Back to top

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

A Nemzetközi Zöld Hét (IGW) konferencia idén ünnepelte 95. évfordulóját, és a vírusjárvány miatt a szervezők idén első ízben digitális plattformra helyezték a rendezvényt. Előzetes regisztrációt követően ingyenesen lehetett megtekinteni mintegy 100 különböző témájú előadást, videót és élő közvetítést a www.grunewoche.de oldalon. Az IGW Digital szervezője a Messe Berlin.

A rendezvény megnyitóján Martin Ecknig, a Messe Berlin GmbH igazgatósági elnöke elmondta, hogy a Messe Berlin számára minden évben a Nemzetközi Zöld Héttel kezdődik el hagyományosan az új kiállítási szezon. Ez idén sem alakult másképp. Kiemelte, hogy nagyon szerették volna, ha ismét személyesen üdvözölhették volna azt a csaknem 400 000 látogatót, akik tavaly részt vettek a kiállításon, de erre a járvány miatt most nem volt lehetőség.

Ugyanakkor nagy az igény a információ,- és tapasztalatcserére, ezért a hagyományos rendezvény helyett digitális formában teremtették meg a lehetőséget az szakemberek és a téma iránt érdeklődő privát közönség találkozójára.

Klímabarát táplálkozás, élelmiszeripar a járvány idején, vagy digitalizáció a mezőgazdaságban - a Nemzetközi Zöld Hét témái minden eddiginél aktuálisabbak voltak.

Joachim Ruckwied a Német Gazdaszövetség elnöke
Fotó: IGW screenshot
Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke arról beszélt, hogy a gazdálkodó családok, nemcsak a társadalmat látják el élelmiszerrel, hanem jelentős mértékben részt vesznek az éghajlat, a fajok és a természet védelmében is. Ugyanakkor a családi gazdaságok helyzete a tilalmak és előírások miatt rendkívül feszült. 

Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása lesz annak az ellentmondásnak a feloldása, hogy míg a társadalmi igény növekszik az ökológiai és az állatjóléti szempontok figyelembevételére a termelés során, addig a fogyasztók nem hajlandóak ennek többletköltségét a boltokban megfizetni.

A termelés jó keretfeltételeinek megteremtése nemcsak a mezőgazdaság sikere szempontjából, hanem a magas színvonalú termelés sokfélesége szempontjából is fontosak. Kiemelte, hogy az IGW minden évben sokak által várt agrárpolitikai esemény is, és sajnálatát fejezte ki, hogy idén csak digitálisan kerülhetett rá sor. Ugyanakkor jelen helyzetben nincs jobb lehetőség egyszerre 400 000 emberrel kapcsolatba lépni és az élelmiszeripar aktuális témáit megvitatni. Ebben az évben digitális kerekasztal beszélgetéseken tárgyalták meg a fontos agrárpolitikai fejleményeket, de szó esett a közös agrárpolitika jövőjéről, az állatjólétről, az éghajlat védelméről és a mezőgazdasági szektor start-up vállalkozásairól is.

Stefanie Sabet a Német Élelmiszeripari Szövetség ügyvezetője
Fotó: IGW screenshot
Stefanie Sabet , a Német Élelmiszeripari Szövetség ügyvezetője (BVE) elmondta, hogy 2020 -ban a stabil, 184,7 milliárd eurós éves eredmény ellenére

az élelmiszeripart próbára tette az export eladások csökkenése, a fogyasztók visszafogott vásárlási magatartása, a gyenge globális kereslet, a megbetegedések nagy aránya, és nem utolsó sorban az ellátási láncokra nehezedő, a járvány megelőzését szolgáló intézkedésekből fakadó nyomás.

