Back to top

Csak rosszabb ne legyen! - Válságkezelés a Vajdaságban

A csapadék ideális mennyiségének és eloszlásának köszönhetően, tavaly kiváló eredmények születtek a szántóföldi haszonnövény-termesztésben Szerbiában, és az ország egyetlen tartományában, a Vajdaságban. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a járvány miatt megugrottak az állami kiadások, ami a mezőgazdaságnak szánt támogatások kifizetésének elhúzódását és az erre fordított összeg csökkentését vonta maga után. A vajdasági gazdaságfejlesztési program azonban a nehézségek ellenére sikeres.

A belgrádi kormány utolsó decemberi ülésén elfogadta a mezőgazdaságnak szánt 53 milliárd dináros, azaz 470 millió eurós 2021-es agrárköltségvetés ütemtervét, számolt be róla a szerbiai sajtó. Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter a döntést követően azt nyilatkozta, hogy a nehézségek ellenére biztosítottnak látja a mezőgazdaság idei költségvetését. Mint mondta, a keretből jut a különféle támogatásokra. A termelésösztönző juttatások keveset változnak a tavalyihoz képest, és jelezte, hogy új modellekre is lehet számítani.

Branislav Nedimović második megbízatási ciklusát tölti az agrártárca élén
Olyan ágazatokat is megcéloztunk, mint amilyen a borászat és a szőlészet, pályázatokat írunk ki a falusi turizmus és szeszfőzdék támogatására is. Célunk, hogy 600–800 hektárral növekedjen évente a szőlővel betelepített terület magysága – mondta a miniszter.

Jelezte, hogy márciusban a fiatal mezőgazdasági termelőket is megcélozzák egy ígéretes pályázattal, amihez csak 10 százalékos önrészre lesz szükség. A beruházások 50 százalékát megtéríti az állam, 40 százalékát kedvezményes kölcsönből lehet finanszírozni, és a kötelező önrész csak 10 százalék lesz. Ez a pályázat elsősorban a súlyosabb helyzetben levő területeken élőkre vonatkozik, mint amilyen Szerbia keleti és déli része, és elsősorban mezőgépek és más felszerelések beszerzésére nyújt lehetőséget zöldség- és gyümölcstermesztőknek, valamint állattenyésztőknek.

Nökvekvő termelés

Branislav Nedimović a tavalyi eredményekről szólva elmondta, hogy Szerbia a gyümölcs- és szőlőtermesztésben kiváló évet tudhat maga mögött. Málnából például rekordmennyiséget sikerült értékesíteni külföldön, ráadásul kiváló áron. Körülbelül 1 milliárd euró értékben szállítottak külföldre Szerbiából zöldségfélét és gyümölcsöt.

A mezőgazdasági termelés több mint 5 százalékkal növekedett 2019-hez képest, pedig akkor is kiváló hozamokat jegyeztek a termelők.

Az agrártárca vezetője elmondta, hogy folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal az IPARD-3 programról. Az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási Programjának eszközeit elsősorban falufejlesztésre fordítják. A miniszter megítélése szerint a megbeszélések előreláthatólag júliusig tartanak, a tervek megvalósítása 2022-ben kezdődhet meg.

Kiválóan terem a zsíros, csernozjom típusú vajdasági termőföld

Sikeres volt a Prosperitati Aalapítvány földvásárlási pályázata

Ötödik éve zajlik a vajdasági magyarság szülőföldön maradását segítő gazdaságfejlesztési program, és 2020-ban csaknem 3 milliárd dinár (1 RSD = 3,0751 HUF) értékben vásárolhattak termőföldet a délvidéki magyar gazdák a Prosperitati Alapítvány támogatásával – ismertette a június 17-én közzétett földvásárlási pályázat eredményét az év végén Pásztor István.

A Szabadkán tartott sajtótájékoztatón a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, hogy a fél évtized alatt 5373 hektár termőföld megvásárlásához nyújtott segítséget a vajdasági gazdaságfejlesztési program, és ebből 2789 hektár a 2020-as kiírásnak köszönhetően került magyar tulajdonba.

A 455 tavalyi pályázó 789 millió dinár, azaz 2,4 milliárd forint támogatásban részesült, és velük 1058-ra emelkedett a földvásárlásra sikeresen pályázók száma, ismertette a politikus. Elmondta, hogy a pályázók számát, a megvásárolt föld területét és értékét figyelembe véve körülbelül akkora teljesítményt jelent a tavalyi, mint az előző pályázati köröké összesen. Ez azt jelenti, hogy az előző évek földvásárlási teljesítményét tavaly sikerült megduplázni.

