Back to top

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága 2020. augusztus-szeptember folyamán végeztette el az EU 27 tagállamában 27 ezer válaszadó bevonásával az „Európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című felmérését, amelynek az volt a célja, hogy visszajelzést adjon arról, miként vélekedik az Európai Unió lakossága a mezőgazdaságról, a vidéki térségekről, valamint a Közös Agrárpolitikáról.

A felmérés olyan témákat jár körbe, mint például a mezőgazdaság és a vidéki térségek fontossága, a mezőgazdaság és a gazdálkodók szerepe a klímaváltozás elleni harcban, a vidéki térségek helyzete és annak változása, a gazdálkodók társadalmi felelőssége, az agrár- és vidékfejlesztési politika fő célkitűzései. Az eredményeket ismertető jelentésben szó esik még a KAP-ból származó haszonról, a költségvetésről, a környezetbarátabb gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásáról, de még az erdők nyújtotta előnyökről is. A főigazgatóság megbízásából lefolytatott vizsgálatra 2007-tól kezdődően zömmel kétévente kerül sor, így a témákhoz kapcsolódó trendek is jól nyomon követhetők.

A közelmúltban közzétett eredmények alapján az Európai Unió jövője szempontjából a megkérdezettek 94%-a gondolta úgy, hogy az agrárium és a vidéki térségek fontos szerepet töltenek be, ezen belül 56% pedig nagyon fontosnak ítélte meg ezeket.

Magyarország esetében a megkérdezettek 95%-a vélekedett ugyanígy, ebből 43% tartotta kiemelt fontosságúnak az agráriumot és a vidéki térségeket. A gazdálkodók társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatban az európai válaszadók többsége elsősorban a biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerekkel való ellátást jelölte meg, ezt követte az állattartás során az állatok jólétének biztosítása, harmadikként pedig a környezetvédelemben és a klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött szerep jelent meg. A magyar megkérdezettek elsősorban ugyancsak az élelmezésbiztonságot emelték ki, másodsorban viszont a népesség ellátását biztosító élelmiszer minőségét és sokszínűségét jelölték meg, harmadsorban pedig a vidéki élet ösztönzését és a vidéki életszínvonal emelését választották.

A megkérdezettek 73%-a nyilatkozott úgy, hogy már hallott az EU által a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásról. Ez az arány a 2020-ban végzett vizsgálat során 6 százalékponttal magasabb értéket ért el a 2017-ben mérthez képest, azaz egyre több uniós polgár szerez tudomást a KAP-ról.

Érdemes ezen belül kiemelni a magyar válaszadók eredményeit, hiszen a megkérdezettek 72%-a hallott már a Közös Agrárpolitikáról, amely arány 11 százalékponttal nagyobb, mint három évvel ezelőtt volt.

Jelentős mértékben javult a megítélése annak is, hogy a KAP mennyiben tölti be a neki szánt szerepet. A stabil élelmiszerkínálat biztosítása esetében a megkérdezettek 80%-a – Magyarország esetében 90%-a – értett egyet az állítással. A biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerekkel való ellátást 72% jelölte meg igazként, míg a magyar válaszadók 83%-a állította ugyanezt. A válaszadók többsége úgy értékelte, hogy a Közös Agrárpolitika beváltja a hozzá fűzött reményeket. E témakörben a magyar állampolgárok megítélése általában véve nagyobb mértékben javult, mint az uniós polgároké.

Arra a kérdésre, miszerint a KAP nem csak a gazdálkodók számára jelent hasznot, a felmérésben résztvevők 76%-a válaszolt igennel, és mindössze 19%-uk fejezte ki egyet nem értését, míg a magyar megkérdezettek 86%-a értett egyet a fenti állítással, és csupán 13% válaszolt nemmel. A gazdálkodók jövedelemtámogatásáról az uniós állampolgárok 47% gondolta azt, hogy az EU pénzügyi támogatása elegendőnek bizonyul – Magyarországon a megkérdezettek 64%-a vélekedett így –, ugyanakkor 39% túl alacsonynak vélte a jelenlegi támogatási szintet; ráadásul ez utóbbi véleményt alkotók tábora 13 százalékponttal nőtt az elmúlt három évben.

