Back to top

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

A Nemzetközi Zöld Hét (IGW) konferencia idén ünnepelte 95. évfordulóját, és a vírusjárvány miatt a szervezők idén első ízben digitális plattformra helyezték a rendezvényt. Előzetes regisztrációt követően ingyenesen lehetett megtekinteni mintegy 100 különböző témájú előadást, videót és élő közvetítést a www.grunewoche.de oldalon. Az IGW Digital szervezője a Messe Berlin.

A rendezvény megnyitóján Martin Ecknig, a Messe Berlin GmbH igazgatósági elnöke elmondta, hogy a Messe Berlin számára minden évben a Nemzetközi Zöld Héttel kezdődik el hagyományosan az új kiállítási szezon. Ez idén sem alakult másképp. Kiemelte, hogy nagyon szerették volna, ha ismét személyesen üdvözölhették volna azt a csaknem 400 000 látogatót, akik tavaly részt vettek a kiállításon, de erre a járvány miatt most nem volt lehetőség.

Ugyanakkor nagy az igény a információ,- és tapasztalatcserére, ezért a hagyományos rendezvény helyett digitális formában teremtették meg a lehetőséget az szakemberek és a téma iránt érdeklődő privát közönség találkozójára.

Klímabarát táplálkozás, élelmiszeripar a járvány idején, vagy digitalizáció a mezőgazdaságban - a Nemzetközi Zöld Hét témái minden eddiginél aktuálisabbak voltak.

Joachim Ruckwied a Német Gazdaszövetség elnöke
Fotó: IGW screenshot
Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke arról beszélt, hogy a gazdálkodó családok, nemcsak a társadalmat látják el élelmiszerrel, hanem jelentős mértékben részt vesznek az éghajlat, a fajok és a természet védelmében is. Ugyanakkor a családi gazdaságok helyzete a tilalmak és előírások miatt rendkívül feszült. 

Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása lesz annak az ellentmondásnak a feloldása, hogy míg a társadalmi igény növekszik az ökológiai és az állatjóléti szempontok figyelembevételére a termelés során, addig a fogyasztók nem hajlandóak ennek többletköltségét a boltokban megfizetni.

A termelés jó keretfeltételeinek megteremtése nemcsak a mezőgazdaság sikere szempontjából, hanem a magas színvonalú termelés sokfélesége szempontjából is fontosak. Kiemelte, hogy az IGW minden évben sokak által várt agrárpolitikai esemény is, és sajnálatát fejezte ki, hogy idén csak digitálisan kerülhetett rá sor. Ugyanakkor jelen helyzetben nincs jobb lehetőség egyszerre 400 000 emberrel kapcsolatba lépni és az élelmiszeripar aktuális témáit megvitatni. Ebben az évben digitális kerekasztal beszélgetéseken tárgyalták meg a fontos agrárpolitikai fejleményeket, de szó esett a közös agrárpolitika jövőjéről, az állatjólétről, az éghajlat védelméről és a mezőgazdasági szektor start-up vállalkozásairól is.

Stefanie Sabet a Német Élelmiszeripari Szövetség ügyvezetője
Fotó: IGW screenshot
Stefanie Sabet , a Német Élelmiszeripari Szövetség ügyvezetője (BVE) elmondta, hogy 2020 -ban a stabil, 184,7 milliárd eurós éves eredmény ellenére

az élelmiszeripart próbára tette az export eladások csökkenése, a fogyasztók visszafogott vásárlási magatartása, a gyenge globális kereslet, a megbetegedések nagy aránya, és nem utolsó sorban az ellátási láncokra nehezedő, a járvány megelőzését szolgáló intézkedésekből fakadó nyomás.

Mindezek ellenére azonban továbbra is az élelmiszer-termelés fenntartható átalakítása az egyik legfontosabb céljuk. Ennek az elkötelezettségnek adtak hangot az IGW rendezvény ideje alatt is. Bemutatták azokat a vállalatokat, amelyek klímabarát módon gyártanak, sikeresen tudják megakadályozni az élelmiszer veszteségeket, vagy a műanyag csomagolást papírral tudják helyettesíteni. Rávilágítottak a jelenlegi táplálkozási trendekre is, foglalkoztak például a receptek újra fogalmazásával és arra a kérdésre is próbáltak választ adni, hogy valójában pótolják-e a húst, a húshelyettesítő termékek.

