Back to top

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

A kutatócsoport közölte, hogy a múlt században az emberi tevékenységek miatt hirtelen felgyorsult a fémek beáramlása a tengerekbe. A tanulmány alapján tucatnyi, „aggasztóan magas mennyiségű” nehéz fémet – beleértve a higanyt is – találtak a nagy szirticápákban és a tigriscápákban  a Bahama-szigetek területén, ahol ráadásul a cápák egy védett tengeri területen élnek.

A Beneath the Waves – BTW, az óceán egészségéért küzdő nonprofit kutató intézet – kutatói 6 különböző fajhoz tartozó 36 cápának vizsgálták meg az izomszövetét.

Kifejtették, hogy mialatt a fémek hatása a cápák egészségügyi állapotára ismeretlen volt, addig a szövetben vizsgált fém koncentrációja meghaladta azt a szintet, amely már mérgezőnek minősül az emberek számára, ha elfogyasztják ezeket az állatokat.

A tanulmány lezárásaként hozzátették: „A felfedezéseinkben arra hívjuk fel a figyelmet , hogy amikor a cápák viszonylag ökológiailag érintetlen környezetben tartózkodnak, ahol magas szintű káros fém található, akkor ezeknek a fajoknak a fogyasztását követően közegészségügyi hatásai lehetnek a helyi lakosságban.”

Dr. Austin Gallagher, a tanulmány társszerzője közölte, hogy a kutatás során ezzel egy újabb bizonyítékot fedeztek fel, hogy miért nem kellene az embereknek cápahúst fogyasztani.

A cápákat általában nem eszik meg a Bahamákon, közölte a kutató.

Dr. Oliver Shipley, a tanulmány vezetőszerzője hozzátette: „Érthető, hogy a cápák egészségére és élőhelyére hatással vannak az emberek.

Egy régóta fennálló, folyamatos természetvédelmi küzdelem folyik azért, hogy bebizonyítsuk azt, hogy ezek az állatok ökológiailag és gazdaságilag is fontos fajok.”

A BTW kutatómunkatársai és az Új-Mexikói Egyetem doktorátus kutatói hangsúlyozták, hogy a cápa populáció „viszonylag stabil és egészséges” volt a Bahamákon köszönhetően a „hatékony és hosszú távú védelemnek”.

„Ha a Bahamákon a mérgező fémek szintje magas a vízben, képzeljük el, hogy milyen lehet a világ más részein, ahol a fenntarthatóság és a környezet megóvása nem elsődleges szempont.”

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

A járvány mellékhatása a szorongás, de helyes étkezéssel és mozgással tehetünk ellene

A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás következtében az egereknek felnőtt korukra nagyobb méretű lett az agytérfogata és kevésbé szorongtak, mint azok a társaik, akik nem így nevelkedtek – áll a kaliforniai egyetem kutatásában.

A Csatorna-szigetek marhái

A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

Horgászat a természetvédelem jegyében

Együttműködési megállapodást kötött a hazai vizek, a halállomány, valamint a környezeti és természeti értékek hatékonyabb védelme érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ).

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

Kolozsvári kutatók szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.

Meglovasították a világ legnagyobb nyulát, aki nemcsak rémisztően hatalmas, de nagyon öreg is

Szombat éjjel otthonából lopták el a 2010-ben hivatalosan is a világ legnagyobb nyulaként elismert, Darius nevű német óriásnyulat, akinek gazdája most 1000 fontot ajánlott fel annak, aki visszajuttatja hozzá az állatot.

Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács

Közös érdekünk, hogy az állatvédelem és az állatjólét ügye Magyarországon a jövőben is biztos pillérekre, tudományos és szakmai alapokra épüljön - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Állatvédelmi Tanács alakuló ülésén, kedden.