Back to top

Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…

Az optikai eszközök nemcsak arra alkalmasak, hogy segítségével a vadat terítékre hozzuk, hanem hogy kiválasszuk azt az egyedet, amelyet puskavégre szeretnénk hozni.

A kiválasztás során figyelemmel kell lenni a vad életkorára, nemére, agancsának/szarvának milyenségére, minőségére, emiatt kifejezetten fontos egy olyan eszköz, ami mindezt nagyobb távolságból is lehetővé teszi.

Éppen ezért a látcső (keresőtávcső) használata a vadászat során kötelező.

Golyós puskát lehet szabad irányzékkal vagy céltávcsővel ellátva is használni. Utóbbi jelentősen megkönnyíti a pontosabb célzást, különösen szürkületben, vagy a lővilág végéhez közeledve.

A vadásznak azonban az optikai eszközeinek megvételekor figyelembe kell venni az életkorát és szemének teljesítőképességét is.

Ezenkívül a látcső nagyítását, az objektív méretét, szürkületi értékét, fényerejét és a látómező nagyságát is mérlegelnie kell.

A látcsövek két különböző optikai egység egymáshoz rögzítésével keletkeznek. A binokuláris szó is ezt tükrözi, nem véletlenül hívják egyes tájegységeken belül binoklinak vagy kukkernek ezeket az eszközöket. Az objektív oldalirányban és magasságban fordított képet hoz létre, míg az összekötő híd az állítókerékkel a két távcső egy egységgé foglalásán túl a csuklós kialakításának köszönhetően lehetővé teszi a két szemlencse legkedvezőbb beállítását, az éles kép leképezését.

A céltávcső használata több előnyt is jelent a nyílt irányzékhoz képest.

Nyílt irányzékkor négy pontot kell a szemünkkel egy egyenesbe hozni: a céltárgyat, a célgömböt, a nézőkét, illetve a szemünket, azonban a céltávcső használatakor ez három pontra redukálódik: a szálkeresztre, a célra és a szemünkre.

Az objektív és az okulár több lencséből álló, összeragasztott lencserendszer. A szálkeresztet kétféleképpen építik a céltávcsövekbe: vagy vékony fémszálból legyártják a szálkeresztet és közvetlenül beleépítik a távcsőházba, vagy rámaratják az üveglemezre és azt építik be. Az oldal- és magasságállító csavarokkal lehet a szálkeresztet és annak képét mozgatni, ami a fegyver belövéséhez elengedhetetlen.

A céltávcsöveket masszív fémházakba szerelik, általában acél- vagy alumíniumötvözetből gyártják. Nagyításuk nemcsak fix nagyítási értékű lehet, hanem úgynevezett variábilis is, melyek általában 1,5-6, 2,5-10, 3-12-szeres nagyítási érték között állíthatók.

Használatukkor ügyeljünk arra, hogy úgy állítsuk be a céltávcsövet a puskára, hogy szemünk megfelelő távolságra legyen az okulártól (az ideális lőtávolság 6-8 cm).

Máskülönben a lövést követően a hirtelen, nagy erővel hátramozduló puska a céltávcsövet homlokunkhoz, orrnyergünkhöz üti, ezért eleinte ajánlott gumi távtartót alkalmazni.

Napjainkra azóta hazánkban egyre elterjedtebbek, ugyanakkor eltérő véleményt generálnak az éjjellátó készülékek, amelyek az éjszakai vadászatot tehetik eredményessé.

A Vadászati törvény erre vonatkozó rendelkezése szerint tiltott „elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök” használata. Vagyis csak olyan eszközök tartoznak ide, amelyek kifejezetten célzóeszközök, nem pedig célzásra is alkalmas eszközök. Vagyis a beépített szálkeresztes éjjellátó vagy hőképalkotó, kifejezetten céltávcsőnek gyártott eszközök tartoznak ebbe a kategóriába.

Bár a vadászati törvény 37/A. § (3) bekezdése kimondja, hogy „A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátása során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat”, ami alapján megállapítható, hogy éjjellátó keresőtávcső csak a hivatásos vadásznál lehet jogszerűen. Ennek ellenére, ha sportvadásznál van ilyen eszköz, az nem tiltott vadászati eszköz, mivel nem célzóeszköz.

Ennél fogva a rendelkezés igen ellentmondásosnak tűnik.

Következő cikkünkben e ellentmondásosságra keresünk választ, valamint kifejtjük az éjszakai vadászatok során használt éjjellátók hasznosságát vagy éppen etikátlan alkalmazását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

A 39. AGROmashEXPO első szakmai programja a Szántóföldi Szakmai Nap volt, mely a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szervezésében, számos szakember részvételével foglalkozott az agrárágazat aktualitásaival. Szóba kerültek az idei évben életbe lépő, hiánypótló pályázati lehetőségek, napjaink főbb kihívásai és a hosszú távra szóló fejlesztések lehetséges irányai is.

A Facebook-on árulják az amazóniai esőerdőt

Igaz, nem egy tételben, csak részleteiben, de árulják. A BBC újságírói felfedezték, hogy a Facebook Marketplace szolgáltatásán illegálisan árulnak védett esőerdőket Brazíliában. Néhány ajánlat műholdas fényképekkel és GPS-koordinátákkal rendelkezik. Az őslakosok a Facebook-nál reklamáltak.

Rekord árbevétel a CLAAS-nál

A pandemiás időszak ellenére a CLAAS az elmúlt évben 4,042 milliárd eurós árbevételt ért el, és először lépte át a 4 milliárdos határt. A 2019-ben elért 3,898 Mrd eurót, 144 millió euróval (+3,7 %) sikerült túlteljesíteniük. A cégcsoport adózás előtti nyeresége tavaly 16,5 százalékkal nőtt, és meghaladta a 158 millió eurót.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről – 1. rész

Nem kevesebb, mint három évtizede küzd a magyar mezőgazdaság az osztatlan közös tulajdon problémakörével. De miért is tekintünk problémaként az osztatlan közös tulajdonra? Az nem igényel különösebb magyarázatot, hogy egy többször tíz, akár több száz tulajdonos birtokában lévő ingatlan esetében aligha érvényesülhet a tulajdonosi szemlélet.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

A vadászható vadfajok az erdők fáihoz és más élőlényeihez hasonlóan a természeti tőke részei és az erdei ökoszisztémára gyakorolt hatásukat a gazdálkodási módszerek nagyban befolyásolják. Az oly sok természetjáró számára élményteli perceket szerző őzek, gímszarvasok, vaddisznók és más vadfajok élete szoros összefüggésben van az erdők fejlődésével, jólétével és fennmaradásával.

Átadták a 39. AGROmashEXPO Termékfejlesztési díjait

A virtuális kiállítás programjainak sorát a Termékfejlesztési díjak átadása nyitotta meg. A Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat idén az Axiál Kft. vihette haza.