Back to top

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Túl sokáig hagytuk figyelmen kívül ezeket, és ma már senki sem vonhatja kétségbe a következményeket. Egyesek úgy vélik, hogy a vírusok az idő hajnala óta kísérnek minket, és egyszerűen meg kellene tanulnunk velük élni. Igen, de nem lehet ugyanolyan léptékűvé tenni az emberiség ezer, száz vagy néhány tucatnyi évvel ezelőtti és a jelenlegi élet működését – állítja Dr. Piotr Rzymski orvosbiológus, a területének szakértője, a "Nutrients" folyóiratban a napokban megjelent kutatási cikk egyik társszerzője. Hozzátette:

népességünk a huszadik század közepe óta 5 milliárddal nőtt, és ez arra kényszerített minket, hogy még jobban beavatkozzunk a természetbe. Új területekre lépünk, ami kihat a vadállatokkal való kapcsolatunkra.

Az éghajlati egyensúly szempontjából olyan erdőket vágtak ki, mint az amazóniai esőerdők, hogy megműveljék a földet és takarmányt nyújtsanak többek között az ipari körülmények között nevelt állatok számára. Az állatok nagy száma a kórokozók, köztük a vírusok terjedését is elősegíti. És bár a SARS-CoV-2 koronavírus vadállatokból származik, feltehetjük a kérdést, hogy vissza kell-e fordítani a fejlődés irányát? Szerinte nem ez a megoldás, ehelyett inkább a különféle veszélyek kockázatát kell csökkenteni.

Az emberek nem akarnak lemondani a húsról

A tanulmányban olyan megoldásokat fontolgat, amelyek minimalizálhatják a haszonállatoktól az emberekig terjedő vírusfertőzés kockázatát.

Kifejtette, bár a legegyszerűbb megoldás egyszerűen a növényi étrendre való áttérés lenne, de a gyakorlatban ez utópia.

Először is, az emberek többsége nem akar lemondani a húsevésről, hiszen ez fontos szerepet játszott az emberi evolúcióban. Tehát nagyon erős affinitásunk van iránta. Elmondta, hogy 10 éve nem evett húst, és amikor az előadások során képeket mutat a hallgatóknak egy steak-ről, akár akarja, akár nem, összefolyik a nyál a szájában.

Egy ilyen látvány érzelmi reakciókat vált ki bennünk - magyarázza.

Emellett a húst a világ egyes részein a gazdagság velejárójaként ismerik el. Példaként említi, hogy a hús iránti kereslet egyik legnagyobb növekedése Indiában figyelhető meg, abban az országban, amelyet mindig is a vegetarianizmus központjának tartottak - egyes források szerint a lakosság 40% -a nem evett húst. Az ország fejlődik, és azok száma is nő, akik meg akarnak gazdagodni, és minél több mindent elérni, beleértve a húst is, különösen a vöröset.

A rovarok és a kulturális különbségek

Néhány tudós alternatívaként a rovarok táplálékkénti fogyasztását javasolja. - Valóban könnyen termeszthetőek és táplálóak, de megoldást nyújtanak-e az ipari gazdálkodás okozta problémákra? Véleményünk szerint nem. Először is,

a kulturális különbségek azt jelentik, hogy a nyugati fogyasztók nem tudják elfogadni a rovar eredetű termékeket, még feldolgozva sem.

Azokban a régiókban pedig, ahol elfogyasztják és elfogadják, a következő tendencia figyelhető meg: akik megengedhetik maguknak, vörös húst esznek, a rovarfogyasztók pedig a szegényebb társadalmi osztályból kerülnek ki – érvelt a kutató. 

Továbbá a rovaralapú termékek bevezetéséhez először meg kell teremteni a biztonsági profiljukat és jó tenyésztési gyakorlatot alkalmazni.

Egyesek úgy vélik, hogy a tenyésztett rovarok nem lehetnek az emberre veszélyes vírusok forrásai, de azt nem tudjuk, hogy  tömeges előállításuk milyen veszélyekkel járhat.

Képzeljük csak el, mi történhet, ha valamilyen előre nem látható esemény, például egy hurrikán következtében a rovarok tartási helyei megsemmisülnek, és a milliárdos populációban élők a környezetbe kerülnek?

Most a laborhúsban látják a megoldást

Rzymski megjegyezte, hogy figyelembe véve a különböző tényezőket, a legéletképesebb megoldás, amely jó alternatíva lenne a modern hústermelés számára, az a laborhús lenne.

Az első ilyen termék 2013-ban készült el, azóta a technológia jelentősen fejlődött. Az Egyesült Államokban befejeződnek az ilyen típusú hús forgalmát szabályozó rendeletek,

Szingapúrban az így előállított baromfihús forgalmazását már engedélyezték és Tel-Avivban az egyik étteremben is felszolgálják.

Nem régen marhahús steakek alternatívájaként előállított laborhúst kóstolta meg Benjamin Netanyahu, izraeli miniszterelnök, aki kijelentette, hogy országa az alternatív hús erőművévé válik. Ez már nem sci-fi, ez most történik, mutatott rá a tudós.  

Hozzátette, hogy egy ilyen megoldás

legnagyobb előnye elsősorban a vad- és haszonállatokkal való érintkezéseknek és a zoonózis kockázatának csökkentése,

valamint az üvegházhatású gázkibocsátásnak, a vízfogyasztásnak, az erdőirtásnak, a rovarirtó- és műtrágya-kibocsátásnak a csökkenése, valamint az állati antibiotikumok megszüntetése lenne.

Továbbá ez esetben a termelés nagyon gyors - néha több év helyett csak néhány hétre van szükség ahhoz, hogy a laborhús a piacra kerüljön. És nincs veszélye annak, hogy valamilyen kiszámíthatatlan kórokozó, például az afrikai sertéspestis vírus megjelenik és elpusztít egy egész sertéstelepet.

Forrás: 
portalspozywczy.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rejtőzködő idegenhonos károsító a jukkatripsz

Hazai kertekben, parkokban, sőt még a nagyvárosi járdaszigeteken is gyakran láthatunk virágzásukkor nagyon látványos pálmaliliomokat. Ez az észak-amerikai szívós dísznövény sem mentes károsítóktól, a tőlevélrózsájában a levelek tövénél sokszor nagy tömegben van jelen az Észak-Amerikából behurcolt jukkatripsz.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Kifejezetten nyitottak a magyarok a vegán húshelyettesítő termékekre

A magyar lakosság csaknem 30 százaléka kóstolt már növényi alapú, vegán húshelyettesítő terméket, sőt, 5 százalék rendszeresen fogyasztja is – derül ki a Pápai Hús Kft. által a témában készített, reprezentatív kutatásából.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

A családi gazdálkodás ENSZ-évtizede

Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által ez alkalomból rendezett fórumon a FAO főigazgatója azt mondta, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakítása során a családi gazdálkodókat kell a középpontba helyezni.