Back to top

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!

A cigánycsuk a telet az európai és észak-afrikai mediterrán térségekbe tölti. Az őszi vonulás nagy része szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik.

Példányaival főként magas kóró és bokor csúcson találkozhatunk, erre a viselkedésére utal korábbi neve is, a cigány-csaláncsúcs.

2021-es év madara a mezei vérebnél valamivel kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg.

Preferált élőhelye a sík, domb- és hegyvidékeken nyílt gazosok.

A zárt erdőtömbökben és monokultúrás agrárterületeken nem fordul elő. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll.

Fotó: Wikipédia

Mint énekesmadár-fajaink jelentős része, úgy a cigánycsuk hazai állománya is jelentősen, 54 százalékkal csökkent 1999-2019. közötti adatok alapján.

Napjainkban megközelítőleg 195-210 ezer párra tehető állománya.

A megfogyatkozás hátterében drasztikus élőhely-átalakulás, valamint a nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása áll. A növényvédő szerek miatt rovartápláléka is jelentősen visszaszorult.

Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Az élővilág és a munka szeretetére tanítanak

„Elvarázsol az a rendezettség és szépség, amit a méhek megtestesítenek. Amikor kaptárt bontunk, egy jól szervezett társadalom tárul elénk, amiben a család a legfontosabb. Mindenkinek megvan benne a maga feladata, és hihetetlen pontossággal teszik a dolgukat."

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgozik a vízügy

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgoznak a vízügy szakemberei; vasárnaptól többnapos üzempróbát tartanak, hogy megállapítsák, milyen hatással van a tó vízminőségére és élővilágára, ha megkezdik a vízpótlást a Pátkai-tározóból a tóba - tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatósgóág (OVF) pénteken az MTI-t.