Back to top

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Németország a világ első országa, amelyben véget vetnek a kakascsibék tömeges leölésének - emelte ki berlini tájékoztatóján Martina Fietz helyettes kormányszóvivő.

A németországi keltetőkben évente nagyjából 45 millió hím naposcsibét pusztítanak el. Rendszerint élve ledarálják őket, mérhetetlen szenvedést okozva az apró szárnyasoknak. A tömegmészárlást azért folytatják, mert a tojótyúkok kakascsibéinek felnevelése nem gazdaságos.

Azonban a szövetségi költségvetésből 2008 óta csaknem tízmillió euróval támogatott fejlesztések révén van már emberségesebb megoldás, nem is egy, ezért 12 hónap türelmi idő után valamennyi keltetőüzemben szakítani kell a csibedarálás gyakorlatával - fejtette ki a helyettes kormányszóvivő, utalva arra, hogy több módszert is kidolgoztak a tojásban fejlődő csibe nemének megállapítására.

A kormány törvényjavaslata szerint 2022. január 1-jétől tilos a kikelt hím naposcsibék leölése. Két év elteltével, 2024. január 1-jétől tovább szigorítják az előírásokat, megtiltják a csibeembriók leölését - a tojás elpusztítását - is a keltetés 6. napjától. Ezt azzal indokolják, hogy a tudományos ismeretek alapján nem lehet kizárni, hogy az embrió a hetedik naptól képes fájdalmat érezni.

A kakascsibék leölésének tiltásáról a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) 2018-ban kötött koalíciós szerződése rendelkezik. A kormánypártok az új szabályokkal arra törekednek, hogy a keltetőipar tevékenysége megfeleljen az állatvédelmi törvénynek, miszerint ésszerű ok nélkül nem szabad fájdalmat, szenvedés vagy kárt okozni az állatoknak. A törvényjavaslat parlamenti elfogadása biztosra vehető.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hajdú-Bihar megyében tarolt a madárinfluenza

2021. április 13-án Hajdú-Bihar megyében igazolta magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A járvány ezúttal egy Nádudvaron található tenyészpulyka-állományt ért el, ahol a szakemberek már a gyanú alapján megkezdték a mintegy 11.800 egyed felszámolását.

Keselyűk pusztulhatnak el egy haszonállatok kezelésére használt gyógyszertől

Egy haszonállatok kezelésére használt, diklofenák hatóanyagú gyulladáscsökkentő gyógyszer okozta a halálát egy keselyűnek Spanyolországban. A természetvédők szerint az eset csupán a jéghegy csúcsa lehet és a szer kiirthatja Európa keselyűinek jelentős részét.

Ez a juhfajta ideális a kiskertekbe, szőlőültetvényekbe és gyümölcsösökbe

Rövid lábuk, zömök testük, finomszálú gyapjuk van, nem tesznek kárt a szőlőben és a gyümölcsfákban, nagyon jó legelőkészséggel rendelkeznek, fűnyíróként kiválóan használhatók, akár a kiskertekben is. Ez jellemzi a babydoll southdownt, amely ősi angol juhfajta, ám hazánkban is egyre népszerűbb.

Állattenyésztés: A jó minőségű árut elviszik

A limousin fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található.

Merre halad a tenyésztés a tejelő ágazatban?

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma és a Tejelő Szarvasmarha- tenyésztési Tanács kutatói az amerikai tejipari tenyésztési szelekciós célkitűzések meghatározásáról készítettek elemzést, melyben rávilágítanak a lehetőségekre és akadályokra az állatok teljesítményének dokumentálására szolgáló új technológiákkal kapcsolatban.

Gabonaár-növekedés? Válságból az ember előre menekül

A 2020 novemberében indult gabonaár-növekedésnek köszönhetően azt mondhatjuk, arany korszakuk van a növénytermesztőknek, ám az állattenyésztők elgondolkodnak azon, hogy „állatbőrbe csomagolják-e” a 80 forintos kukoricát vagy inkább adják el. A hazai állattenyésztő gazdaságok ugyanis általában takarmánynövényeket is termesztenek.

Az első Európai Gyapjú Nap

Az Európai Gyapjúkereskedelmi Alapítvány (EWE) április 9-én, pénteken tartotta meg az első Európai Gyapjú Napot, mely online keretek között zajlott.

Agrárcenzus 2020: a több mint 234 ezer gazdaság többsége növénytermesztő

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-ban teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre AGRÁRCENZUS 2020 elnevezéssel. Ilyen típusú, az ország valamennyi települését érintő adatgyűjtésre tízévente kerül sor. Az összeírás célja az volt, hogy felmérje a gazdaságok szerkezetét, információkat gyűjtsön a hazai mezőgazdaság aktuális helyzetéről.

Ivartalanítási program indult a kóbor ebek számának csökkentéséért

A kistelepülések kutyapopulációjának „mederben tartása” és a nem kívánt szaporulat megelőzése érdekében indított ivartalanítási programot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A projekt összköltsége 50 millió forint, mely mintegy 1400 kutya ivartalanítását teszi lehetővé országszerte, fókuszában pedig a nőivarú egyedek állnak.

A méhész sem szakmunkás

Bizonyára sokan olvasták dr. Vicze Ernő 1983-ban, „A méhész is szakmunkás” címmel kiadott könyvét, mely a méhészek meglehetősen összetett és szerteágazó munkáját írja le. A könyv tartalmazza a méheknek azt a nélkülözhetetlen szerepét is, amivel hozzájárulnak a természet rendjének fennmaradásához. A könyv címe ihlette e cikk megírását, kissé más nézőpontból.