0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Körülbelül 425 millió éve léteznek, már 200 millió évvel a dinoszauruszok előtt éltek a Földön. Túlélték a jégkorszakot, a tömeges kihalásokat és a meteor becsapódásokat.

Az emberek több mint ötven éve használják a kék színű vérük csodálatos tulajdonságait. Többek között képes kimutatni az endotoxinokat. Ennek eredményeként 1977 óta a gyógyszeriparban használják, többek között gyógyszerek, infúziós folyadékok, pacemakerek és endoprotézisek tesztelésére.

Segít a vizsgálatokban annak kiderítésére, hogy nem kívánt baktériumok kerültek-e például azokba a vakcinákba, amelyeket tömegesen állítanak elő most a koronavírus-járvány során.

A rákok vére – vérnyirka- különleges, mert hiányzik belőle a vasat tartalmazó hemoglobin, helyette réztartalmú hemocianinnal rendelkezik, ami oxigén hiányában színtelen. Amikor a vér a levegővel érintkezik, például az állat feljön az alacsony oxigéntartalmú mély vizekből, a vére kék színűvé változik.

A vérük elzselésedik azon a helyen, ahol az állatot valamilyen sérülés, fertőzés érte. A kórokozó ennek következtében nem tud bejutni a szervezetébe. Ehhez a zselésedéshez kell a koagulogén nevű fehérje és egy hasítóenzim amit tartalmaz a rákok vére.

Ezt a két fehérjét használja a mai napig az orvostudomány.

A belőle készített teszt nagyon egyszerűen kimutatja, hogy található-e a vizsgált tárgyon baktérium. Ha a tesztelt anyagon a rák véréből készített kivonat elkocsonyásodik, akkor az fertőzést jelent. A kivonat nem öli meg a baktériumokat, de mozgásképtelenné teszi őket, és ez a hatás akár hetekig is eltarthat.

Ezt a tesztet azért használják előszeretettel a kutatók és gyógyszergyártók, mert gyors és pontos.

Ennek felfedezése előtt csak úgy volt lehetőségük egy adott anyag fertőzöttségét megvizsgálni, hogy az anyagot egészséges kísérleti nyulakba injekciózták, majd figyelték, hogy az állat megbetegszik-e. Ez az eljárás hosszú és költséges volt.

A halászok a laborokba viszik a rákokat, ahol laboratóriumi állványra helyezik, tűt szúrnak a szív körüli szövetbe, és a vért leeresztik – egy liter tőrfarkúrák-vérnyirok ára eléri a 13 000 dollárt.

A vérnyirok harminc százalékát veszik le, az eljárást a rákok 30%-a nem éli túl. A túlélőket visszaengedik a tengerbe, ám a beavatkozás után nagy hátránnyal boldogulnak csak a természetes élőhelyükön.

Egyre kevesebb nőstény jelenik meg párzási időben a sekély öblökben, azok, amelyeket a vércsapolás után engedtek vissza, lassabban úsznak, gyengébbek és kisebb eséllyel párosodnak. Ez kevesebb petét jelent, ami viszont – a természetben ugyanis szorosan összefüggenek a dolgozik – a parti madarak számára hátrányos, mert vannak olyan fajok, amelyeknek ez fontos táplálékot jelent.

A környezetvédők vészjelzést adtak le, felhívják a figyelmet arra, hogy az állatok kutatási célú beszerzése fenntarthatatlan,

követelik, hogy az orvosbiológiai ipar a rákok vérét helyettesítse szintetikus szerekkel.

A tudósok jó ideje dolgoznak a szintetikus teszt kidolgozásán, ami helyettesítené a rákok fehérjéit, az eredményre még várni kell.

 

 

Forrás: magyarmezogazdasag/rp.pl