Back to top

Magkezelési eljárások

A tavaszt váró kertészkedők ilyenkor már tervezik a vetéseket, térben és időben egyaránt. A palánták nevelésénél lényeges az időzítés is, például a fagyérzékenyeknek május közepére kell „készen lenniük”. Néhány mag nehezen kel ki, ezeket magkezelési eljárásokkal ösztönözhetjük. A rétegzésnek például már itt az ideje…

Alapvető feltételek

A növények vetés útján történő szaporításának legnagyobb előnye, hogy így jóval olcsóbban jutunk zöldséghez, vagy dísznövényhez, mintha palántát, vagy kifejlett növényt vennénk. A magok optimális csírázásához néhány fontos feltétel szükséges, ám pár apró trükkel mi is gyorsíthatjuk e folyamatot.

Ahány mag, annyi kelési "rigolya"
Ahány mag, annyi kelési "rigolya"
Fotó: wikipedia

Nyugalmi állapotában a mag belsejében a maghéjjal és a táplálószövettel körülvett csíra található.

Ha a körülmények megfelelőek, megkezdődhet a csírázás. A mag csírázása víz felszívásával indul meg, melytől földuzzadva saját maghéját szétfeszíti, fölrepeszti.

A csírázásához a magnak mindenekelőtt megfelelő hőmérséklet és nedvesség szükséges. Először tehát vízhez kell juttatnunk, hogy ebből a tömegéhez viszonyítva 30-100 százaléknyi mennyiséget felvegyen. A vízfelvételhez megfelelő hőmérséklet is kell.

A szükséges hőmérséklet egy minimum és maximum érték közé behatárolható.

A magcsírázásához vízen és megfelelő hőmérsékleten kívül más nem kell, ám amint megjelentek a gyökérkezdemények és a sziklevelek, már ennél jóval több tényező (fény, tápanyagok stb.) megléte válik szükségessé.

Magkezelési eljárások

A magkezelési eljárásokkal egyrészt gyorsíthatjuk a csírázást, vagy valamely ahhoz szükséges feltétel hiánya esetén is megoldhatjuk, hogy a mag kelése beinduljon.

A nagyobb magok csiszolhatók, bevághatók, a csírától távolabb
A nagyobb magok csiszolhatók, bevághatók, a csírától távolabb
Fotó: wikipedia

Minden növény magjára vonatkozik, hogy a vízfelvételének beindultától a csírázásig nem száradhat ki, különben elpusztul.
A mag ugyanis vízen kívül mindent tartalmaz, ami az új növény kifejlődéséhez szükséges, ám ha a mag megduzzad - azaz vizet vesz föl - ám ezután kiszárad mielőtt kicsírázna, akkor elpusztul.
Ha eljut odáig, hogy a gyökérkezdemény megjelenik akkor az már képes vízfelvételre.
Áztatás: a legkézenfekvőbb magkezelési eljárás, ha a magokat beáztatjuk, és amikor megduzzadtak, vagy a maghéj épp csak megrepedt rajtuk, akkor vetjük el. Így egy szabadföldben 10-12 nap alatt csírázó növény magja 4-6 nap alatt kicsíráztatható. Az eljárás hátránya, hogy a magból előtörő gyököcske és rügyecske nagyon sérülékeny, így az ilyen, már kelésben lévő magok vetését nagyon óvatosan, szemenként kell megoldani.
A magokon a földtakarás ne legyen vastagabban, mint a mag átmérője.
A magokon a földtakarás ne legyen vastagabban, mint a mag átmérője.
Fotó: wikipedia
Takarás:
másik lehetőség, hogy a friss vetést - legyen cserépben, vagy szabadföldön - fóliával letakarjuk. A módszer előnye, hogy megakadályozza a nedvesség kipárolgását a talajból, így azt nem kell öntözéssel visszapótolnunk a csírázásig.
Ez azért jó, mert a friss vetés öntözése mindig hordozza azt a rizikót, hogy a magok kimosódnak, elmozdulnak, aminek következtében a kelés helyenként ritka, máshol túl sűrű lesz.
A fóliatakarás másik előnye, hogy magasabb hőmérsékletet biztosít, ami szintén gyorsítja a kelés folyamatát. A csírázási idő lerövidítése azért előnyös, mert így rövidebb az a kritikus időszak, ami alatt, ha a csírázásban levő mag kiszárad, akkor el is pusztul.
A takarásnál arra figyeljünk, hogy amint a magok megmozdítják a talaj felszínét, távolítsuk el a fóliát, különben a kelés befülledhet, károsodhat.
A takarás alkalmazása különösen fontos lehet nagyon apró magok vetésénél, amelyeket nem is takarunk földdel, csak a talaj felszínére szórunk. Itt emiatt még fokozottabb a kiszáradás veszélye.
Egyes fajok jól palántázhatók, mások csak a helyrevetést kedvelik - érdemes ezeket az igényeket ismerni.
Egyes fajok jól palántázhatók, mások csak a helyrevetést kedvelik - érdemes ezeket az igényeket ismerni.
Fotó: wikipedia
Rétegzés: elfekvésre hajlamos növények magvainál alkalmazzuk, melyek csírázása hosszú időt is igénybe vehet. Fák és díszcserjék magvai között találunk gyakran olyanokat, hogy egyenetlenül csíráznak. Ezt úgy kell elképzelni, hogy elvetünk például 100 szem magot, amiből két hét alatt kicsírázik 7-8 darab, további három hónap alatt még 15-20, a maradék pedig lehet, hogy csak egy év múlva.
Ez vetésgondozási szempontból nagyon előnytelen, mert a kikelő állomány nem lesz egyenletes, a növények mérete, fejlettsége tekintetében nagy különbségek lesznek, és egy vetést egy évig folyamatosan nedvesen tartani sem könnyű, mondhatni lehetetlen.
Az egyenetlen kelés oka a magban található csírázás gátló anyagok egyenetlen eloszlása.
Ez a fajfennmaradás szempontjából eredetileg előnyös a növénynek, hiszen így ha jön egy erdőtűz, vagy egy aszályos periódus, akkor is biztosított az utánpótlás, hiszen a földben elfekvő magok átvészelik mag formában e kritikus időszakokat.

