Back to top

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

A reform célja, hogy átláthatóbbá és egyszerűbbé tegye a hatálya alá tartozó gazdálkodók tevékenységét, kedvezőbb adózási rendszerrel támogassa őket, és hogy optimális működési formákat kínáljon nekik, ezáltal javítva versenyképességüket. A január 1-jén hatályba lépett törvény három gazdálkodási formát szabályoz: az őstermelőit, az őstermelők családi gazdaságáét és a most bevezetett családi mezőgazdasági társaságokét. Cikkünk előző részében (Magyar Mezőgazdaság LXXVI/1 szám.) az őstermelőkre és családi gazdaságaikra vonatkozó új szabályokat ismertettük. Ezen a héten a családi mezőgazdasági társaságok működésének feltételeit, a földforgalmazás szabályozásának változásait és az őstermelői családi gazdaságokra vonatkozó adózási szabályokat ismertetjük.

Az új törvény új működési formát vezetett be, a családi mezőgazdasági társaságokét, ami mégsem tekinthető önálló működési formának,

mivel ezt a minősítést gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy erdőbirtokossági társulatok szerezhetik meg.

A törvény értelmében a családi mezőgazdasági társaság olyan, a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő, kizárólag mező- és erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, amelynek legalább két tagja van, és tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak.

A családi mezőgazdasági társaságként való nyilvántartásba vétel feltétele tehát, hogy a jogi személy a mező- vagy erdőgazdasági tevékenységen és kiegészítő tevékenységen kívül egyéb tevékenységet ne folytasson. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kiegészítő tevékenységek aránya a teljes bevétel 25 százalékát meghaladhatja, szemben a mezőgazdasági őstermelőkre irányadó szabályokról.

Feltétel továbbá, hogy valamennyi tagja a cikkünk első felében már részletesen ismertetett hozzátartozói láncolatban álljon egymással, tehát az egyszemélyes gazdasági társaságok természetesen nem vehetőek nyilvántartásba családi mezőgazdasági társaságként.

További kritérium, hogy egy személy egyidejűleg csak egy családi mezőgazdasági társaságban lehet tag, illetve jogi személy nem lehet tagja családi mezőgazdasági társaságnak (ide nem értve a saját üzletrész vagy saját részvény megszerzését).

A nyilvántartásba vétel iránti kérelemről ebben az esetben is a kamara dönt, a kérelemhez pedig mellékelni kell a jogi személy létesítő okiratát és a hozzátartozói láncolat igazolását.

A létesítő okiratnak további három kritériumnak kell megfelelnie, hogy a kamara nyilvántartásba vegyen egy családi mezőgazdasági társaságot.

Rendelkezni kell egyrészről a tagok tulajdonában vagy használatában levő mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású föld használatának átengedéséről a társaság részére, másrészről a mezőgazdasági termelőeszközök és vagyoni értékű jogok átengedéséről a társaság számára, harmadrészről a személyes közreműködés formájáról és annak elszámolási rendjéről.

Felhívjuk a figyelmet, hogy bár ez a felsorolás nagyfokú hasonlóságot mutat az őstermelők családi gazdaságának alapító szerződésében foglaltakkal, lényeges különbség, hogy míg az őstermelők családi gazdasága esetében a tagjai használatában álló valamennyi földet a gazdaság rendelkezésére kell bocsátani, addig a családi mezőgazdasági társaság esetén elegendő „egyes” földek használatának átengedése, azaz nem előírás az összes földterület átadása.

Megjegyzendő, hogy a létesítő okirat fentieknek megfelelő módosítása és ennek bejelentése a kamaránál nem váltja ki a cégeljárás során irányadó változásbejegyzési eljárást,

ugyanis az a kamara nyilvántartásától független, tehát a cégeljárás szabályai szerint a létesítő okirat módosítása továbbra is kötelező a cégbíróságon.

