Back to top

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

A Nemzetközi Zöld Hét (IGW) konferencia idén ünnepelte 95. évfordulóját, és a vírusjárvány miatt a szervezők idén első ízben digitális plattformra helyezték a rendezvényt. Előzetes regisztrációt követően ingyenesen lehetett megtekinteni mintegy 100 különböző témájú előadást, videót és élő közvetítést a www.grunewoche.de oldalon. Az IGW Digital szervezője a Messe Berlin.

A rendezvény megnyitóján Martin Ecknig, a Messe Berlin GmbH igazgatósági elnöke elmondta, hogy a Messe Berlin számára minden évben a Nemzetközi Zöld Héttel kezdődik el hagyományosan az új kiállítási szezon. Ez idén sem alakult másképp. Kiemelte, hogy nagyon szerették volna, ha ismét személyesen üdvözölhették volna azt a csaknem 400 000 látogatót, akik tavaly részt vettek a kiállításon, de erre a járvány miatt most nem volt lehetőség.

Ugyanakkor nagy az igény a információ,- és tapasztalatcserére, ezért a hagyományos rendezvény helyett digitális formában teremtették meg a lehetőséget az szakemberek és a téma iránt érdeklődő privát közönség találkozójára.

Klímabarát táplálkozás, élelmiszeripar a járvány idején, vagy digitalizáció a mezőgazdaságban - a Nemzetközi Zöld Hét témái minden eddiginél aktuálisabbak voltak.

Joachim Ruckwied a Német Gazdaszövetség elnöke
Fotó: IGW screenshot
Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke arról beszélt, hogy a gazdálkodó családok, nemcsak a társadalmat látják el élelmiszerrel, hanem jelentős mértékben részt vesznek az éghajlat, a fajok és a természet védelmében is. Ugyanakkor a családi gazdaságok helyzete a tilalmak és előírások miatt rendkívül feszült. 

Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása lesz annak az ellentmondásnak a feloldása, hogy míg a társadalmi igény növekszik az ökológiai és az állatjóléti szempontok figyelembevételére a termelés során, addig a fogyasztók nem hajlandóak ennek többletköltségét a boltokban megfizetni.

A termelés jó keretfeltételeinek megteremtése nemcsak a mezőgazdaság sikere szempontjából, hanem a magas színvonalú termelés sokfélesége szempontjából is fontosak. Kiemelte, hogy az IGW minden évben sokak által várt agrárpolitikai esemény is, és sajnálatát fejezte ki, hogy idén csak digitálisan kerülhetett rá sor. Ugyanakkor jelen helyzetben nincs jobb lehetőség egyszerre 400 000 emberrel kapcsolatba lépni és az élelmiszeripar aktuális témáit megvitatni. Ebben az évben digitális kerekasztal beszélgetéseken tárgyalták meg a fontos agrárpolitikai fejleményeket, de szó esett a közös agrárpolitika jövőjéről, az állatjólétről, az éghajlat védelméről és a mezőgazdasági szektor start-up vállalkozásairól is.

Stefanie Sabet a Német Élelmiszeripari Szövetség ügyvezetője
Fotó: IGW screenshot
Stefanie Sabet , a Német Élelmiszeripari Szövetség ügyvezetője (BVE) elmondta, hogy 2020 -ban a stabil, 184,7 milliárd eurós éves eredmény ellenére

az élelmiszeripart próbára tette az export eladások csökkenése, a fogyasztók visszafogott vásárlási magatartása, a gyenge globális kereslet, a megbetegedések nagy aránya, és nem utolsó sorban az ellátási láncokra nehezedő, a járvány megelőzését szolgáló intézkedésekből fakadó nyomás.