Mindezek ellenére azonban továbbra is az élelmiszer-termelés fenntartható átalakítása az egyik legfontosabb céljuk. Ennek az elkötelezettségnek adtak hangot az IGW rendezvény ideje alatt is. Bemutatták azokat a vállalatokat, amelyek klímabarát módon gyártanak, sikeresen tudják megakadályozni az élelmiszer veszteségeket, vagy a műanyag csomagolást papírral tudják helyettesíteni. Rávilágítottak a jelenlegi táplálkozási trendekre is, foglalkoztak például a receptek újra fogalmazásával és arra a kérdésre is próbáltak választ adni, hogy valójában pótolják-e a húst, a húshelyettesítő termékek.

IGW Digital 2021 megnyitó sajtókonferencia.
Fotó: © Messe Berlin GmbH

Az IGW Digital rendezvény keretein belül négy, egymástól független csatornán keresztül lehetett megtekinteni a tematikus műsorokat.

Az első nap kiemelt eseménye az IGW Startup-Day volt, ahol az agrárium és az élelmiszeripar hat fiatal vállalkozója mutathatta be innovatív ötleteit. A bemutatkozásokat Frank Thelen technológiai befektető és startup-szakértő előadása egészítette ki. A #ZukunftSchmeckt főző- és beszélgető műsor inkább magánszemélyek számára tartogatott érdekes témákat. A műsor keretein belül az esemény első napján az élelmiszer pazarlás, a jelenlegi táplálkozási trendek és a klímabarát táplálkozás aktualitásairól esett szó. Ezenkívül számos beszélgetés, dokumentumfilm és színvonalas előadás szerepelt a programban, amelyek a fenntarthatóság, a regionális értékteremtés és a biológiai sokféleség témaköröket érintették, de a szövetségi államok és a szomszédos európai országok érdekességeit is bemutatták .

Az konferencia második napjának egyik legfontosabb eseménye az „IGW 2050” mottóval fémjelzett, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőjével kapcsolatos kérdések megvitatását célzó szakmai beszélgetés volt, amelyen Julia Klöckner szövetségi agrárminiszter, Joachim Rukwied a Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke és a Német Élelmiszeripari Szövetség (BVE) elnöke, Dr. Christian von Boetticher vett részt.

A Német Gazdaszövetség agrárpolitikai kerekasztal beszélgetésén a Bundestag mindegyik pártjából részt vett egy-egy képviselő, akik beszámolhattak a politikai céljaikról a következő törvényhozási időszakra. Nemcsak agrár- és élelmiszerpolitikáról, hanem a gazdasági, adó- és vállalkozáspolitikai témákról is szó esett.

A második napon rendezték meg IGW Startup Awards díjkiosztó ünnepségét, de egy másik díjátadó is szerepelt a programban: a Regional Star díjjal egy kiemelkedően fenntartható, regionális élelmiszeripari vállalkozást tüntettek ki.

A második nap #ZukunftSchmeckt műsorában a hagyományos és a modern pékségekkel valamint a hús és a tej alternatíváival,a biológiai sokféleséggel és a regionalitásról beszéltek. Fogyasztóvédelem témakörben ezen a napon előadást hallhatunk a termékek címkézésről, a fenntartható fogyasztás nagyobb átláthatóságáról, és a fenntarthatóság költségvonzatáról is.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Lezárult a Médiaunió alapítvány élelmiszer-pazarlás elleni országos kampánya

Februárban lezárult a tavaly augusztusban indított „Élj maradéktalanul!” elnevezésű országos társadalmi célú kampány, amely célja az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos szemléletformálás, hosszú távon pedig a pazarlás csökkentése volt.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Ugrólovak sérülésmentesen

A World of Showjumpingon jelent meg egy érdekes cikk dr. Jan-Hein Swagemakers tanácsaival, aki 2009-től a német díjugratócsapat állatorvosa, FEI-állatorvos, saját klinikával is rendelkezik, emellett ló-kiropraktőr is. Arról beszélt, hogyan lehet elkerülni egy kis odafigyeléssel az amúgy nagyon gyakori, tipikusan az ugrólovakat veszélyeztető sérüléseket.

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.