Back to top

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Túl sokáig hagytuk figyelmen kívül ezeket, és ma már senki sem vonhatja kétségbe a következményeket. Egyesek úgy vélik, hogy a vírusok az idő hajnala óta kísérnek minket, és egyszerűen meg kellene tanulnunk velük élni. Igen, de nem lehet ugyanolyan léptékűvé tenni az emberiség ezer, száz vagy néhány tucatnyi évvel ezelőtti és a jelenlegi élet működését – állítja Dr. Piotr Rzymski orvosbiológus, a területének szakértője, a "Nutrients" folyóiratban a napokban megjelent kutatási cikk egyik társszerzője. Hozzátette:

népességünk a huszadik század közepe óta 5 milliárddal nőtt, és ez arra kényszerített minket, hogy még jobban beavatkozzunk a természetbe. Új területekre lépünk, ami kihat a vadállatokkal való kapcsolatunkra.

Az éghajlati egyensúly szempontjából olyan erdőket vágtak ki, mint az amazóniai esőerdők, hogy megműveljék a földet és takarmányt nyújtsanak többek között az ipari körülmények között nevelt állatok számára. Az állatok nagy száma a kórokozók, köztük a vírusok terjedését is elősegíti. És bár a SARS-CoV-2 koronavírus vadállatokból származik, feltehetjük a kérdést, hogy vissza kell-e fordítani a fejlődés irányát? Szerinte nem ez a megoldás, ehelyett inkább a különféle veszélyek kockázatát kell csökkenteni.

Az emberek nem akarnak lemondani a húsról

A tanulmányban olyan megoldásokat fontolgat, amelyek minimalizálhatják a haszonállatoktól az emberekig terjedő vírusfertőzés kockázatát.

Kifejtette, bár a legegyszerűbb megoldás egyszerűen a növényi étrendre való áttérés lenne, de a gyakorlatban ez utópia.

Először is, az emberek többsége nem akar lemondani a húsevésről, hiszen ez fontos szerepet játszott az emberi evolúcióban. Tehát nagyon erős affinitásunk van iránta. Elmondta, hogy 10 éve nem evett húst, és amikor az előadások során képeket mutat a hallgatóknak egy steak-ről, akár akarja, akár nem, összefolyik a nyál a szájában.

Egy ilyen látvány érzelmi reakciókat vált ki bennünk - magyarázza.

Emellett a húst a világ egyes részein a gazdagság velejárójaként ismerik el. Példaként említi, hogy a hús iránti kereslet egyik legnagyobb növekedése Indiában figyelhető meg, abban az országban, amelyet mindig is a vegetarianizmus központjának tartottak - egyes források szerint a lakosság 40% -a nem evett húst. Az ország fejlődik, és azok száma is nő, akik meg akarnak gazdagodni, és minél több mindent elérni, beleértve a húst is, különösen a vöröset.

A rovarok és a kulturális különbségek

Néhány tudós alternatívaként a rovarok táplálékkénti fogyasztását javasolja. - Valóban könnyen termeszthetőek és táplálóak, de megoldást nyújtanak-e az ipari gazdálkodás okozta problémákra? Véleményünk szerint nem. Először is,

a kulturális különbségek azt jelentik, hogy a nyugati fogyasztók nem tudják elfogadni a rovar eredetű termékeket, még feldolgozva sem.

Azokban a régiókban pedig, ahol elfogyasztják és elfogadják, a következő tendencia figyelhető meg: akik megengedhetik maguknak, vörös húst esznek, a rovarfogyasztók pedig a szegényebb társadalmi osztályból kerülnek ki – érvelt a kutató. 

Továbbá a rovaralapú termékek bevezetéséhez először meg kell teremteni a biztonsági profiljukat és jó tenyésztési gyakorlatot alkalmazni.

