0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ha megcsordul a Vince…

Január 22-én, Vince-napján a borásztársadalmon valami furcsa izgatottság lesz úrrá. Ezt a napot hagyományosan termésjósló ünnepnapnak tartják.

Ilyenkor, január végén a „szőlővessző pálfordulóján” már készülődik a tavasz, legalábbis kezd visszavonulni a tél. A szentet ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Vince nevének rokon hangzása a vinum, „bor” szóval magyarázza, hogy a szőlészek szentje lett – a francia Vincent pl. „százannyi bor” jelentésű –, és névnapja időjárásából a várható bortermést szokták megjósolni,

A  falvakban  vincevesszőt metszettek, ezt a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére  következtettek. A  gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bőséges legyen a termés. Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület szinte minden részén szokás volt,

Aki szereti a bort, természetes, hogy kíváncsi arra is, milyen termés várható az idén. No de nem mindenkinek nőnek a kertjében szőlőtőkék, s ha nőnek is, nem biztos, hogy bor készül majd belőlük.

„Fényes Vince, tele pince.

Ködös Vince, üres pince.

Ha fénylik Vince, megtelik a pince.

Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod”

Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást, szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermést jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik: „Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince”.

Vince hispániai vértanú, válogatott kínzásokkal gyötörték halálra 304-ben. Legendáját az Érdy-kódexben, továbbá a ponyvaköltő Varga Lajos versezetében olvashatjuk. Egyikben sincs magyarázat Vincének, Vince napjának a szőlővel, borral való kapcsolatára.

Tiszteletére kápolnát, templomot nyilván azért nem szenteltek a szőlőhegyekben, mert télidőben úgysem tudták volna búcsúnapját méltóképpen megünnepelni.

Sokatmondó kivétel azonban a Sárospatak határában emelkedő Szentvincehegy – a helybeli nép ajkán Szemince –, amelyen a középkorban (1238) szőlők között dominikánus klastrom állott. A patrocinium nyilván a rajnavidéki latini idetelepítésével is összefügg.

Vince legendája és a jósversike Vincét tagadhatatlanul vízöntői képességekkel ruházza fel. Hasonlóképpen sok más e naphoz fűződő szokás is. A vincézésnek pl., amelynek során a szőlőskert szélét János napján szentelt borral vagy szentelt vízzel öntözik meg, alapja az a hiedelem, hogy ha Vince napján esik az eső, sok bor lesz. (Az esővíz – a szőlőszemekbe felszívódva – valóban borrá válik majd, ezzel együtt az sem véletlen, hogy a kánai menyegző csodájáról Vince-nap tőszomszédságában emlékeztek meg.)

Forrás: magyarmezogazdasag.hu