Back to top

A kertészkedők tovább élnek - egy kis növényalkímia...

A hosszú élet „ritka”, de sokan, sokszor kutatták a hosszú élet titkát. És ebben a növények gyakran szerepet kaptak, ami nem véletlen: sok közülük gyógyhatású, másrészt a táplálkozás milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot. A szanatóriumoknak általában nagy kertje van, a műtősök ruhája pedig zöld: mindnek köze van a növényekhez, és az egészséghez...

Jó levegő, mozgás, nyugtató színek...
Fotó: wikipedia
Mi a titok?

Az emberi élet hossza egy dolog, az lényegesebb, hogy ez a hosszú időszak minél inkább egészségben teljen és élvezhető legyen. Hiába hosszú életű valaki, ha hosszú ideig beteg, akkor az nem az igazi.

A Japán déli részén Okinawán élt és él a világon dokumentáltan legtovább élő emberek 15 százaléka, pedig a sziget területarányosan mindössze a Föld lakosságának a 0,0002 százalékát adja.

A Nepáli serpák is hosszú életűek, ők a vegetáriánusokéhoz hasonló táplálkozást folytatnak, és nehéz fizikai munkát végeznek. Az abház népcsoport is igen sokat mozog élete során, a pakisztáni hunzák pedig rengeteg gyümölcsöt fogyasztanak, és ők is toplistások élethossz terén... Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy a viszonylag kevés stressz, a sok mozgás, és a sok növényi alapú táplálék a hasonlóság a leghosszabb életű népcsoportok között. De készült már évtizedeken keresztül ívelő amerikai kutatás is a témában, melynek eredménye azt mutatta, hogy a szociális és társas kapcsolatok is jelentősen befolyásolják a várható élethosszt. Aki élénkebb társasági életet él, több barátja van, azok tovább élnek, mint akik magányosak...

A hosszabb életű népcsoportok sok növényi táplálékot fogyasztanak
Fotó: wikipedia
A szigorú adatok

A születéskor várható élettartam a Földön a nőknél 68,13 év, a férfiaknál 63,46 év. Magyarországon ez 20 évvel ezelőtt nők esetén 77,8, férfiaknál 70,8 év volt, napjainkra pedig 79,33 és 72,86-ra javultak ezek az adatok.

Európában az Andorraiak élnek a legtovább 83,52 évig átlagosan (férfiak: 80,62, nők: 86,62), és Moldovában lehet a legrövidebb életre számítani az unióban itt ez az adat 74,11 év nők, és 66,51 év férfiak esetén. Ezek igen szép számok ha azt vesszük figyelembe, hogy a paleolit korban 33, a neolitikumban 20, a bronzkorban és a vaskorban 26 év volt a várható átlagos élethossz.

Napjainkban a “fejlett” világban a keringési rendszer betegségei és a daganatok számítanak vezető haláloknak, melyek kialakulásában az életmódnak van nagy szerepe… A betegségek jelentős részben a mozgásszegény, stresszel teli életmóddal vannak összefüggésben, de a rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény, ám koleszterinben és szénhidrátban gazdag táplálkozás sem tesz túl jót. A nem megfelelő életmóddal összefüggő betgségek kialakulásában a dohányzás, az alkohol-, és drogfogyasztás is jelentős szerepet kap.

A régebben létesült kórházak, szanatóriumok kertjét nem véletlenül tervezték nagyra
Fotó: wikipedia
A hosszú élet titka és a növényi alkímia

A középkori alkimisták főbb céljai között szerepelt, hogy aranyat akartak készíteni, elő akarták állítani a bölcsek kövét, de az örök élet (a kevésbé álmodozók a hosszú élet) titkát is szerették volna megfejteni. Utóbbi „kutatásokban” nagy szerep jutott a növényeknek is. Az egyébként valóságtól elrugaszkodottnak tűnő célok között a növényi alkímiának volt azért némi tudományos alapja. A növények közelsége és a zöld szín nyugtatóan hat az emberre, és a kevesebb stressz, idegeskedés pedig az élethosszra van jó hatással. Ezért is van az, hogy a szanatóriumoknak és a régebben épült kórházaknak nagy kertje van, hiszen a betegek állapotára pozitív hatással van, ha növények közt időznek. Ezen alapulnak az egyre kedveltebb erdőfürdők is. A műtősök ruhájának zöld színe sem véletlen, hiszen a nyugalomra műtétek során is nagy szükség van.