Egyesek úgy vélik, hogy a tenyésztett rovarok nem lehetnek az emberre veszélyes vírusok forrásai, de azt nem tudjuk, hogy  tömeges előállításuk milyen veszélyekkel járhat.

Képzeljük csak el, mi történhet, ha valamilyen előre nem látható esemény, például egy hurrikán következtében a rovarok tartási helyei megsemmisülnek, és a milliárdos populációban élők a környezetbe kerülnek?

Most a laborhúsban látják a megoldást

Rzymski megjegyezte, hogy figyelembe véve a különböző tényezőket, a legéletképesebb megoldás, amely jó alternatíva lenne a modern hústermelés számára, az a laborhús lenne.

Az első ilyen termék 2013-ban készült el, azóta a technológia jelentősen fejlődött. Az Egyesült Államokban befejeződnek az ilyen típusú hús forgalmát szabályozó rendeletek,

Szingapúrban az így előállított baromfihús forgalmazását már engedélyezték és Tel-Avivban az egyik étteremben is felszolgálják.

Nem régen marhahús steakek alternatívájaként előállított laborhúst kóstolta meg Benjamin Netanyahu, izraeli miniszterelnök, aki kijelentette, hogy országa az alternatív hús erőművévé válik. Ez már nem sci-fi, ez most történik, mutatott rá a tudós.  

Hozzátette, hogy egy ilyen megoldás

legnagyobb előnye elsősorban a vad- és haszonállatokkal való érintkezéseknek és a zoonózis kockázatának csökkentése,

valamint az üvegházhatású gázkibocsátásnak, a vízfogyasztásnak, az erdőirtásnak, a rovarirtó- és műtrágya-kibocsátásnak a csökkenése, valamint az állati antibiotikumok megszüntetése lenne.

Továbbá ez esetben a termelés nagyon gyors - néha több év helyett csak néhány hétre van szükség ahhoz, hogy a laborhús a piacra kerüljön. És nincs veszélye annak, hogy valamilyen kiszámíthatatlan kórokozó, például az afrikai sertéspestis vírus megjelenik és elpusztít egy egész sertéstelepet.

Forrás: 
portalspozywczy.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Újabb tényező drágítja a búzát

India a hétvégén exporttilalmat jelentett be a búzára. Ennek eredményeképpen hétfőn a chicagói tőzsdén még drágább lett a gabona. A lépés tovább szorít az orosz–ukrán háború miatt amúgy is szűkös kínálaton.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

Piros lé karajáron

A hazai sertéstermelők panaszkodnak az emelkedő költségekre, az alacsony átvételi árakra, és arra is, hogy a külföldről érkező importhús leszorítja az árakat. Ez vásárlóként még akár jó is lehet, ha az ember nem fut bele olyan húsba, amiből a sütés végére jóformán semmi sem marad.

Datolya: a tökéletes nassolnivaló, nemcsak édes, de egészséges is

Amikor természetes, édes nassolnivalóra vágyunk, sokan választják az érett barackot, a friss almát vagy a fanyar narancsot. De van egy elfeledett édes finomság, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, pedig nagy hatással lehet az egészségünkre. Ez a gyümölcs nem más, mint a datolya.

A vegetáriánus gyerekek nem kevésbé fittek, mint a húsevők

Az éghajlatváltozás és az egészséggel kapcsolatos aggodalmak egyre nagyobb méreteket öltő hatása közepette a veganizmus és a vegetarianizmus világszerte egyre nagyobb teret hódít. Azonban olvassa végig, mielőtt arra bátorítja gyermekét, hogy teljesen vegetáriánus legyen.

Már Új-Zélandon is fakulnak a tengeri szivacsok

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.

Éjszakai pincetúrát szerveznek 47 pincészet boraival

Somló Fesztivál kulturális és családi programjaival kiegészülve rendezik meg az idei évtől a Somlói Éjszakai Pincetúrát, amely 30 helyszínen 47 pincészet boraival várja a vendégeket június közepén.