Back to top

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

A mezőgazdasági vonatkozású drónhasználattal kapcsolatban azonban tovább folytatódnak az egyeztetések. A témáról fontos részletek hangzottak el az Agrárszektor 2020 online konferencián, valamint Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének a magyar agráriumról szóló podcast beszélgetésében is.

Az eredetileg filmes forgatásokra, fényképezésre használt szerkezetek a technológia fejlődésével előbb katonai, majd ipari, ma pedig már kereskedelmi és mezőgazdasági területeken is használatba kerültek.

A drónok a jelenlegi forradalmi technológiai változtatások fontos mozgatórugói, noha a mezőgazdaságban még csak kísérleti szinten alkalmazhatók, derült ki decem­ber közepén a Szóvetés című podcast beszélgetésből, melyben Győrffy Balázs NAK elnök Tuzson Bencével, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkárával beszélgetett a drónok mezőgazdasági felhasználásáról.

Kell a versenyképességhez

Tuzson Bence tájékoztatott, hogy a mezőgazdasági drónhasználat pontos szabályozása folyamatban van, és alapvetően három területet érint: a gépek engedélyezését, a használatukhoz szükséges protokollok kidolgozását; a drón irányítására jogosult személyek meghatározását, a szükséges jogosítvány megszerzésének szabályait; illetve a kijuttatott anyagok körét.

Permetezésen kívül számos egyéb új lehetőséget is megnyit a drónok használata a mezőgazdaságban.

Tökéletesen alkalmasak lehetnek például vadállomány felmérésére, mivel pár száz méteres magasságban hőkame­rás felvételt tudnak készíteni az állatokról. Ennek a vadkárfelmérésben lesz különös jelentősége. Egy színképelemző szoftver segítségével pedig akár termés-térfogatbecslésre, vagy a kultúra állapotának – például betegség – felmérésére is bevethetők.

A drónhasználat térnyerése ugyanakkor sok problémát is felvet, a légi közlekedés biztonságával (drónok esetleges egymással ütközése, lezuhanása, a repülőgépek zavarása stb.), a személyiségi jogokkal kapcsolatos szabálysértési kérdésekkel, az adatvédelemmel, és összességében a drónhasználat ellenőrzésének lehetőségeivel kapcsolatban.

Az államtitkár kitért arra, hogy a drónok ember általi ellenőrzése szinte lehetetlen feladat.

A már érvénybe lépett szabályozás szerint ugyanakkor a 120 grammnál nagyobb drónokra egyedi digitális azonosítót kell szerelni, és azt az előírásoknak megfelelően, még a repülés megkezdése előtt be kell jelenteni az irányítást végző személy nevével együtt a HungaroControll alkalmazásába, így a szerkezetet a légi irányítás nyomon tudja követni. Amíg korábban mindenhol előzetesen engedélyt kellett kérni a drónhasználathoz, januártól a lakott területeken kívül enyhült ez a szabályozás.

A drónhasználat 2019-ben elfogadott uniós szabályozása egyértelmű és unió­szerte egységes, bizonyos részletszabályozások viszont nemzeti hatáskörben maradtak: ilyen például a tiltott területek kijelölése, vagy a játékdrón maximális, 120 grammos súlyának meghatározása.

Tuzson Bence hangsúlyozta, hogy

olyan szabályozásra van szükség, hogy a biztonság feladása nélkül fejlődhessen a drónok mezőgazdasági felhasználása.

Az európai versenyképesség és a magyar gazdák versenyképességének megőrzése miatt is fontos, hogy a szabályozás teret adjon az ipari szintű alkalmazásuknak. Az általános ismeretek bővülésével egyre tisztábbak és világosabbak lesznek a szabályok, amelyek várhatóan folyamatosan formálódni fognak a következő néhány évben.

Tuzson Bence kiemelte azt is, hogy a drónok jelentősége a precíziós gazdálkodás térnyerésével és az informatikai fejlődéssel párhuzamosan nő. A géntechnológiát nem engedő hazai mezőgazdaság megvalósításához és a minőségi élelmiszerek termeléséhez fontos, hogy hazánk a precíziós gazdálkodásban se maradjon le más országoktól, és a biztonság feladása nélkül fejlődjön a drónok mezőgazdasági felhasználása.

Az uniós és a magyar szabályozás egyaránt a drónok rendszeres használatát vetíti előre.

Óriási lehetőség

A legfontosabb érv a drónok használata mellett, hogy így csökkenthető a környezeti terhelés, kevesebb permetlé kijuttatásával hatékonyabban és nagyobb területen válik lehetségessé a permetezés, miközben csökken a taposási kár, és megszűnnek a megközelíthetetlen területek, mondta Nyulas-Oberna Sára, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. szakértője az Agrárszektor 2020 konferencián.

A magyar gazdáknak ugyanakkor még nincs elegendő ismeretük a lehetőségekről.

A megfelelő szabályozási környezet kialakításával a következő években mindenki számára könnyebben hozzáférhetővé válik a technológia. A Digitális Jólét programban azon dolgoznak, mondta az előadó, hogy összegyűjtsék a felhasználói igényeket, és különböző tesztkörnyezetek kialakításával a gazdák első kézből kapjanak információt arról, hogy a dró­nok használata milyen előnyöket hozhat a napi munkájuk során.

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója úgy fogalmazott, hogy

óriási lehetőség rejlik a drónok növényvédelmi alkalmazásában, ugyanakkor nagyon sok kutatás és fejlesztés szükséges még ezen a területen.

