Back to top

Magyarországon telelő erdei szalonka

Egy erdei szalonkáról készített fotókat a napokban Farkas Szilárd, a NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészetének fővadásza. Bagamér térségében, egy vadászat közben, a hóban vette észre a madarat, és akkor sikerült lencsevégre kapnia.

Fotó: Farkas Szilárd/NYÍRERDŐ Zrt.
Elmondása szerint tavasszal és ősszel egyaránt látott már a környéken erdei szalonkát, de telelő példánnyal még nem találkoztak az erdészet területén.

A fotók készítésének helye egyébként nem kifejezetten vizes élőhely, amit kedvelnek a faj példányai.

Az erdei szalonka rendszeres fészkelő Magyarországon, de telelni általában délre vonul.

Forrás: 
NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A fakitermelésben is segítő társa az embernek a ló

Európa több országában segítették, és segítik ma is lovak a fakitermelést olyan területeken, ahol munkagépekkel nem tudnak dolgozni. A meredek lejtőkön különösen hasznosak a lovak, mert a munkájukhoz nem kell közelítő nyomokat és utakat kialakítani. Ráadásul a lovakkal vonszolás nem teszi tönkre az állományban maradó fák törzsét, és mély nyomvályúk sem alakulnak ki, így kisebb az erózió veszélye.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

A szociális környezet befolyásolja az örvös légykapók énekét

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) viselkedésökológusainak kutatása szerint az örvös légykapók megváltoztatják az éneküket, ha különböző tojóknak (leendő párnak) vagy hímeknek (potenciális riválisnak) énekelnek. A felfedezés jelentősége egyebek mellett abban rejlik, hogy korábban csak nagyon kevés madárfajnál írtak le hasonló jelenséget.

Tavaly több mint négymillió hektárnyi őserdő veszett oda

Mintegy 4,2 millió hektárnyi őserdő elpusztult 2020-ban a trópusokon, ami az előző évhez képest 12 százalékos növekedést jelent – derült ki a Global Forest Watch (GFW) interneten elérhető erdőfigyelő-rendszer adatai alapján készült friss jelentésből. A rendszer adatai szerint Brazíliában volt a legnagyobb a veszteség mértéke.

Melyik a legelbűvölőbb futómadár?

Hófehér vagy ezüstszürke tollazat, hosszú szempillák, kíváncsi tekintet és békés természet. Ez jellemzi az amerikai kontinens déli részéről származó futómadarat, a nandut, amelyet egyre többen tartanak idehaza díszállatként.

A dinoszauruszokkal végző aszteroida hatására az esőerdők is átalakultak

A dinoszauruszok a 66 millió éve a Földbe csapódó aszteroida hatására haltak ki, de a trópusi esőerdők is teljesen átalakultak egy új tanulmány szerint. A kutatás során több mint 50 ezer pollen- és több mint 6 ezer levélkövületet vizsgáltak, egy részük a becsapódás előtt, a másik utána keletkezett.

Az erdőirtás és a pálmaolaj ültetvények válthatják ki a következő pandémiás helyzetet

A Föld meglévő erdőinek megőrzését célzó erdőgazdálkodás döntő fontosságú lehet a jövőbeni járványok megelőzésében.

Lézerrel a madárinfluenza ellen

A rendszer zöld lézersugár kivetítésével riasztja a madarakat, akik szilárd tárgynak látják a zöld lézersugarat és ösztönösen olyan fizikai veszélynek tekintik, ami elől el kell menekülniük.

Meddig élnek a társállatok?

A címben feltett kérdésre csak hozzávetőleges választ lehet adni. A szakirodalomban (nem beszélve az internetes bejegyzésekről) gyakran egymásnak ellentmondó adatok látnak napvilágot. Az egyik legjobb példája ennek a degu.

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.