Back to top

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

MMG - Kell-e öntözni a szőlőt?

Minden terméknek az életét terhelik olyan, nehezen számszerűsíthető pluszok, amelyek

senkinek a könyvelésében nem jelennek meg konkrétan, de valahol mégis megfizet értük a társadalom:

például, ha a termék előállításához szükséges energiaforrásnak végesek a készletei; ha a hulladékká vált terméktől óriási erőforrások mozgósításával tudunk csak megszabadulni; vagy éppen, ha kérdéses, hogy mennyire fairek a szociális körülményei azoknak, akik az adott terméket előállítják és eljuttatják hozzánk.

Ezt egy sor termék esetén érdemes végiggondolni, egyebek között a zöldség-gyümölcs termékpályán is egyre többen próbálják számszerűsíteni, és – egyelőre erre fogékony értékesítési csatornákon, ám érezhetően mind szélesebb körben – az árban érvényesíteni a valódi költségeket, legalább részben. Tőlünk nézve kicsit még futurisztikusnak tűnhetnek ezek az elmélkedések, de gondoljunk csak bele, mennyi, mára hétköznapivá vált gyakorlatról hittük ugyanezt nem is olyan régen.

A Fruit Logistica kiállítás szervezőinek megbízásából készült tanulmányt Horváth Csilla segít értelmezni, érdemes elolvasni a Kertészet és Szőlészetben a „Valódi ár, valódi költségek” címen megjelent cikkét.

A címlapon ragyogó ciklámenekkel beharangozott cikket azoknak a dísznövénytermesztőknek szánjuk, akik szaporítóanyag-beszerzés idején szívesen körülnéznének, melyik nemesítőház milyen újdonsággal állt elő erre a szezonra. Mivel ezt élőben nem tehetik meg, különösen ajánljuk az írást, amely, „Virtuális üvegházi séták” címen jelent meg, arra utalva, hogy

több nyugat-európai nemesítő a korszellemnek megfelelően, videókban mutatta be a kínálatát.

Rass Krisztina foglalta össze a Magyarországon is érdekes részleteket a videók, valamint a német szaksajtó ide vágó cikkei alapján.

Sokat vitatott téma az éghajlatváltozás és a szőlőtermesztés, ezen belül is külön fejezet a „kell-e, vagy hiba-e a szőlőt öntözni” kezdetű örök vita.

Nem mindennapi nézőpontból látják a kérdést cikkünk szerzői,

Lakatos Tibor és Lakatos Bálint, forró égövi termesztési tapasztalattal a hátuk mögött. Brazíliában folytatott kísérleteikkel ők azt támasztják alá, hogy kell öntözni, ugyanis ott a szőlő savai nem égtek el, hiába van meglehetősen meleg. A kulcs, hogy a nagy meleggel nem jár szárazság, mert öntöznek.

És végül még egy érdekes cikket ajánlok, amely úgy kezdődik, hogy „Az ecetesedés borhiba – már ha nem borecetet készítünk”. A Nagy Z. Róbert által felkeresett családi manufaktúra, a Borecet Művek tevékenysége a nevében van, de emellett

egy magasabb röptű küldetést is felvállalt:

a zöldflakonos terméken felnőtt generációknak igyekszik megmutatni, hogy milyen az igazi ecet.

Ezenkívül szó van a Kertészet és Szőlészet 2. számában egyebek között az új drónszabályozásról, megjelent egy nagyon érdekes cikk a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásmegfigyeléséről, illetve az új agrárfókuszú szuperegyetemet fenntartó alapítvány öttagú kuratóriuma is bemutatkozik.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

"Gyűrött rózsával" influenza ellen - Cistus incanus

Az influenza, és a felsőlégúti megbetegedések ellen ismét szolgálatra jelentkezik egy régi szövetségesünk a Cistus incanus. Mivel a hétköznapi kórokozók ellen éppoly sikeresen veszi fel az harcot, mint a komplikáltabb esetekkel szemben, ezért a közelmúltban szintén hozzá fordultak a kutatók a jelenlegi járványhelyzetre megoldást keresve.

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Több mangó termett, leesett az ára

Nőtt a dél-afrikai mangókínálat a főszezonban, ezért a kereskedelmi ára jelentősen csökkent.