás fejlesztésével kevesebb a veszteség, viszont nő az energiafelhasználás, vagy több műanyaghulladék keletkezik.

Csomagolóanyagok

Miközben világszerte nő a műanyag­hulladékokkal szembeni ellenérzés, Ázsiában mind több műanyagot igényelnek, tekintve, hogy olcsó, erős és sokoldalúan használható, a zöldség-gyümölcs csomagolására még mindig a legkeresettebb anyag.

Az utóbbi évtizedben mind több friss, előre csomagolt gyümölcsöt forgalmaznak a világon, aránya Kínában 3, az USA-ban 20, Nagy-Britanniában 47 és Németországban 58%.

A fogyasztók mindinkább kényelmi termékként és egészséges nassolnivalóként tekintenek a gyümölcsökre.

Ráadásul a csomagolás növeli a pulton tarthatóságot, ezáltal kevesebb áru megy veszendőbe, továbbá higiénikusabb, és a forgalmazó a termékre vonatkozó információkat, marketingüzeneteket tüntethet föl rajta.

A műanyag csomagolás sok előnye ellenére nagy az igény fenntarthatóbb megoldásokra, noha nem kristálytiszta, hogy mit is tekinthetünk annak. A műanyaghulladék általában lerakókba, majd égetőkbe kerül, vagy rosszabb esetben a természetet szennyezi, különösen azokban az országokban, ahol elégtelen a hulladékkezelési infrastruktúra. Manapság a műanyag újrahasznosítási rátája nagyon alacsony, kivételt csak a PET-palackok képeznek.

A papírcsomagolások nagy részét újra felhasználják az új csomagolásokban, ennek ellenére a gyártás szén-dioxid-lábnyoma mégis nagyobb, mint a műanyag­ csomagolásé.

Az ellentmondás feloldására több szupermarket visszatért egyes zöldségek-gyümölcsök ömlesztett kínálására, és a vásárlóknak papír vagy többször használható textilzacskót ajánlanak a csomagolásra. A termelők papírládába vagy újrahasznosított műanyagba csoma­golnak, illetve természetes alapú mű­anyagokkal kísérleteznek. A biotermelő Eosta például lézergravírozást alkalmaz a termékein a címke helyett.

Minden vállalkozásnak azt javasolják az elemzők, hogy saját magának állítsa össze a csomagolási stratégiáját, mélységében elemezve az egyes megoldások előnyeit és hátrányait.

Nemes gondolat, hogy elhagyjuk a műanyag­ cso­magolást, de az a veszteségek megugrásával jár.

Minden csomagolóanyagnak megvannak a környezeti előnyei és hátrányai, ezért a fogyasztókat meg kell ismertetni velük, és elmagyarázni, hogy miért az adott megoldást választotta valaki.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Mads Mikkelsen a sztárja az új Carlsberg reklámnak

A Carlsberg leleplezte legújabb reklámját, melyben alkoholmentes sörüket népszerűsíti. A vállalat úgy döntött, hogy eljött az ideje az alkoholmentes sörök piacának fellendítéséhez, ezért a Carlsberg 0.0 promóciós reklámjához a híres dán színész, Mads Mikkelsen-t kérték fel, hogy főszereplője legyen a videónak.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Több mangó termett, leesett az ára

Nőtt a dél-afrikai mangókínálat a főszezonban, ezért a kereskedelmi ára jelentősen csökkent.

Grow21: Együtt ültethetjük el a fenntartható jövő magjait

A vadonatúj virág- és zöldségkertészeti és tájkertészeti virtuális esemény a Kekkilä-BVB, Európa egyik vezető kertészeti cége támogatásával valósulhat meg. A fesztiválra a rendezők meghívnak mindenkit, hogy megvitassák, hogyan állhat fenntarthatóbb növekedési pályára a zöld ágazat.