A családi mezőgazdasági társaság tagjainak a hozzátartozói minőségükben bekövetkező változásokról 15 napon belül értesítenie kell a kamarát. A kamara törli nyilvántartásából a családi mezőgazdasági társaságot, ha ezt kérelmezik, ha megszűnik, vagy ha egyesüléssé alakul, ha tagjainak a száma egy főre csökken, ha tagjai tekintetében a hozzátartozói láncolat megszakad és e tag a tagsági jogviszonyát nem szünteti meg, vagy ha mező- és erdőgazdasági tevékenységen és kiegészítő tevékenységen kívül más tevékenységet is végez.

Átmeneti szabályok 2021. január 1-jétől

Ahogyan azt már az előzőekben is kifejtettük, aki 2020. december 31. napján hatályos őstermelői igazolvánnyal rendelkezett, 2021. január 1. napjától kezdődően e törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőnek minősül.

Közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező személyek január elsejétől személyükben mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek, míg együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek

azzal, hogy az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.

A családi gazdaságoknak az őstermelők családi gazdaságaként való tovább működésének biztosítása érdekében a törvény rögzíti, hogy akik 2020. december 31. napján családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 1. napjától kezdődően személyükben mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek akkor is, ha nem felelnek meg az őstermelőkre irányadó életkori feltételnek, továbbá együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek azzal, hogy az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, aki a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a nyilvántartásban.

Kiemelendő azonban, hogy

aki 2020. december 31. napján családi gazdaság tagja volt, az 2021. január 1. óta mezőgazdasági őstermelőnek minősül akkor is, ha 2020. december 31-éig egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét.

Őket a kamara felszólítja, hogy 2021 március 31-éig tegyenek nyilatkozatot, és ha úgy nyilatkoznak, hogy nem mezőgazdasági őstermelőként, hanem egyéni vállalkozóként kívánják folytatni tevékenységüket, úgy 2021. január 1. napjáig visszamenőlegesen törlik őket a mezőgazdasági őstermelők kamarai nyilvántartásából. Ha viszont a családi gazdaság tagja a nyilatkozata alapján nem egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor ezeket a tevékenységeket 2021. december 31-éig töröltetnie kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásból, a fentiekben részletezett összeférhetetlenség okán.

A földforgalmi szabályozás változásai

Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a fél a föld használatát a családi mezőgazdasági társaság részére engedje át, amennyiben abban tag, így az nem minősül a használat átengedésének, azaz a földszerző a hasznosítási kötelezettségének ekként is eleget tehet. Hangsúlyozandó, hogy

ha az átengedés családi mezőgazdasági társaság részére történik, akkor arra abban az esetben is sor kerülhet, ha a tag nem rendelkezik legalább 25 százalékos tulajdonnal a társaságban.

Amennyiben a mezőgazdasági termelőszervezet nem minősül családi mezőgazdasági társaságnak, akkor az továbbra is csak akkor nem minősül a használat átengedésének, ha a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 25 százalékban az ő vagy közeli hozzátartozója tulajdonában áll.

Az elővásárlásra és előhaszonbérletre jogosultak sorrendje tekintetében az egyes jogosulti csoportokon belül január elsejétől a „családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja” elővásárlási, illetve előhaszonbérleti ranghelyet felváltja a „családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja” elővásárlási, illetve előhaszonbérleti ranghelye, azaz immáron a családi mezőgazdasági társasági tagság is ranghelyet keletkeztet a jogosulti csoporton belül.

A földhasználat tekintetében újdonság, hogy a földnek haszonbérlet, szívességi földhasználat, erdőgazdálkodási haszonbérlet jogcímen megszerzett használati jogosultsága azt eredetileg átengedő fél hozzájárulásával szívességi földhasználat jogcímen továbbengedhető

olyan családi mezőgazdasági társaság részére, amelyben a továbbengedő fél tag. Fontos azonban, hogy a továbbengedés nem érinti a használati jogosultság eredeti átengedőjével szemben fennálló kötelezettségeket.

