Back to top

Átmenetileg tovább hűl az idő

Az enyhe december után január második hetében végre beköszöntött a tél, és a mögöttünk álló héten éjszakánként már mindenütt fagypont alá csökkent a hőmérséklet, és többfelé havazott is. A fagyos időre nagy szüksége van az őszi vetéseknek a téli nyugalmi időszak beállásához, illetve jót tesz a hideg a növényvédelem valamint a rögös szántott talajok felaprózódásának szempontjából is.

A hét második felében tovább hűl az idő, a hétvégén és hétfőn a legtöbb helyen napközben sem melegszik fagypont fölé a levegő, keddtől azonban enyhülés kezdődik.

A múlt hét második felétől a megelőző időszakhoz képest szárazabbra, és hidegebbre fordult időjárásunk.

Bár továbbra is majdnem minden nap esett valahol az országban, de kisebb mennyiség, és nagyrészt hó formájában. Pénteken a Dunántúlon hullott nyugaton, délnyugaton és a Bakonyban néhány centiméter hó, máshol havas eső, eső. Majd vasárnap és hétfőn a déli országrészben és a Tiszántúlon havazott, bár ez a hó többfelé hamar elolvadt. Kedden este észak, északnyugati irányból kezdett el havazni, és szerda reggelre az északi, északkeleti országrészben alakult ki összefüggő hótakaró, majd csütörtök reggelre ez részben tovább gyarapodott, illetve keleten, délkeleten is havazott a nap első felében.

Összességében azonban nem sok csapadék hullott az elmúlt egy hétben, az ország jelentős részén 2 mm sem esett, ennél többet a déli és keleti tájakon mérhettek.

A talajok felső egy méteres rétege az ország nagy részén azonban továbbra is telített, a keleti országrészben sokfelé láthatók belvízfoltok a földeken.

A levegő hőmérséklete éjszakánként többnyire 0 és -5 fok között alakult, kedden volt az ország északi, északnyugati felén derült ég mellett -5 fok alatti lehűlés. Napközben azonban többnyire fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet, vasárnap volt hidegebb, amikor az ország nagy részén a maximumok is 0 fok alatt alakultak.

Az őszi vetések jellemzően jól telelnek. A repce többnyire 6-8 leveles, a kalászosok pedig 1-3 leveles állapotban vannak.

Ahol hosszú ideje, akár már október közepe óta borítja belvíz a felszínt, ott hiányosabbak az állományok, a legtöbb helyen azonban megerősödve érte a vetéseket a januári hideg, mikor végre tartós nyugalmi állapotba kerülhetnek.

Az elmúlt hét lehűlése hótakaró nélkül sem okozott károkat, és növényvédelmi szempontból is nagyon jól jött a hideg.

Észak, északkelet felől az eddiginél is hidegebb légtömegek áramlanak fölénk a magasban, ezért a folytatásban átmenetileg tovább hűl az idő, komolyabb havazásra azonban továbbra sem lehet számítani.

Jövő keddig több-kevesebb napsütés minden nap várható. A felhőátvonulásokból gyenge havazás, hózáporok pénteken főként északkeleten fordulhatnak elő, majd szombaton a Dunántúlon lehet néhol gyenge havazás. Vasárnap és hétfőn többfelé kialakulhat hószállingózás vagy egy-egy hózápor, de számottevő mennyiség ekkor sem valószínű. Éjszakánként a legtöbb helyen -5 fok alá hűl a levegő, keleten, északkeleten azonban -10, hétfőn -15 foknál is hidegebb lehet.

Pénteken az ország nyugati, délnyugati kétharmadán még 0 fok fölé melegszik napközben a levegő, szombattól azonban fagyos napok jönnek, amikor a maximumok is 0 és -5 fok között alakulnak.

Enyhülés keddtől kezdődik, ekkor nyugatira fordul fölöttünk az áramlás, és a magasban egyre melegebb légtömegek érkeznek fölénk.

