Máté Endre regionális fejlesztési vezető röviden hírt adott bevezetőjében a Syngenta legújabb eredményeiről és terveiről. A következő 5 évben 2 milliárd dollárt fordítanak kutatás-fejlesztésre a fenntartható mezőgazdaságért. Ennek jegyében hazánkban is bővítették fejlesztőcsapatukat, hogy minél több adaptációs kísérletet tudjanak végezni. A három új növényvédő szer mellett számos nagy teljesítményű, stressztűrő hibridet nemesítettek, például árpából az SY Dooblin és SY Dakoota hibrideket, vagy az SY Minerva kukoricát.
A fenntarthatóság fontos pillére a digitalizáció, mert nagyon pontosan lehet célozni vele a kritikus területeken. Területi tanácsadók közreműködésével a magyar gazdálkodók is elérhetik a FarmShot technológiát, ami műholdas felvételek segítségével ad tájékoztatást a helyi állapotokról. A Spray Assist a növényvédelemhez ad tanácsot, segítségével meg lehet állapítani a permetezés optimális időpontját, és meg lehet határozni a hozzá szükséges fúvókákat. A permetezőgépek biztonságos tisztítására szolgál a RemDry eszköz.
Fél tucat veszélyes kártevő
A talajfertőtlenítés jelentőségét Vörös Géza rovartani szakértő részletezte. Egyre többfelé károsítanak a drótférgek, vagyis a pattanóbogarak több évig a talajban fejlődő lárvái. Tavaly a száraz tavaszi időjárás miatt nem okoztak olyan nagy kárt, mint vártuk, mert a nedvesség fontosabb számukra, mint a hőmérséklet.
Szántóföldön kisebb jelentősége van a cserebogaraknak, de a zöldítés mindenütt több lehetőséget teremt nekik a peterakásra, így helyenként gondot okozhatnak. A vetési bagolylepke hernyója, a mocskospajor nagyon nehezen leküzdhető kártevő, szinte ellenálló a talajfertőtlenítő szerekkel szemben. Terjedésének ugyancsak kedvez a zöldítés, mert augusztusban repülő második nemzedéke könnyen talál peterakásra alkalmas helyet.
Az amerikai kukoricabogár kártétele is kisebb volt tavaly a száraz és hűvös tavasz miatt, mert a kis lárvák elpusztultak a szárazságban, és a hűvös időben jól kitartott a vetéskor kijuttatott talajfertőtlenítő granulátum hatása.
Tömegesen károsít a kukoricamoly azokon a területeken, ahol nem forgatják a talajt, mert a telelő hernyók nem pusztulnak el. Május második felében nagy számban repültek az első nemzedék lepkéi, a második nemzedéket pedig számukra tökéletes meleg, párás idő várta. Ezek a lepkék már a csőre rakták petéiket, amelyek rágása nyomán a fuzárium is megtámadta a kukoricát. A gyapottok-bagolylepke általában hosszabb meleg és aszályos idő után érkezik hazánkba, de enyhébb teleken már itthon is áttelel. Hernyói átvészelik a -3, -4 fokot, csak tartósan -10 Celsius-fok körüli hidegben pusztulnak el.
Nagyobb tőszám
A Force Evo egyetlen granulátumban tartalmaz összetett starterműtrágyát és a teflutrin talajfertőtlenítő hatóanyagot, mutatta be az új terméket Horváth András fejlesztőmérnök. Tíz százaléka nitrogén, 41 százaléka foszfor, 3 százaléka mangán, 2 pedig cink, valamint tartalmaz 5 g/kg teflutrint. A vetéssel egy menetben, sorkezeléssel, de diffúzorral javasolt kijuttatni. Adagja drótférgek ellen hektáronként 16, közepes kukoricabogár-fertőzésnél 20 kilogramm.
Összehasonlító kísérletben a kezeletlen kontrollhoz (5 t/ha) képest 3,5, a Force 20 CS-vel történt csávázáshoz képest további 1,25 tonnás hozamnövekedést értek el vele.
Megadták a termő kukoricatövek számát is a kezeléseknél: a kontrollban 58 ezer, a csávázásnál kerekítve 70,7 ezer, a Force Evo használatával 72 ezer, a kombinált kezelésnél pedig 75,5 ezer tő fejlődött 1 hektáron. Számos kísérlet eredményét összegezve megállapítható, hogy hektáronként 5 ezer tő kiesése körülbelül 1 tonnás termésveszteséget okoz, hangsúlyozta Horváth András.
A készítmény kijuttatása az üzemi kísérletek szerint is könnyű és biztonságos, de a diffúzor használata mindenképpen ajánlott hozzá. Tíz kísérlet átlaga alapján a kezeletlen kontrollban 55 ezer kukoricatő fejlődött 1 hektáron, a sor aljára kijuttatott Force Evo készítménnyel 64 ezer, diffúzorral kiszórva pedig 78,5 ezer.
Elsősorban drótférgek ellen
A webinárium hallgatói között elvégzett gyors felmérés azt mutatta, legtöbbjüknek a drótférgekkel gyűlik meg a baja, mondta Papp Zoltán kampánymenedzser. A kártevők nem csak a forgatás nélküli talajművelés és a zöldítés miatt tudnak terjeszkedni, más tényezők is közrejátszanak. Ilyen elsősorban a neonikotinoidos csávázás 2013-as betiltása, ami a napraforgó, a kukorica és a repce termesztését érinti, és ennek megfelelően több mint 2 millió hektárra vonatkozik. Segíti a drótférgek terjedését, hogy egyre több az egyszikű gyom a gabonatáblákon, márpedig megállapították, hogy például az ecsetpázsit gyökerén öt-tízszer gyakrabban található drótféreg, mint a búzáén.
Márpedig a lucernában megfelelő helyet találnak a pattanóbogarak a peterakásra, és ez a kultúra a cserebogaraknak is megfelelő. Az utóbbi 5 évben az időjárás is kedvezett a pattanóbogarak peterakásának, mert kétszer átlagos, háromszor pedig kimondottan csapadékos volt a június-július, amikor ezek a bogarak szaporodnak és petét raknak.
A drótférgek lárvái 3–5 évig fejlődnek a talajban, ezért több év után is számítani kell jelenlétükre. Polifág kártevők, de a burgonyát, a kukoricát, a kalászosokat és a répaféléket szeretik a legjobban.
Ahol a kukoricabogár a legnagyobb veszély, ott a jól bevált Force 1,5 G talajfertőtlenítő marad a megoldás. A Force Evo a csemegekukorica és a hibrid kukorica mellett a drótféreggel fertőzött takarmánykukorica termesztéséhez javasolt, mert kedvezőtlen körülmények között is hatékonyan segíti a korai fejlődést, és a nagyobb tőszámnak köszönhetően nagyobb termést is kap a felhasználó.