Back to top

Sorozat a szülőföldjüket elhagyó legkiválóbb magyarokról a Kossuth rádióban

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Ez már a harmadik 200 részes sorozat a Kossuth Rádióban, amely az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával jön létre – hangsúlyozta a műsort bemutató tájékoztatón V. Németh Zsolt, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos.

2019-ben a Mi magyarok című sorozat a hazánkban megőrzött értékekről, illetve itt élt kiválóságokról szólt.

A Nemzeti Összetartozás évében a Trianonban elszakított országrészek értékeit mutatta be a Hiszek egy hazában című sorozat, idén pedig a szülőföldet elhagyni kényszerült tudósokról, művészekről, katonatisztekről, sportolókról szól majd a sorozat – tette hozzá a miniszteri biztos.

Fotó: Fekete István

Gadácsi János, a rádiósorozat készítője kiemelte, ez a sorozat abban különbözik az előzőektől, hogy míg korábban olyan személyekről, tárgyakról, szokásokról volt szó, akiket vagy amiket bárki ismerhetett, addig az idei sorozatban olyan személyeket mutat be, akikről nem biztos, hogy hallottunk.

Példaként felhozta, hogy kevesen tudják, Uruguay és Paraguay nemzeti himnuszát egy honfitársunk szerezte, illetve, hogy Brazília térképein ma is azt a határvonalat látni, amelyet magyar misszionáriusok térképeztek fel.

Gadácsi János szerint ezek az emberek hiányoztak és hiányoznak Magyarországról, de az egész világot gazdagítják.

A sorozat hangja, Reviczky Gábor színművész arról beszélt, hogy olyan történeteket hallhatunk majd, amelyekről ő sem tudott. A narráció szakmai nehézségével kapcsolatban pedig kiemelte, számos dologra kell a felvételek során koncentrálnia: érdekessé kell tennie az elhangzó szöveget; természetesnek kell hatnia, de néha meseszerűen kell hangozzék és persze egy-egy tudós munkásságának a bemutatásánál a lényeget kell kiemelnie.

Fotó: Fekete István

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Érdemes figyelni a túrázóknak a vaddisznók ellési időszaka miatt

Az Agrárminisztérium (AM) a Facebook-oldalán a túrázókat arra figyelmeztette, legyenek óvatosak, ha csíkos kismalacot látnak. Fontos, hogy a turistautakról ne térjenek le, a kutyát pórázon sétáltassák, és sötétedés előtt hagyják el az erdőt - áll a bejegyzésben.