Back to top

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

A talaj fölső egy méteres rétege az ország döntő részén telített nedvességgel, mezőgazdasági szempontból újabb csapadékra egyelőre nem lenne szükség.

Annál is inkább, mert helyenként áll a víz a földeken, márpedig a következő napokban akár komoly csapadék is hullhat.

A múlt hét második felében egyre hidegebb, a hét végén sarkvidéki eredetű léghullámok árasztották el hazánk légterét. Az északi áramlással sok felhő is érkezett fölénk, melyekből országszerte havazott. Vastagabb hóréteg azonban inkább csak az északnyugati országrészben, és a Tiszántúl északi felén alakult ki. Errefelé a hóréteg vastagsága helyenként a 10-15 cm-t is elérte, az ország nagyobb részén azonban többnyire 5 cm alatt maradt.

A gyakori, de jellemzően kisebb csapadék összességében az elmúlt 10 nap során 5 mm alatti csapadékot jelentett az országban, inkább csak a határ menti területeken hullott ettől nagyobb mennyiség, míg az ország középső részein alig valami.

Az Alföldön és északkelten sokfelé foltokban áll a víz a földeken, ami az elmúlt napokban meg is fagyott. Országosan a tél eddigi leghidegebb reggele 18-ra, hétfőre alakult ki, ekkor a hőmérséklet nagy területen hűlt -10 Celsius fok alá, sőt Baján -16,4 fokot mértünk. A Tiszántúlon helyenként volt hidegebb is ennél korábban, arrafelé szombaton hűlt sokfelé -10 fok alá a levegő hőmérséklete. A talaj is megfagyott különböző mélységben, a talajtípustól és a hótakaró vastagságától függően. Jellemzően a talajfagy csak a fölső néhány (2-5) centiméteres réteget érintette.

Az erős hideghullámot gyors és intenzív felmelegedés követte keddtől, szerdán a maximumhőmérséklet az ország délnyugati kétharmadán már meghaladta a +10 fokot.

Ennek hatására a talajfagy és a hó egy része már csak északkeleten maradt meg.

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól telelnek. Az Alföldön és északkeleten a belvízfoltok jelenthetnek problémát. Az őszi búza +4 Celsius fok alatt még bírja a vízborítást, de öt fok fölött már csak nagyjából három hétig. Az elmúlt napokban előfordult komolyabb mínuszokra már nagy szükség volt, hiszen ez gondot a növényeknek nem okozott, viszont a kártevők és a kórokozók mennyiségét csökkentette. Növényvédelmi szempontból tehát nagyon jól jött a hideg.

A következő 6-8 nap során nagyon változékony, vasárnapig igen enyhe, tavaszias időre számíthatunk.

Péntektől a sok felhőből többször várható csapadék. A nagyobb mennyiség majd vasárnap-hétfőn valószínű, eleinte esővel, majd egyre többfelé hóval. Hétfőre lehűlés érkezik, visszatérnek a télies hőmérsékletek. Összességében jövő csütörtökig (ha a hétfőre várható légörvény pályája a jelenlegi számítások szerint alakul) akár 10-30 mm csapadék is hullhat.

A talajfagy országszerte fölenged a hét végére, a beszivárgást tehát ez nem fogja akadályozni.

A szombatig várható túlságosan enyhe idő (10 fok fölötti maximumok) azonban a növényi kultúráknak már nem kedvező. A nappalok hossza egyre gyorsuló ütemben nő, a következő egy hét során mintegy 18 perccel lesz hosszabb a világosság.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Széllel szemben

Fa Nándor nevét akkor ismerte meg egész Magyarország, mikor 1985 szeptemberétől 1987 szeptemberéig körbehajózta a Földet Gál József barátjával, saját építésű kis vitorlásukon, a Szent Jupáton.

Kertészetekben nélkülözhetetlen: a tőzeg kitermelése és felhasználása fenntarthatóan

A legtöbb cserepes növény közegének fő alkotóeleme a tőzeg. Kitermelésének környezeti hatása az alkalmazott gyakorlattól függ.

Javult-e a nők helyzete a mezőgazdaságban?

Az agrárvállalkozások egyre befogadóbbak a nemek és a faji sokféleség szempontjából, és bár növekszik az egyenlőség tudatossága az ágazatban, még mindig több a tennivaló egy új felmérés szerint.

Óriási hőmérsékletugrás Németországban

Néhány napon belül több, mint 40 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet Németország egyes régióiban, amire eddig még nem volt példa.

Harc a repce rovarkártevői ellen

A Corteva négyrészes online konferenciájának utolsó napján a repce volt a figyelem középpontjában, a napraforgó, a kukorica és a kalászosok után. Mint Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezetője fogalmazott, egy ekkora cég számára az innováció nem választható opció, hanem kötelező feladat.

Az Európai Unió búzaföldjei átvészelték a fagyokat

Az Európában két héttel ezelőtt tapasztalt hirtelen lehűlés és fagyok nem valószínű, hogy súlyos károkat okoztak volna a búzaföldeken. Ez köszönhető a növény fagytűrő képességének és a helyenkénti hótakarónak, ami óvta a búzát a fagykártól – állítják elemzők és kereskedők.

Bár szikkad a talaj, de keleten még gondot okoz a belvíz

A múlt hét közepén ismét jelentősen megváltozott időjárásunk, a február közepi hideg időszakot tavasziasan enyhe periódus váltotta, és a meleg a hét első felében csak fokozódott. A csapadékos idő azonban nem tért vissza, így kissé szikkadni, száradni tudtak a talajok, ami főként a keleti országrészben fontos, hiszen ott okoz sokfelé egyre nagyobb gondot a belvíz.