Rámutatott, hogy az önrésszel megvalósított beruházások azt bizonyítják, hogy a vajdasági nemzetrész a szülőföldjén kíván magyarként boldogulni.

Ugyanis aki földet vásárol, az hosszú távon gondolkodik, és ott képzeli el a jövőjét, ahol a földet megveszi. Ezzel pedig azt üzeni, hogy ragaszkodik a szülőföldjéhez, tette egyértelművé a délvidéki magyar politikus. Elmondta továbbá, hogy tavaly harminc önkormányzat területéről nyújtottak be támogatási igényt. Az alapítvány nyolc pályázati kiírást jelentetett meg 2020-ban, amelyekre 1134-en pályáztak eredményesen. A pályázatokra jóváhagyott 3,23 milliárd dináros támogatásnak köszönhetően 8,2 milliárd dinár összértékű befektetés valósulhatott meg.

Folytatódik a támogatás

Pásztor István, a VMSZ elnöke és Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszterhelyettes Szabadkán
Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke decemberben újabb pályázatokat jelentett be, amelyek továbbra is az 5 évvel ezelőtt elindított gazdaságfejlesztési program keretében és a Prosperitati Alapítvány közreműködésével valósulnak meg.

A közepes és nagyszabású mezőgazdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztésekre vonatkozó pályázatokat 2021. március 1-jétől március 31-éig lehet benyújtani.

Ennek a kiírásnak a keretében a 100 ezer és 9 millió euró közötti összértékű fejlesztéseket támogatják.

Magyar Levente hangsúlyozta, hogy a szerbiai magyarság megerősítése érdekében kezdeményezett munka a járvány ellenére sem szünetelt, semmilyen szempontból nem szenvedett késedelmet, annak ellenére sem, hogy a gazdaság és az államok költségvetése is kárát látta és látja a pandémiának. A Prosperitati Alapítvány közreműködésével megvalósuló gazdaságfejlesztés 2020-ban is a korábbi évekéhez hasonló lendülettel zajlott, húzta alá a miniszterhelyettes, egyúttal kijelentve, hogy Magyarország költségvetése továbbra is lehetővé teszi a vajdasági magyar gazdák és vállalkozók fejlesztési elképzeléseinek anyagi támogatását.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Átmenetileg tovább hűl az idő

Az enyhe december után január második hetében végre beköszöntött a tél, és a mögöttünk álló héten éjszakánként már mindenütt fagypont alá csökkent a hőmérséklet, és többfelé havazott is. A fagyos időre nagy szüksége van az őszi vetéseknek a téli nyugalmi időszak beállásához, illetve jót tesz a hideg a növényvédelem valamint a rögös szántott talajok felaprózódásának szempontjából is.

Méhegészségügy: csekély összegű helyett átmeneti támogatás

Az egyes agrártámogatások keretösszegét és támogatási formáját érintő módosításokról szóló 65/2020. (XII. 17.) AM rendelet alapján, 2021-ben a méhegészségügyi csekély összegű támogatás igénybevétele helyett, méhegészségügyi átmeneti támogatás igénybevételére nyílik lehetőség 2021. február 1. és 2021 március 1. között.

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.

Lényegesen felgyorsítja a közép-európai EU-gazdaságok kilábalását az EU helyreállítási alapja

Várhatóan jelentősen gyorsítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kilábalását a koronavírus-járvány okozta sokkból az Európai Unió helyreállítási alapja, különösen jövőre - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában. A nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint 2022-ben a magyar hazai össztermék (GDP) csaknem 7 százalékkal - az országcsoporton belül a leggyorsabb ütemben - növekszik.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

Pótkocsik érkeztek az agráriskolákba

2021. január 11-én és 12-én három új pótkocsit kaptak a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum iskolái az Agrárminisztérium támogatásának köszönhetően.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Hétfőtől jelentkezhetnek a beszállítók az élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit támogató programra

A beszállítók jelentkezését hétfőtől várják az élelmiszeripari vállalkozásokat támogató programra, amelyet tavaly decemberben hirdetett meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az ITM hétfői közleményében idézte György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárt, aki hangsúlyozta a kormány számára fontos az ágazat vállalkozásainak erősítése és fejlődésük biztosítása.