A következő tíz év finanszírozását tekintve a Közös Agrárpolitika megítélése összességében pozitívnak bizonyult, hiszen a válaszadók többsége (56%) a termelőknek járó támogatás növekedését szeretné látni a jövőben

– három évvel ezelőtt a megkérdezettek mindössze 44%-a nyilatkozott támogatóan a finanszírozás növeléséről. Hasonló mértékű pozitív elmozdulás (+12 százalékpont) volt tapasztalható a korábbi értékhez képest a magyar válaszadók körében is, ahol 44% állt ki az agrártámogatások növelése mellett.

Az „Európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című Eurobarométer-felmérés eredményei alapján a korábbi évekhez képest általánosságban javult a gazdálkodók és a Közös Agrárpolitika megítélése is uniós és hazai szinten egyaránt, legyen szó akár társadalmi felelősségvállalásról, vagy éppen az uniós támogatások hasznosulásáról. Ugyanakkor fontos visszajelzés ez az európai agrárium szereplői számára egy olyan periódusban, amikor a következő időszaki KAP jogszabályok tárgyalása során szükség van az agrár-élelmiszeripar megerősített pozíciójára, és annak társadalmi elfogadottságára.

A részletes jelentés, valamint annak melléklete ide kattintva érhető el.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Elkezdődött a jégkármérséklő rendszer védekezési időszaka

Üzembe helyezte az országos jégkármérséklő rendszert 2021. április 15-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

Már kapható a friss hazai spárga

Ezen a héten kerül nagyobb mennyiségben a hazai friss spárga a piacokra, üzletekbe – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A magyar spárga kiváló minőségű, nagyrészt külföldre – Németországba, Ausztriába, Svájcba, illetve a skandináv országokba – értékesítik. A hazai lakosság körében évről évre egyre népszerűbb a spárga, ami igazán egészséges zöldség.

Eddig megúsztuk a csődöket, az idén megfordul a trend

Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint Magyarországon tavaly a globális átlagot meghaladó mértékben, 18 százalékkal csökkent a csődök száma. Az elemzők szerint ezt a kormányzati mentőcsomag és az átmeneti szabályozási változások mellett az is segítette, hogy a beszállítók a korábbinál türelmesebbek voltak az üzleti partnereik átmeneti likviditási nehézségei esetén.

Értéktőzsde: Emelkedő gabonaárak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a március 31. és április 8. közötti tőzsdenapokon a takarmánykukorica (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica) májusi jegyzése 75 000, a november–decemberi 60 000 forint/tonna volt. A termény a júliusi tőzsdei elszámolóára 1300 forinttal 75 000, a 2022. márciusi 1500 forinttal 60 500 forint/tonnára csökkent.

Málta fizet a turistáknak

Azok a külföldi turisták, akik legalább három napot töltenek Máltán, 200 eurós visszatérítést is kaphatnak. A cél, életet lehelni a haldokló turizmusba.

Februárban nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben

Februárban a vártnál jóval nagyobb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfői jelentése alapján.

Jelentős károkat okoztak a fagyok a kajsziültetvényekben

Országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasoknál – főképp a kajsziültetvényekben – a múlt heti fagyok, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A következő hetekben számos gyümölcsfaj virágzik, a gazdálkodók igyekeznek megóvni őket az időjárás viszontagságaitól, ugyanakkor bíznak abban, hogy nem tér vissza huzamosabb időre a fagyos idő.

Keselyűk pusztulhatnak el egy haszonállatok kezelésére használt gyógyszertől

Egy haszonállatok kezelésére használt, diklofenák hatóanyagú gyulladáscsökkentő gyógyszer okozta a halálát egy keselyűnek Spanyolországban. A természetvédők szerint az eset csupán a jéghegy csúcsa lehet és a szer kiirthatja Európa keselyűinek jelentős részét.