Szerinte a kijuttatás technológiájában valószínűleg nem hoz akkora változást, hogy kiszorítson valamilyen más, már meglévő megoldást, ám a tudomány fejlődésével egyre szélesebb körben fogják majd használni.

Szalkai Gábor, a Bayer Hungaria Kft. közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője kiemelte, hogy a drónok gyakorlatilag forradalmasítják az életünket, és ebből nem maradhat ki a növényvédelem sem. Már most is számos mezőgazdasági munkafolyamatról rendelkezünk adatokkal, ezeknek az elemzése, a legújabb innovációk alkalmazása már a gyakorlatban is működik. A Bayernél több ezer kutatóval azon dolgoznak, hogy a drónos kijuttatásra alkalmas növényvédő szerek és technológiák is rendelkezésre álljanak a megfelelő szabályozások mellett.

Január elsejétől

A hivatkozott törvény (2020. évi CLXXIX. törvény a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról) rendelkezései – néhány meghatározott kivétellel – 2021. január 1-jén léptek érvénybe. A részletes szabályok Magyar Közlöny 2020. évi 285. számában olvashatók.

Ezek az innovációk, és az adott növényvédelmi kezelésekre vonatkozó komplex megoldások jelentik majd a jövőt,

de a szakember szerint sem fogják a drónok kiszorítani a legkorszerűbb kijuttatás-technológiával rendelkező permetezőgépeket.

Mint ahogy minden innovatív technológia megtalálja a helyét a precíziós mezőgazdaságban, a drónok előreláthatólag a precíz beavatkozásokat igénylő, optimális időben történő növényvédelmi intézkedésekre kínálnak majd megoldást, mondta Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója. A Corteva cégcsoport egyik fejlesztője 2020-ban innovációs díjat kapott egy olyan rovarölőszer-formula kialakításáért, amely drónos kijuttatásra alkalmas. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a dró­nos kijuttatás különösen nagy segítséget jelenthet például akkor, amikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék miatt nem lehet megközelíteni a földeket, de a növényvédelmi beavatkozás éppen akkor lenne időszerű.

Fotó: pixabay.com

Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy előbb a formulációt adaptálják a technológiához, ez viszont a tesztelések miatt időigényes folyamat.

Jogszabályi háttér

Az Európai Unióban csak olyan eszközzel lehet növényvédő szert kijuttatni, aminek a típusa minősített, és megfelel az európai szabványnak. A hazai jogszabály a permeteződrónokra vonatkozóan időszaki követelményrendszert állított fel. A típusminősítést a forgalomba hozatal előtt a forgalmazó kereskedőnek kell megszereznie a NAIK Gödöllőn működő Gépesítési Intézeténél.

A növényvédőszer-gyártók már elkezdték a készítmények engedélyeztetését a drónos kijuttatásra, hiszen egyelőre minden növényvédő szer engedélyokirata csak a földi kijuttatásra vonatkozik. Folyamatban van a növényvédő szerek drónos kijuttatására vonatkozó engedélyezés követelményeinek kidolgozása is, a kísérleti módszertant a gyártókkal együtt kitalálták, közzétették.

Az engedélyezési vizsgálatok megkezdődtek, az első kérelmeket már beadták adott készítmény drónos kijuttatásra való kiterjesztésére.

Fotó: pixabay.com
Az Európai Bizottság állásfoglalása alapján a légi növényvédelemre vonatkozó szabályozásokat kell alkalmazni a drónos kijuttatás esetén, így a mezőgazdasági légi növényvédelmet szabályozó rendeletbe építik be a drónos növényvédelem feltételrendszerét. Ennek kidolgozásánál két alapvető cél volt, hogy szakmailag megalapozott, a biztonságos munkavégzést lehetővé tevő szabályozás szülessen, a kijuttatás pedig mindenki számára elérhető és az alapvető feltételek betartásával a lehető legegyszerűbben alkalmazható legyen.

Jordán László szerint van néhány olyan irányelv, amely valóban nem életszerű, ilyen például a 30 nappal korábban benyújtandó kijuttatási terv.

Ám a rendeletben szerepel az a kitétel is, hogy amennyiben valamiért el kell térni a kijuttatási tervtől, akkor az egyszerű bejelentéssel megtehető.

Eltérésnek minősül az is, ha nem volt a gazdának kijuttatási terve, ebben az esetben a kijuttatást megelőző munkanap reggel 9 óráig kell bejelenteni, és ha nem kap tiltó határozatot, elvégezheti a permetezést. A növényvédelmi kezelések bejelentésére online felületet létrehozását is tervezik.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Sokat tesznek érte, hogy eltűnjön a szemét az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok tavaly ősszel 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban korántsem ért véget a somogyi erdőkben sem. A megelőzésre is nagyobb hangsúlyt helyeznek, és ettől az évtől szigorúbban büntethetők lesznek a jogsértők.

Lengyelország az EU legnagyobb málnatermelője

Tíz év alatt megduplázta málnatermő területét Lengyelország és az Európai Unió legnagyobb termelőjévé lépett elő. Tavaly már 29 300 hektáron termett málna az országban, és az előző évinél jóval több termést takarítottak be. A termőterület 10%-kal csökkent az előző évhez képest. Összesen 116 ezer tonna málnát szedtek, ami 53%-kal haladta meg a 2019-es termést.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.