Back to top

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Németország a világ első országa, amelyben véget vetnek a kakascsibék tömeges leölésének - emelte ki berlini tájékoztatóján Martina Fietz helyettes kormányszóvivő.

A németországi keltetőkben évente nagyjából 45 millió hím naposcsibét pusztítanak el. Rendszerint élve ledarálják őket, mérhetetlen szenvedést okozva az apró szárnyasoknak. A tömegmészárlást azért folytatják, mert a tojótyúkok kakascsibéinek felnevelése nem gazdaságos.

Azonban a szövetségi költségvetésből 2008 óta csaknem tízmillió euróval támogatott fejlesztések révén van már emberségesebb megoldás, nem is egy, ezért 12 hónap türelmi idő után valamennyi keltetőüzemben szakítani kell a csibedarálás gyakorlatával - fejtette ki a helyettes kormányszóvivő, utalva arra, hogy több módszert is kidolgoztak a tojásban fejlődő csibe nemének megállapítására.

A kormány törvényjavaslata szerint 2022. január 1-jétől tilos a kikelt hím naposcsibék leölése. Két év elteltével, 2024. január 1-jétől tovább szigorítják az előírásokat, megtiltják a csibeembriók leölését - a tojás elpusztítását - is a keltetés 6. napjától. Ezt azzal indokolják, hogy a tudományos ismeretek alapján nem lehet kizárni, hogy az embrió a hetedik naptól képes fájdalmat érezni.

A kakascsibék leölésének tiltásáról a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) 2018-ban kötött koalíciós szerződése rendelkezik. A kormánypártok az új szabályokkal arra törekednek, hogy a keltetőipar tevékenysége megfeleljen az állatvédelmi törvénynek, miszerint ésszerű ok nélkül nem szabad fájdalmat, szenvedés vagy kárt okozni az állatoknak. A törvényjavaslat parlamenti elfogadása biztosra vehető.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Gigantikus méretű takarmánygyár építését tervezik

A piacvezető brit sertés és baromfi takarmánygyártó, az ABN egy olyan hatalmas, a legmodernebb technológiákon alapuló üzemet kíván megépíteni, mely kulcsszerepet töltene be az Egyesült Királyság élelmiszerellátási-láncában.

Együttműködés az állatorvosképzésben

Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság állami feladatainak ellátását felügyelő kormánybiztos és Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora együttműködési megállapodást írt alá, amelynek keretében harmadéves állatorvostan-hallgatók hetesi szolgálaton vesznek részt Mezőhegyesen.

Melyik bárány kerül a húsvéti tányérba?

A tél dereka a bárányok születésének időszaka. Így van ez a Hortobágyon is, ahol az ország legnagyobb racka állományát tartják. A legjobb genetikai adottságú bárányok a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. törzsállományát gyarapítják majd, míg a többiek húsvétra „elkészülnek”, és tányérba kerülnek.

Egy elvadult ausztrál juhról 35 kiló gyapjút nyírtak le

Baarack – így nevezték el azt a vadon élő juhot, melyet egy ausztrál erdőben találtak megmentői, betegen. Egy állatmenhelyre szállították, ahol megszabadították irgalmatlan gyapjától, sőt, azóta már be is illeszkedett a többi mentett juh közé.

Rendkívüli támogatást kaphatnak a magánalapítású állatkertek

Az Agrárminisztérium szakmai támogatásával a Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) létrehozott egy - a szövetség tagjainak felajánlásaiból visszatérítendő támogatás alapjául szolgáló - több millió forint értékű pénzügyi keretet, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egy ugyanolyan összegű, vissza nem térítendő kormányzati támogatással növel.

Újabb egység bukott meg a Nébih vágóhídellenőrzés sorozatán

A központi vágóhídellenőrzés-sorozaton ismét súlyos higiéniai-, valamint élelmiszerbiztonsági jogsértéseket tártak fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy Pest megyei egység vizsgálatakor. Az üzemben tapasztaltak miatt a hatóság azonnali hatállyal felfüggesztette a létesítmény tevékenységét, valamint több mint 12 tonna jelöletlen, nem nyomon követhető élelmiszer tételt vont ki a forgalomból.