A kertészkedők tovább élnek (ha nem esnek le a létráról...)
Fotó: wikipedia
A kertészkedés meghosszabbítja az életet

A National Institute of Environmental Health Sciences című szaklapban publikáltak egy tanulmányt, miszerint a kertészkedés jótékony hatású olyan szempontból is, hogy a kertészkedők és akiket sok növény vesz körül ők tovább élhetnek.

Bostoni és harvardi kutatók nyolc éven át zajló vizsgálatuk során több mint 100 ezer, Egyesült Államokban élő ember egészségi állapotát és életkörülményeit elemezték. A megfigyelt időszak alatt 8604 halálesetet történt a kutatás alanyai között és ez főleg nők esetén volt szembetűnő.

A kutatók az életkori és egyéb kockázati tényezőket racionalizálták, majd ezt követően azt az eredményt kapták, hogy a legtöbb zöld növényzettel körülvett nők esetében 12 százalékkal alacsonyabb volt a korai halálozáshoz vezető betegségek kockázata. Az eredményhez többek közt a mentális egészség, a nagyobb fizikai aktivitás és az alacsonyabb légszennyezettség is hozzájárult a tudósok szerint.

A legnagyobb különbség a növénybarát és a növényekkel nem foglalkozó, nem növények társaságában élők között a vesebetegségek, a légzőszervi és a daganatos megbetegedések arányaiban volt kimutatható.
A sok zöld növénnyel foglalkozó, és köztük élő nők körében 41 százalékkal alacsonyabb volt a vesebetegségben, 31 százalékkal alacsonyabb a légzőszervi, és 13 százalékkal alacsonyabb a rákos megbetegedésben meghaltak aránya. A kutatásban résztvevők 84 százaléka városban élt, de a zöld növényzet hatása, illetve azok hiánya minden régióban látványos különbségekhez vezetett.
Az amerikai Texasi Egyetem és a kínai Shandong Egyetem közös kutatásában a kertészkedés hatását is megvizsgálták. Eszerint már heti 10-60 perc közötti, alacsony intenzitású edzésnek megfelelő kertészkedés csökkenti a korai halálozás kockázatát.

A majd egy évtizedig tartó kutatásban megállapították, hogy a kevésbé megerőltető mozgások is meghosszabbítják az életet, és javítják annak minőségét, mint a gyaloglás, a kertészkedés vagy a tánc. A teljesen passzív életet folytatókkal összehasonlítva a heti 10-60 percet mozgók között 18%-kal alacsonyabb volt a halálozási arány. Akik heti 150 percet mozogtak, ez a szám már 31% volt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Neveljünk emberméretű fát!

Házikertekben a mai napig leggyakrabban nagyméretű, létrát és mászást igénylő gyümölcsfákkal találkozhatunk. A termés számottevő része emiatt sokszor a fák tetején romlik meg, vagy válik a madarak martalékává. A gyümölcsültetvényekben azonban már jó ideje kisebb, emberléptékű fák kialakítására törekednek, amelyeken hatékonyabban végezhetők el az ápolási munkák és a betakarítás.

Indul a szezon – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A belvizek a talajok művelhetővé válásához még több tavaszias idő kell, a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben azonban már bőven akad tennivaló. A legfontosabb feladat most a metszés és a lemosópermetezés.

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

Még a hollandokat is megelőzik: a legjobb finn termelők 200 kilónál is több uborkát szednek

Meglepetéssel olvasták a finn kígyóuborka-termesztők, hogy a FAO statisztikája szerint a kígyóuborkát termesztő országok termésátlag szerinti rangsorát Hollandia vezeti négyzetméterenként 68,38 kilogrammal. Finnországban ugyanis nem ritka az éves 200 kilogrammos hozam, így 2019-ben 93,8 kilogramm volt az országos termésátlag, tavaly pedig valószínűleg meghaladta a 100 kilogrammot.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.