A csírázás akkor indul meg, amikor az előbb említett csírázás gátló, inhibitor anyagok kiáznak a magból.

Ezt a folyamatot gyorsíthatjuk meg a rétegzéssel, amit nedves homokban végzünk 2-3 hónapon át, általában pincében, vagy hűvös helyen.

A módszer lényege, hogy a magokat elvetjük a homokba, és a homokot nedvesen tartjuk, ám hűvösben, így a csírázás az alacsony hőmérséklet miatt nem indul be, de a nedvesség kiáztatja az inhibitor anyagokat. 2-3 hónap elteltével, amit tavaszra vagy kora nyárra szokás időzíteni, a vetést tartalmazó tálcát meleg helyre rakjuk, így már a hőmérséklet sem lesz akadálya a csírázásnak. Ha mindent jól csináltunk, kis szerencsével 60-70 százalékos kelést érhetünk el így pár héten belül.

Fotó: pixabay.com
Vágás, csiszolás: egyes magok nem az előbb említett csírázás gátló anyagokkal védik utódaikat, hanem vastag héjjal. Ilyen a dió, mogyoró stb. A vastag héj a kis mennyiségű vizet nem engedi át, csak akkor képes átnedvesedni, ha kiadós esőzés, vagy öntözés miatt hosszabban nedves a talaj.

Ezzel biztosítja a növény, hogy magja tényleg csak akkor induljon csírázásnak, amikor elegendő víz áll rendelkezésére.

Az ilyen magok kelésgyorsítását bemetszéssel vagy csiszolással szoktuk gyorsítani. A vágást éles szikével, a csiszolást finom dörzspapírral végezzük. Arra figyeljünk, hogy ne a csírarészeknél, hanem a mag azon oldalán végezzük ezt a beavatkozást, ahol a sziklevél helyezkedik el benne. Ha az kicsit megsérül, az sem nagy gond, hiszen a lomblevelek megjelenésével a sziklevelek funkciója is rövidesen megszűnik és lehullnak. A vágás, csiszolás lényege, hogy e kemény maghéjat egy részen elvékonyítsuk, vagy átvágjuk, így itt a víz bejut a magba, és gyorsabban megindul a csírázás.

Arra természetesen itt is fordítsunk figyelmet, hogy a vetés talaja ne száradjon ki a sziklevelek kifejlődéséig.

Magkezelési eljárások közé tartozik a csávázás is, ami nem csak vegyszerekkel képzelhető el. Mikróbaölő hatású növényi illóolajokkal, vagy akár kamillateával (abban áztatva a magokat) fertőtleníthetjük azok felületét, ígya maghéjon megtapadt kórokozók nem fertőzik a csírát.

