Back to top

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Nagy István kiemelte, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések számára történelmi jelentőségű az a döntés, hogy

2021-től Magyarország a nemzeti költségvetéséből a korábbi 17,5 százalék helyett az EU-ban adható legmagasabb mértékű, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé.

Fotó: MTI/Kovács Tamás
2014-2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz és nagy valószínűséggel ezután sem fog - húzta alá.

A kormány döntése azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben hazánkban 4265 milliárd forintot fordítunk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A következő KAP-ciklusban tehát 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásait megháromszorozzuk és megújítjuk a vidéki Magyarországot.
A cél, hogy a kistelepülésektől a megyei jogú városokig mindenütt a helyi gazdaság fejlődjék.
A KAP első pillérén, jövedelempótló támogatásként 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrás érkezik a termelőkhöz – emelte ki a miniszter.

Nagy István részletezte az átmeneti években érvényes és a már teljes egészében új KAP szerinti támogatási rendszert. Eszerint 2021 első felében meghirdetik azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van még a korábbi, 2014-2020 között érvényes szabályok alapján pályázni.

Az új KAP 2023-tól lesz kizárólagos, így az idei és a 2022-es év átmeneti lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik

és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők új pályázatok. A 2023-2027 közötti időszakra most készül a Brüsszelbe benyújtandó stratégiai terv, amelyben rögzítik a felhasználás pontos irányait és tartalmi elemeit.

Az idei pályázati kiírásokról Nagy István elmondta, azokat már a stratégiai tervvel összhangban, azzal párhuzamosan készítik és tavaszra várhatók.

Idén újabb forrásként belép az Európai Helyreállítási Alap, amelyből elsősorban az öntözésfejlesztési céljainkat kívánja a tárca finanszírozni.

Ha 2022-re meglesz a kétszázezer hektárnyi öntözött terület, akkor a klímaváltozás hatásait kiküszöbölhetjük és javulhat a termelés biztonsága – hangsúlyozta a miniszter.

A szaktárca széles körű társadalmi konzultációt bonyolít le a stratégiai tervről és egyéb programokról, bevonják az érdekelteket a munkába, hogy a magyar vidék lehető legtöbb szereplője érezze magáénak és a maga hasznára válónak a terveket.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke felidézte, hogy a 2018-ban kiadott, többéves fejlesztési javaslatcsomagjában a kamara bemutatta, melyek azok a lépések, amelyek elengedhetetlenek tagjaik versenyképességének javításához:

Győrffy Balázs, a NAK elnöke, Nagy István agrárminiszter, és Jakab István, a Magosz elnöke
Fotó: hba

egyebek mellett források átcsoportosítsa a KAP 2., vidékfejlesztési pilléréből az elsőbe, a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben.

A NAK ezért üdvözli a kormány döntését, az agrárgazdaság és vidékfejlesztés nemzeti forrásainak megnöveléséről és Győrffy Balázs hangsúlyozta, a köztestület minden rendelkezésére álló információval és szakmai erőforrásával segíti a szaktárcát a stratégiai terv kidolgozásában.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke szerint ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget valóban a gazdák érdekében okosan használják fel, komoly szervezettségre és összefogásra van szükség. „Minden egyes forrást lehívjunk. Ez a cél”- hangsúlyozta.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyümölcs ágazat: a termesztők többsége fejlesztést tervez

Tavaly év végén intézett körkérdést gyümölcstermesztő tagjaihoz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) arról, hogy mennyire kívánják fejleszteni a gazdálkodásukat, terveznek-e ültetvénytelepítést vagy -korszerűsítést. A kérdőívre 580-an válaszoltak, ami jóval nagyobb érdeklődést mutatott, mint amire a szervezet számított.

Öntözési melléklet a Kertészet és Szőlészet 9. számában

Március 8. idén nem csupán a nőnap miatt fontos dátum. Március 8-tól adhatják be ugyanis támogatási kérelmüket az elismert öntözési közösségek. A kertészet és Szőlészet hetilapban mind a két témáról olvashatnak.

Batáta, a bakhátak új királya

A nagypapa 5 évvel ezelőtt cukros lett. Berki Mihály és családja ekkor kezdett el kutakodni, vajon mivel lehetne úrrá lenni a betegségen, és valaki a batátát, vagyis az édesburgonyát ajánlotta. Ők lassan, fokozatosan elkezdték termeszteni a növényt. A nagyapa, Plásztán Mihály ma 86 éves és köszöni jól van, a korának megfelelően.

Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

A 39. AGROmashEXPO első szakmai programja a Szántóföldi Szakmai Nap volt, mely a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szervezésében, számos szakember részvételével foglalkozott az agrárágazat aktualitásaival. Szóba kerültek az idei évben életbe lépő, hiánypótló pályázati lehetőségek, napjaink főbb kihívásai és a hosszú távra szóló fejlesztések lehetséges irányai is.

Szlovákia: elrugaszkodást az agrárpiacon!

Egyik napról a másikra ránk törő időjárási szélsőségek, növekvő termelési költségek, csökkenő felvásárlási árak, és mindezekhez még a koronavírus-járvány. Pedig eddig is sok egyéb teher nehezedett a szlovákiai agrártermelők vállára. Vajon mennyire jók az idei kilátásaik? Mi az esélye a szlovákiai agrárpiac elrugaszkodásának?

Balástyán indult a tavaszi faültetési szezon

Környezetünk védelme, fejlesztése mindannyiunk kötelessége, amiért tennünk kell. Az Agrárminisztérium a tavaly meghirdetett településfásítási programmal is hozzájárul ahhoz, hogy kisebb-nagyobb falvak, városok az eddiginél kellemesebb élőhelyet biztosítsanak az ott lakóknak - fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Csongrád-Csanád megyei Balástyán.

Az NBA "kezdőcsapatában" a Hennessy konyak

A Hennessy lesz az első globális szeszesital-partnere a Nemzetközi Kosárlabda Szövetségnek (NBA) - jelentette be a LVMH.

Az agrárium aktualitásairól az AGROmashEXPO pódiumán

A témaválasztásnál olyan gondokat vettek elő, mint a gabona-, és takarmányárak, illetve ezek hatása az élelmiszeriparra és a fogyasztói árra, a vadállatok, sokszor védett fajok kártétele a mezőgazdasági termelőknél, illetve azt, hogy mit tanulhatott/tanulhat az ágazat a koronavírus-járványból.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről – 1. rész

Nem kevesebb, mint három évtizede küzd a magyar mezőgazdaság az osztatlan közös tulajdon problémakörével. De miért is tekintünk problémaként az osztatlan közös tulajdonra? Az nem igényel különösebb magyarázatot, hogy egy többször tíz, akár több száz tulajdonos birtokában lévő ingatlan esetében aligha érvényesülhet a tulajdonosi szemlélet.

Közzétették a paradicsomos carbonara receptjét Amerikában, az olaszok kiakadtak

A New York Times közölte a carbonara receptjét, amely összetevői között a paradicsom is szerepel. Emellett több más hozzávalót is felcseréltek az olaszok hagyományos tésztaételben. A recept mélyen felháborította az olasz szakácsokat és a carbonara rajongókat. Az olasz gazdákat tömörítő szervezet közleményt adott ki.