A Szumátrán honos növényt nehéz termeszteni. Az Indonézián kívüli csaknem 500 titánbuzogány közeli rokonságban áll egymással, ami sebezhetőbbé teszi őket a betegségekkel és egyéb fenyegetésekkel szemben – írja a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása.
mivel gyakorlatilag szoros rokonságban álló növényeket szaporítunk egymással” – mondta Susan Pell, az Egyesült Államok Botanikus Kertjének igazgatóhelyettese még decemberben a The New York Times című lapnak nyilatkozva.
A titánbuzogányok száma Szumátra szigetén is csökken: a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2018-ban veszélyeztetettként sorolta be az Amorphophallus titanumot a növény élőhelyén zajló fakitermelés és mezőgazdasági célú erdőirtás miatt. A becslések szerint mára kevesebb mint ezer példány maradt a vadonban.
A Chicagói Botanikus Kert szakemberei most a nyilvános kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok genetikai információinak és származási adatainak begyűjtésével elkészítik „minden egyes példány családfáját”.
A chicagói intézményben továbbá egy pollenraktárat is létrehoznak, ahonnan gyorsan el lehet szállítani a virágport egy éppen nyíló titánbuzogányhoz.
Az Amorphophallus titanum szagát a rothadó hús, a büdös zokni, a fokhagyma és a használt pelenka együtteseként jellemzik a szakemberek.
A növény magassága elérheti a három métert, a föld alatti gumó súlya az 50-75 kilogrammot. Csupán néhányévente virágzik és akkor is mindössze pár napig.