IGW Digital 2021 megnyitó sajtókonferencia.
Fotó: © Messe Berlin GmbH

Az IGW Digital rendezvény keretein belül négy, egymástól független csatornán keresztül lehetett megtekinteni a tematikus műsorokat.

Az első nap kiemelt eseménye az IGW Startup-Day volt, ahol az agrárium és az élelmiszeripar hat fiatal vállalkozója mutathatta be innovatív ötleteit. A bemutatkozásokat Frank Thelen technológiai befektető és startup-szakértő előadása egészítette ki. A #ZukunftSchmeckt főző- és beszélgető műsor inkább magánszemélyek számára tartogatott érdekes témákat. A műsor keretein belül az esemény első napján az élelmiszer pazarlás, a jelenlegi táplálkozási trendek és a klímabarát táplálkozás aktualitásairól esett szó. Ezenkívül számos beszélgetés, dokumentumfilm és színvonalas előadás szerepelt a programban, amelyek a fenntarthatóság, a regionális értékteremtés és a biológiai sokféleség témaköröket érintették, de a szövetségi államok és a szomszédos európai országok érdekességeit is bemutatták .

Az konferencia második napjának egyik legfontosabb eseménye az „IGW 2050” mottóval fémjelzett, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőjével kapcsolatos kérdések megvitatását célzó szakmai beszélgetés volt, amelyen Julia Klöckner szövetségi agrárminiszter, Joachim Rukwied a Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke és a Német Élelmiszeripari Szövetség (BVE) elnöke, Dr. Christian von Boetticher vett részt.

A Német Gazdaszövetség agrárpolitikai kerekasztal beszélgetésén a Bundestag mindegyik pártjából részt vett egy-egy képviselő, akik beszámolhattak a politikai céljaikról a következő törvényhozási időszakra. Nemcsak agrár- és élelmiszerpolitikáról, hanem a gazdasági, adó- és vállalkozáspolitikai témákról is szó esett.

A második napon rendezték meg IGW Startup Awards díjkiosztó ünnepségét, de egy másik díjátadó is szerepelt a programban: a Regional Star díjjal egy kiemelkedően fenntartható, regionális élelmiszeripari vállalkozást tüntettek ki.

A második nap #ZukunftSchmeckt műsorában a hagyományos és a modern pékségekkel valamint a hús és a tej alternatíváival,a biológiai sokféleséggel és a regionalitásról beszéltek. Fogyasztóvédelem témakörben ezen a napon előadást hallhatunk a termékek címkézésről, a fenntartható fogyasztás nagyobb átláthatóságáról, és a fenntarthatóság költségvonzatáról is.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Címke jelzi a kolbászon, hogyan tartották az állatot

A Lidl állatjóléti címkével látja el a Metzgerfrisch márkanév alatt forgalmazott kolbászokat Svájcban. 2018-ban először a friss húsok kínálatában szerepelt a címke, most azonban további termékekre is kiterjesztik. Ezzel jelzik az ellátási láncban az állattartási előírások szintjét, valamint segítik a fogyasztókat a tudatos választásban.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

A Pepsi kiárusításba és terméktisztogatásba kezdett

A PepsiCo kedden bejelentette, hogy 3,3 milliárd dollárért eladja a Tropicana mellett több másik gyümölcslé márkáját. A francia PAI Partners magántőke-befektetési cég a felvásárló. A Pepsi azzal érvel, hogy egyszerűsíteni kívánja termékpalettáját és eltávolodna a magas cukortartalmú italoktól.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Atkairtás nyári mézek után: az egyik legfontosabb kezelési időszak

A méhészeti szezonban elérkeztünk abba az időszakba, amikor már a mézpörgetések zömét maga mögött tudhatja a méhész. Többen nyaralásra készülnek, vagy már nyaralnak. Viszont atkakezelés szempontjából épp ez az időszak az egyik legkritikusabb az őszi vagy téli zárókezelés mellett.