Back to top

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

A Nemzetközi Zöld Hét (IGW) konferencia idén ünnepelte 95. évfordulóját, és a vírusjárvány miatt a szervezők idén első ízben digitális plattformra helyezték a rendezvényt. Előzetes regisztrációt követően ingyenesen lehetett megtekinteni mintegy 100 különböző témájú előadást, videót és élő közvetítést a www.grunewoche.de oldalon. Az IGW Digital szervezője a Messe Berlin.

A rendezvény megnyitóján Martin Ecknig, a Messe Berlin GmbH igazgatósági elnöke elmondta, hogy a Messe Berlin számára minden évben a Nemzetközi Zöld Héttel kezdődik el hagyományosan az új kiállítási szezon. Ez idén sem alakult másképp. Kiemelte, hogy nagyon szerették volna, ha ismét személyesen üdvözölhették volna azt a csaknem 400 000 látogatót, akik tavaly részt vettek a kiállításon, de erre a járvány miatt most nem volt lehetőség.

Ugyanakkor nagy az igény a információ,- és tapasztalatcserére, ezért a hagyományos rendezvény helyett digitális formában teremtették meg a lehetőséget az szakemberek és a téma iránt érdeklődő privát közönség találkozójára.

Klímabarát táplálkozás, élelmiszeripar a járvány idején, vagy digitalizáció a mezőgazdaságban - a Nemzetközi Zöld Hét témái minden eddiginél aktuálisabbak voltak.

Joachim Ruckwied a Német Gazdaszövetség elnöke
Fotó: IGW screenshot
Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke arról beszélt, hogy a gazdálkodó családok, nemcsak a társadalmat látják el élelmiszerrel, hanem jelentős mértékben részt vesznek az éghajlat, a fajok és a természet védelmében is. Ugyanakkor a családi gazdaságok helyzete a tilalmak és előírások miatt rendkívül feszült. 

Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása lesz annak az ellentmondásnak a feloldása, hogy míg a társadalmi igény növekszik az ökológiai és az állatjóléti szempontok figyelembevételére a termelés során, addig a fogyasztók nem hajlandóak ennek többletköltségét a boltokban megfizetni.

A termelés jó keretfeltételeinek megteremtése nemcsak a mezőgazdaság sikere szempontjából, hanem a magas színvonalú termelés sokfélesége szempontjából is fontosak. Kiemelte, hogy az IGW minden évben sokak által várt agrárpolitikai esemény is, és sajnálatát fejezte ki, hogy idén csak digitálisan kerülhetett rá sor. Ugyanakkor jelen helyzetben nincs jobb lehetőség egyszerre 400 000 emberrel kapcsolatba lépni és az élelmiszeripar aktuális témáit megvitatni. Ebben az évben digitális kerekasztal beszélgetéseken tárgyalták meg a fontos agrárpolitikai fejleményeket, de szó esett a közös agrárpolitika jövőjéről, az állatjólétről, az éghajlat védelméről és a mezőgazdasági szektor start-up vállalkozásairól is.

Stefanie Sabet a Német Élelmiszeripari Szövetség ügyvezetője
Fotó: IGW screenshot
Stefanie Sabet , a Német Élelmiszeripari Szövetség ügyvezetője (BVE) elmondta, hogy 2020 -ban a stabil, 184,7 milliárd eurós éves eredmény ellenére

az élelmiszeripart próbára tette az export eladások csökkenése, a fogyasztók visszafogott vásárlási magatartása, a gyenge globális kereslet, a megbetegedések nagy aránya, és nem utolsó sorban az ellátási láncokra nehezedő, a járvány megelőzését szolgáló intézkedésekből fakadó nyomás.

Mindezek ellenére azonban továbbra is az élelmiszer-termelés fenntartható átalakítása az egyik legfontosabb céljuk. Ennek az elkötelezettségnek adtak hangot az IGW rendezvény ideje alatt is. Bemutatták azokat a vállalatokat, amelyek klímabarát módon gyártanak, sikeresen tudják megakadályozni az élelmiszer veszteségeket, vagy a műanyag csomagolást papírral tudják helyettesíteni. Rávilágítottak a jelenlegi táplálkozási trendekre is, foglalkoztak például a receptek újra fogalmazásával és arra a kérdésre is próbáltak választ adni, hogy valójában pótolják-e a húst, a húshelyettesítő termékek.

IGW Digital 2021 megnyitó sajtókonferencia.
Fotó: © Messe Berlin GmbH

Az IGW Digital rendezvény keretein belül négy, egymástól független csatornán keresztül lehetett megtekinteni a tematikus műsorokat.

