Back to top

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Túl sokáig hagytuk figyelmen kívül ezeket, és ma már senki sem vonhatja kétségbe a következményeket. Egyesek úgy vélik, hogy a vírusok az idő hajnala óta kísérnek minket, és egyszerűen meg kellene tanulnunk velük élni. Igen, de nem lehet ugyanolyan léptékűvé tenni az emberiség ezer, száz vagy néhány tucatnyi évvel ezelőtti és a jelenlegi élet működését – állítja Dr. Piotr Rzymski orvosbiológus, a területének szakértője, a "Nutrients" folyóiratban a napokban megjelent kutatási cikk egyik társszerzője. Hozzátette:

népességünk a huszadik század közepe óta 5 milliárddal nőtt, és ez arra kényszerített minket, hogy még jobban beavatkozzunk a természetbe. Új területekre lépünk, ami kihat a vadállatokkal való kapcsolatunkra.

Az éghajlati egyensúly szempontjából olyan erdőket vágtak ki, mint az amazóniai esőerdők, hogy megműveljék a földet és takarmányt nyújtsanak többek között az ipari körülmények között nevelt állatok számára. Az állatok nagy száma a kórokozók, köztük a vírusok terjedését is elősegíti. És bár a SARS-CoV-2 koronavírus vadállatokból származik, feltehetjük a kérdést, hogy vissza kell-e fordítani a fejlődés irányát? Szerinte nem ez a megoldás, ehelyett inkább a különféle veszélyek kockázatát kell csökkenteni.

Az emberek nem akarnak lemondani a húsról

A tanulmányban olyan megoldásokat fontolgat, amelyek minimalizálhatják a haszonállatoktól az emberekig terjedő vírusfertőzés kockázatát.

Kifejtette, bár a legegyszerűbb megoldás egyszerűen a növényi étrendre való áttérés lenne, de a gyakorlatban ez utópia.

Először is, az emberek többsége nem akar lemondani a húsevésről, hiszen ez fontos szerepet játszott az emberi evolúcióban. Tehát nagyon erős affinitásunk van iránta. Elmondta, hogy 10 éve nem evett húst, és amikor az előadások során képeket mutat a hallgatóknak egy steak-ről, akár akarja, akár nem, összefolyik a nyál a szájában.

Egy ilyen látvány érzelmi reakciókat vált ki bennünk - magyarázza.

Emellett a húst a világ egyes részein a gazdagság velejárójaként ismerik el. Példaként említi, hogy a hús iránti kereslet egyik legnagyobb növekedése Indiában figyelhető meg, abban az országban, amelyet mindig is a vegetarianizmus központjának tartottak - egyes források szerint a lakosság 40% -a nem evett húst. Az ország fejlődik, és azok száma is nő, akik meg akarnak gazdagodni, és minél több mindent elérni, beleértve a húst is, különösen a vöröset.

A rovarok és a kulturális különbségek

Néhány tudós alternatívaként a rovarok táplálékkénti fogyasztását javasolja. - Valóban könnyen termeszthetőek és táplálóak, de megoldást nyújtanak-e az ipari gazdálkodás okozta problémákra? Véleményünk szerint nem. Először is,

a kulturális különbségek azt jelentik, hogy a nyugati fogyasztók nem tudják elfogadni a rovar eredetű termékeket, még feldolgozva sem.

Azokban a régiókban pedig, ahol elfogyasztják és elfogadják, a következő tendencia figyelhető meg: akik megengedhetik maguknak, vörös húst esznek, a rovarfogyasztók pedig a szegényebb társadalmi osztályból kerülnek ki – érvelt a kutató. 

Továbbá a rovaralapú termékek bevezetéséhez először meg kell teremteni a biztonsági profiljukat és jó tenyésztési gyakorlatot alkalmazni.

Egyesek úgy vélik, hogy a tenyésztett rovarok nem lehetnek az emberre veszélyes vírusok forrásai, de azt nem tudjuk, hogy  tömeges előállításuk milyen veszélyekkel járhat.

Képzeljük csak el, mi történhet, ha valamilyen előre nem látható esemény, például egy hurrikán következtében a rovarok tartási helyei megsemmisülnek, és a milliárdos populációban élők a környezetbe kerülnek?

Most a laborhúsban látják a megoldást

Rzymski megjegyezte, hogy figyelembe véve a különböző tényezőket, a legéletképesebb megoldás, amely jó alternatíva lenne a modern hústermelés számára, az a laborhús lenne.

Az első ilyen termék 2013-ban készült el, azóta a technológia jelentősen fejlődött. Az Egyesült Államokban befejeződnek az ilyen típusú hús forgalmát szabályozó rendeletek,

Szingapúrban az így előállított baromfihús forgalmazását már engedélyezték és Tel-Avivban az egyik étteremben is felszolgálják.

Nem régen marhahús steakek alternatívájaként előállított laborhúst kóstolta meg Benjamin Netanyahu, izraeli miniszterelnök, aki kijelentette, hogy országa az alternatív hús erőművévé válik. Ez már nem sci-fi, ez most történik, mutatott rá a tudós.  

Hozzátette, hogy egy ilyen megoldás

legnagyobb előnye elsősorban a vad- és haszonállatokkal való érintkezéseknek és a zoonózis kockázatának csökkentése,

valamint az üvegházhatású gázkibocsátásnak, a vízfogyasztásnak, az erdőirtásnak, a rovarirtó- és műtrágya-kibocsátásnak a csökkenése, valamint az állati antibiotikumok megszüntetése lenne.

Továbbá ez esetben a termelés nagyon gyors - néha több év helyett csak néhány hétre van szükség ahhoz, hogy a laborhús a piacra kerüljön. És nincs veszélye annak, hogy valamilyen kiszámíthatatlan kórokozó, például az afrikai sertéspestis vírus megjelenik és elpusztít egy egész sertéstelepet.

Forrás: 
portalspozywczy.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Vegán „sajtok”: mi van bennük, ha tej nincs?

A közelmúltban többen is azzal magyarázták a sajtok árának drasztikus megemelkedését, hogy a 2,8 százalékos tejen ársapka van, emiatt ezt veszik többen, így kevesebb alapanyag marad és drágább lesz, amiből sajt készülhetne. Érdemes megkóstolni pár növényi alapú sajthelyettesítő terméket, bár az a rossz hírünk, hogy azok általában semmivel sem olcsóbbak, mint a tejből készült eredeti sajtok…

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Tovább száguld az áremelkedések üteme is

Októberben a belföldi értékesítés árai 67,7, az exportértékesítéséi 28,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, az ipari termelői árak átlagosan 41,7 százalékkal nőttek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítés árai 6,8, az exportéi 2,1, az ipari termelői árak összességében pedig 3,7 százalékkal nőttek - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Újabb lúdtelepen mutatták ki a madárinfluenzát Magyarországon

Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

Ismét veszett rókát lőttek ki

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.