Az adózásra vonatkozó alapvető szabályok

A mezőgazdasági őstermelők adózása az új szabályozással tovább egyszerűsödött, egyúttal a kedvezmények köre is bővült.

Amennyiben az őstermelői bevétel az éves minimálbér felét (jelenleg 966 ezer forint) nem éri el, adómentesség illeti meg az őstermelőt. Nem biztosított őstermelőként nem keletkezik szocho fizetési kötelezettség, míg biztosított őstermelőként akkor kell szochót fizetni, ha a választott magasabb összeg után fizetik a járulékot.

Új szabályok irányadóak ugyanakkor az átalányadózásra, amely egyebekben a mezőgazdasági őstermelők elsődleges adózási módja, így átalányadózás szabályai alkalmazandóak,

kivéve, ha átlépi a kedvezményes értékhatárt, vagy ő maga más adózási módot nem választ. A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg.

Átalányadózás esetén a jövedelem akként állapítható meg, hogy az éves bevétel 10 százaléka tekinthető jövedelemnek, 90 százalék költségként kerül levonásra,

és ezen 10 százalékos jövedelmet kell az éves minimálbérhez viszonyítani. Amennyiben az így számított jövedelem nem éri el az éves minimálbér felét, úgy az összeg mentes a személyi jövedelemadótól, amennyiben pedig meghaladja, úgy csak az azt meghaladó rész tekintetében keletkezik adófizetési kötelezettség.

Amennyiben az őstermelői tevékenységből származó bevétel az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg, az adómentes jövedelemrészt meghaladó jövedelem után kedvezményes, 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetendő.

Amennyiben pedig a bevétel meghaladja az éves minimálbér tízszeresét, a tételes költségelszámolás vagy a már ismert 10 százalékos költséghányad alkalmazására van lehetőség az egész bevétel tekintetében, azaz az átalányadózás kedvezményes szabályai ekkor már nem vehetőek figyelembe.

Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást vagy 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény).

Az őstermelők családi gazdaságai a korábbi, családi gazdaságokra irányadó szabályokhoz hasonlóan fognak adózni azzal, hogy az átalányadózás feltételéül megjelölt kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatja meg a 4 főre számított átalányadózás felső értékhatárát.

Azaz két fő esetén a felső értékhatár a kétszeresére, három fő esetén a háromszorosára, míg négy fő esetén a négyszeresére emelkedik.

Amennyiben az őstermelők családi gazdasága tagjainak a száma a négy főt meghaladja, az átalányadózás továbbra is igénybe vehető, viszont kizárólag ezen négy fős mértékig. Amennyiben pedig az értékhatárt a bevétel meghaladja, úgy valamennyi tag csak a tételes költségelszámolás (illetve 10%-os költséghányad) alkalmazására jogosult.

Az őstermelői családi gazdaságok tagjainak jövedelmének megállapításakor az őstermelők családi gazdaságának bevételeit úgy kell figyelembe venni, hogy a bevételeket el kell osztani a gazdaság tagjainak számával, azaz minden tagnak külön kell megállapítani a jövedelmét. Figyelembe kell venni ugyanakkor, ha az őstermelői családi gazdaság alapító szerződése a nyereség és a veszteség viselésére eltérő szabályokat állapít meg.

Dr. Mikó András

ügyvéd

www.drmikoandras.hu

Előző cikkünk a témában:

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

Emelkedő tőzsdei árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

A csiga sem fogy

A francia csigatenyésztők számára is nehéz év volt a tavalyi. A koronavírus okozta krízis miatt minden idényjellegű rendezvényt lemondtak, elmaradtak a turisták, becsuktak az éttermek, visszaesett az üzlet – a csigák nagy örömére.

Pótkocsik érkeztek az agráriskolákba

2021. január 11-én és 12-én három új pótkocsit kaptak a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum iskolái az Agrárminisztérium támogatásának köszönhetően.