Az első nap kiemelt eseménye az IGW Startup-Day volt, ahol az agrárium és az élelmiszeripar hat fiatal vállalkozója mutathatta be innovatív ötleteit. A bemutatkozásokat Frank Thelen technológiai befektető és startup-szakértő előadása egészítette ki. A #ZukunftSchmeckt főző- és beszélgető műsor inkább magánszemélyek számára tartogatott érdekes témákat. A műsor keretein belül az esemény első napján az élelmiszer pazarlás, a jelenlegi táplálkozási trendek és a klímabarát táplálkozás aktualitásairól esett szó. Ezenkívül számos beszélgetés, dokumentumfilm és színvonalas előadás szerepelt a programban, amelyek a fenntarthatóság, a regionális értékteremtés és a biológiai sokféleség témaköröket érintették, de a szövetségi államok és a szomszédos európai országok érdekességeit is bemutatták .

Az konferencia második napjának egyik legfontosabb eseménye az „IGW 2050” mottóval fémjelzett, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőjével kapcsolatos kérdések megvitatását célzó szakmai beszélgetés volt, amelyen Julia Klöckner szövetségi agrárminiszter, Joachim Rukwied a Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke és a Német Élelmiszeripari Szövetség (BVE) elnöke, Dr. Christian von Boetticher vett részt.

A Német Gazdaszövetség agrárpolitikai kerekasztal beszélgetésén a Bundestag mindegyik pártjából részt vett egy-egy képviselő, akik beszámolhattak a politikai céljaikról a következő törvényhozási időszakra. Nemcsak agrár- és élelmiszerpolitikáról, hanem a gazdasági, adó- és vállalkozáspolitikai témákról is szó esett.

A második napon rendezték meg IGW Startup Awards díjkiosztó ünnepségét, de egy másik díjátadó is szerepelt a programban: a Regional Star díjjal egy kiemelkedően fenntartható, regionális élelmiszeripari vállalkozást tüntettek ki.

A második nap #ZukunftSchmeckt műsorában a hagyományos és a modern pékségekkel valamint a hús és a tej alternatíváival,a biológiai sokféleséggel és a regionalitásról beszéltek. Fogyasztóvédelem témakörben ezen a napon előadást hallhatunk a termékek címkézésről, a fenntartható fogyasztás nagyobb átláthatóságáról, és a fenntarthatóság költségvonzatáról is.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Egy derűs ember borús napjai

Stand-upos humoristát világjárvány felszálló ágának idején megkeresni – az álmoskönyv szerint nem túl ígéretes vállalkozás. Próbálkozni persze lehet. Hadházi László végül is nyakas alföldi legény, látott már életében egyet s mást.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

Négyen versengenek a díjért

Bemutatták azt a négy új nemesítésű fajtát, amelyek idén esélyesek lehetnek a FleuroStar2021 díj elnyerésére. A versenyt szervező Fleuroselect nemzetközi dísznövényszövetség összegyűjtötte, hogy mely tulajdonságaiknak köszönhetően szerepelhetnek ezek a fajták a legjobbak között.

2020 életműdíjasa lett Szent-Miklóssy Ferenc

Nyugdíjas kollégánk, volt szerkesztőnk és főszerkesztőnk, Szent-Miklóssy Ferenc szakmai tevékenységét díjazták a közelmúltban. Életműve valóban magáért beszél, hiszen egész életében az ismeretátadás, a kertészek munkájának segítése vezérelte. Évtizedeken át volt a Kertészet és Szőlészet rovatvezetője, elindította a Kerti Kalendárium havilapot és máig a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke.

Dióolaj zöld dióból

Június második felében végre elérkezik a zöld dió szedésének az ideje. Megéri kísérletezni vele, mert a zsenge termés igazán különleges és ínycsiklandó finomságokhoz használható.

Aranyérmes magyar fehérborok Bordeaux-ból

Az idén két részletben rendezték a Challenge International du Vin nemzetközi borversenyen, először 27 ország 3569 fehér tétele versengett, a vörösborokat június közepén bírálták el, még nem adták közre az érmeseket.

Vegán pókselyemmel az egyszer használatos műanyagok ellen

A kutatók előállítottak egy növényi alapú anyagot, amely a pókselyemhez hasonlít erősségében és sűrűségében, így akár számos fogyasztói termékben helyettesítheti az egyszer használatos műanyagokat.