Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Minden terméknek az életét terhelik olyan, nehezen számszerűsíthető pluszok, amelyek

senkinek a könyvelésében nem jelennek meg konkrétan, de valahol mégis megfizet értük a társadalom:

például, ha a termék előállításához szükséges energiaforrásnak végesek a készletei; ha a hulladékká vált terméktől óriási erőforrások mozgósításával tudunk csak megszabadulni; vagy éppen, ha kérdéses, hogy mennyire fairek a szociális körülményei azoknak, akik az adott terméket előállítják és eljuttatják hozzánk.

Ezt egy sor termék esetén érdemes végiggondolni, egyebek között a zöldség-gyümölcs termékpályán is egyre többen próbálják számszerűsíteni, és – egyelőre erre fogékony értékesítési csatornákon, ám érezhetően mind szélesebb körben – az árban érvényesíteni a valódi költségeket, legalább részben. Tőlünk nézve kicsit még futurisztikusnak tűnhetnek ezek az elmélkedések, de gondoljunk csak bele, mennyi, mára hétköznapivá vált gyakorlatról hittük ugyanezt nem is olyan régen.

A Fruit Logistica kiállítás szervezőinek megbízásából készült tanulmányt Horváth Csilla segít értelmezni, érdemes elolvasni a Kertészet és Szőlészetben a „Valódi ár, valódi költségek” címen megjelent cikkét.

A címlapon ragyogó ciklámenekkel beharangozott cikket azoknak a dísznövénytermesztőknek szánjuk, akik szaporítóanyag-beszerzés idején szívesen körülnéznének, melyik nemesítőház milyen újdonsággal állt elő erre a szezonra. Mivel ezt élőben nem tehetik meg, különösen ajánljuk az írást, amely, „Virtuális üvegházi séták” címen jelent meg, arra utalva, hogy

több nyugat-európai nemesítő a korszellemnek megfelelően, videókban mutatta be a kínálatát.

Rass Krisztina foglalta össze a Magyarországon is érdekes részleteket a videók, valamint a német szaksajtó ide vágó cikkei alapján.

Sokat vitatott téma az éghajlatváltozás és a szőlőtermesztés, ezen belül is külön fejezet a „kell-e, vagy hiba-e a szőlőt öntözni” kezdetű örök vita.

Nem mindennapi nézőpontból látják a kérdést cikkünk szerzői,

Lakatos Tibor és Lakatos Bálint, forró égövi termesztési tapasztalattal a hátuk mögött. Brazíliában folytatott kísérleteikkel ők azt támasztják alá, hogy kell öntözni, ugyanis ott a szőlő savai nem égtek el, hiába van meglehetősen meleg. A kulcs, hogy a nagy meleggel nem jár szárazság, mert öntöznek.

És végül még egy érdekes cikket ajánlok, amely úgy kezdődik, hogy „Az ecetesedés borhiba – már ha nem borecetet készítünk”. A Nagy Z. Róbert által felkeresett családi manufaktúra, a Borecet Művek tevékenysége a nevében van, de emellett

egy magasabb röptű küldetést is felvállalt:

a zöldflakonos terméken felnőtt generációknak igyekszik megmutatni, hogy milyen az igazi ecet.

Ezenkívül szó van a Kertészet és Szőlészet 2. számában egyebek között az új drónszabályozásról, megjelent egy nagyon érdekes cikk a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásmegfigyeléséről, illetve az új agrárfókuszú szuperegyetemet fenntartó alapítvány öttagú kuratóriuma is bemutatkozik.