Több lesz a felhő, de jelentősebb mennyiségű csapadék kedden és szerdán sem valószínű. A hószállingózást nyugat felől egyre több helyen gyenge vegyes halmazállapotú csapadék váltja föl. Az éjszakák a hét közepéig még fagyosak maradnak, napközben azonban a legtöbb helyen már fagypont fölé melegszik a levegő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Csak rosszabb ne legyen! - Válságkezelés a Vajdaságban

A csapadék ideális mennyiségének és eloszlásának köszönhetően, tavaly kiváló eredmények születtek a szántóföldi haszonnövény-termesztésben Szerbiában, és az ország egyetlen tartományában, a Vajdaságban. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a járvány miatt megugrottak az állami kiadások, ami a mezőgazdaságnak szánt támogatások kifizetésének elhúzódását és az erre fordított összeg csökkentését vonta maga után. A vajdasági gazdaságfejlesztési program azonban a nehézségek ellenére sikeres.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

Az utolsó hó

"Szánkókat hoztak le apák a padlásról, úgy húzták a szánkázás reményében sorakozó csöppségeket. Hógolyócsata vette kezdetét, ahogy árkokból előmászó kamaszok rohamozták meg az út túloldalán húzódó árokparti csapatot." – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Téliesebbre fordul időjárásunk

Az elmúlt hetek igen enyhe, nedves időjárása rendkívül sáros talajokat eredményezett, és a kártevők, kórokozók átteleléséhez is kedvező feltételeket nyújtott. További csapadék az ország nagy részén már nem hiányzik, sokfelé telítődtek a talajok nedvességgel. A folytatásban, a hét második felétől végre beköszönt a tél országszerte fagyos éjszakákkal, többfelé havazással.

Megkezdhető nitrát-adatszolgáltatás is

A nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak, valamint az ország egész területén minden állattartónak, aki a magánszemély háztartási igényeit meghaladó mértékben állatot tart, az aktuális naptári évre vonatkozóan adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a gazdálkodási naplóban, vagy annak adattartalmával megegyező egyéb nyilvántartásban.

Klíma- és természetvédelmi akcióterv: szervezeti változások a nemzetközi szinten is összehangolt cselekvésért

A kormány célja, hogy minél gyorsabban átálljon az innovatív, zöld, digitalizált, a saját hulladékát is feldolgozni képes, úgynevezett körforgásos gazdaságra - hangsúlyozta hétfői közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az Európai Unió 2030-ra és 2050-re kitűzött klímavédelmi célkitűzéseinek megfelelően radikálisan csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást.

Az egyik lehetséges út - az öntözés jövője

A következő harminc évben 70%-kal kellene növelni az élelmiszertermelést, hogy az addigra várható kilencmilliárd embernek elegendő táplálék jusson. A hagyományos mezőgazdaság azonban egyre nagyobb vízhiánnyal küzd az éghajlatváltozás miatt, miközben 1950 óta megháromszorozódott az öntözésre használt víz mennyisége.

A kártevők és kórokozók áttelelésének kedvez az időjárás

Enyhe, esős idővel búcsúzik a 2020-as esztendő, és az új év is hasonlóan kezdődik. Egyelőre komolyabb lehűlés nem lesz, viszont újabb csapadék várható. Az Alföldön a talaj mélyebb rétegei még tudnak nedvességet befogadni, nyugaton és északon azonban egyelőre elég lenne az esőből. A mezőgazdasági kultúráknak hiányzik a tél, a hideg, a hó, az enyhe idő a kártevők és kórokozók áttelelésének kedvez.

Klímaváltozás és nektártermelés

Sokan megkérdezik, vajon a klímaváltozások befolyásolják-e (egyáltalán) a nektár mennyiségét és minőségét? Nem kell szakembernek lenni, mindenkinek feltűntek az utóbbi évtizedben olyan, korábban nem jellemző változások, mint a tavaszi elhúzódó fagyok, aszályok, de olykor hatalmas esőzések.