Hogy az itt leírt kezelési eljárások közül mikor melyiket alkalmazzuk, az az adott növényfajtól jelentősen függ.

Áztatni szinte minden magot lehet.

A vágást és a csiszolást értelemszerűen apró magvú növényeknél nem tudjuk alkalmazni. Kis gyakorlással azonban egy-két szezon alatt belejöhetünk a dologba, és helyesen alkalmazva e módszereket, gyorsíthatjuk a magok kikelését.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A piros alma az igazi alma

A magyarok szeretik és eszik is az almát, ráadásul a legtöbben a piros almát tekintik az „igazinak”. Még aki másikat választ, az is főleg azt szereti, ha a piros valamelyik árnyalata azért színezi – mondja Nyirő József, aki pakodi birtokán termeszt almát immár negyed évszázada.

Megállják a helyüket

A piaci igények mellett a hazai éghajlati feltételekhez is illeszkednek a Syngenta Kft. új káposztafajtái, amelyeket az ócsai szakmai rendezvényen bemutattak. Az érdeklődő termelők azt is láthatták, hogy mennyivel nagyobb termést értek el a Malagrow Kft. biostimulátor-kombinációjával kezelt állományokban.

A fejes káposzta piaca

Az Európai Unióban évente átlagosan 3,6-3,7 millió tonna káposztát takarítanak be. Lengyelország a Közösség legnagyobb káposztatermelője, a termés a 2015–2020 közötti időszakban 0,8-1,0 millió tonna között mozgott, ami az unió termelésének 27 százalékát tette ki. A KSH adatai szerint Magyarországon fejes káposztából az elmúlt évtized legkisebb mennyisége termett tavaly.

Lesz elég csokoládé alapanyag

Az időjárási körülmények kedvezők voltak a múlt héten Elefántcsontpart legtöbb kakaótermesztő régiójában, ami kifejezetten jót tett a betakarítás előtt álló termésnek - közölték a gazdák a héten.

Kertészek kezében a zöld jövő

Sok dísznövényágazatban érdekelt vállalat számára a fenntarthatóságra törekvés nemcsak elvi vagy erkölcsi szempontból fontos, hanem az üzleti döntéseket is befolyásolja. Szeptember végén a Kertészeti Termelők Nemzetközi Szövetsége (AIPH) több tucat ágazati szakértővel közösen tartott tanácskozást, hogy megvitassák a dísznövénytermesztés fenntarthatóságának legfontosabb kérdéseit.

Fenntarthatóság és precíziós gazdálkodás

A mezőgazdaság precizitást igénylő szakma, állítja Szabadhegӱ Kristóf, a 4600 hektáron gazdálkodó Keve Zrt. vezérigazgatója. A gyakorlatban használt módszereikről a BASF fenntartható mezőgazdaságról szervezett konferenciáján osztotta meg tapasztalatait.

Választékbővítés évelőkkel

A kiültetett évelők sok szezonon át díszítenek, gondozásuk többnyire egyszerű, a nagy faj- és fajtagazdagságuk, változatos megjelenésük, valamint eltérő igényeik miatt széles körűen felhasználhatók. Mindezeknek köszönhetően az évelők népszerűsége folyamatosan növekszik, miközben a vásárlói igények is változnak.

A pandémia alatt még az is kapát, ásót fogott a kezébe, aki addig nem tette

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki valamilyen fával, cserjével szeretné beültetni a kertjét vagy otthona belső terét tenné zöldebbé. Az energiapiaci válság ugyanis a kertészeteket sem kerülte el, a dísznövényneveléssel foglalkozó vállalkozások költségei pedig alaposan megugrottak az elmúlt hetekben.

Lombhullás, téli pihenő: miért csinálják ezt a fák?

Hamarosan aludni térnek a fák, mérsékelt égövön az évelő növények jelentős része "téli álmot" alszik. Egyikük hagyma vagy gumó formában, másikuk a gyöktörzsbe visszahúzódva telel át. A cserjék és a fák viszont nem bújhatnak el a fagyok elől, nekik más taktikát kell választaniuk.

Lezárult a szezon, de a puszpángmoly-hernyók még rágnak – Növényvédelmi előrejelzés 43. hét

Egy-két megkésett hernyórágást és levéltetvet leszámítva véget ért a kártevők idei szezonja, kivéve a selyemfényű puszpángmoly hernyóit, amelyek még a hidegben is aktívan rágnak. A bizonytalan kimenetelű védekezési kísérletek helyett érdemes inkább a bukszus leváltásával elejét venni a bajnak.