Mindezek ellenére azonban továbbra is az élelmiszer-termelés fenntartható átalakítása az egyik legfontosabb céljuk. Ennek az elkötelezettségnek adtak hangot az IGW rendezvény ideje alatt is. Bemutatták azokat a vállalatokat, amelyek klímabarát módon gyártanak, sikeresen tudják megakadályozni az élelmiszer veszteségeket, vagy a műanyag csomagolást papírral tudják helyettesíteni. Rávilágítottak a jelenlegi táplálkozási trendekre is, foglalkoztak például a receptek újra fogalmazásával és arra a kérdésre is próbáltak választ adni, hogy valójában pótolják-e a húst, a húshelyettesítő termékek.

IGW Digital 2021 megnyitó sajtókonferencia.
Fotó: © Messe Berlin GmbH

Az IGW Digital rendezvény keretein belül négy, egymástól független csatornán keresztül lehetett megtekinteni a tematikus műsorokat.

Az első nap kiemelt eseménye az IGW Startup-Day volt, ahol az agrárium és az élelmiszeripar hat fiatal vállalkozója mutathatta be innovatív ötleteit. A bemutatkozásokat Frank Thelen technológiai befektető és startup-szakértő előadása egészítette ki. A #ZukunftSchmeckt főző- és beszélgető műsor inkább magánszemélyek számára tartogatott érdekes témákat. A műsor keretein belül az esemény első napján az élelmiszer pazarlás, a jelenlegi táplálkozási trendek és a klímabarát táplálkozás aktualitásairól esett szó. Ezenkívül számos beszélgetés, dokumentumfilm és színvonalas előadás szerepelt a programban, amelyek a fenntarthatóság, a regionális értékteremtés és a biológiai sokféleség témaköröket érintették, de a szövetségi államok és a szomszédos európai országok érdekességeit is bemutatták .

Az konferencia második napjának egyik legfontosabb eseménye az „IGW 2050” mottóval fémjelzett, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövőjével kapcsolatos kérdések megvitatását célzó szakmai beszélgetés volt, amelyen Julia Klöckner szövetségi agrárminiszter, Joachim Rukwied a Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke és a Német Élelmiszeripari Szövetség (BVE) elnöke, Dr. Christian von Boetticher vett részt.

A Német Gazdaszövetség agrárpolitikai kerekasztal beszélgetésén a Bundestag mindegyik pártjából részt vett egy-egy képviselő, akik beszámolhattak a politikai céljaikról a következő törvényhozási időszakra. Nemcsak agrár- és élelmiszerpolitikáról, hanem a gazdasági, adó- és vállalkozáspolitikai témákról is szó esett.

A második napon rendezték meg IGW Startup Awards díjkiosztó ünnepségét, de egy másik díjátadó is szerepelt a programban: a Regional Star díjjal egy kiemelkedően fenntartható, regionális élelmiszeripari vállalkozást tüntettek ki.

A második nap #ZukunftSchmeckt műsorában a hagyományos és a modern pékségekkel valamint a hús és a tej alternatíváival,a biológiai sokféleséggel és a regionalitásról beszéltek. Fogyasztóvédelem témakörben ezen a napon előadást hallhatunk a termékek címkézésről, a fenntartható fogyasztás nagyobb átláthatóságáról, és a fenntarthatóság költségvonzatáról is.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.

Lerakták a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét Újfehértón

Jövő márciusban készülhet el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása Újfehértón, a Szabolcsi Alma Centrum. Ez a logisztikai és tudásközpont reményt ad a híres termőtáj almatermesztőinek, hangzott el az ünnepélyes alapkőletételen.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

Növekszik az olasz kiskereskedelmi boreladás

Az olaszországi nagy áruforgalmú kiskereskedelmi csatornákban a boreladások volumenben kifejezve 8,5% -kal, 22 millió literre nőttek 2021 első négy hónapjában. Ugyanebben az időszakban a boreladások értékében 20%-kal növekedtek – derült ki a Vinitaly számára készített kutatásból, amely a pezsgők erős, míg a borok mérsékelt növekedését is kiemelte.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

Bőkezű juhtenyésztés

Az ágazatról viszonylag kevés jó szót lehet hallani manapság. Általában véve csökken a faj egyedszáma, aminek az okaként mindig azt fogalmazzák meg, hogy nálunk nem éri meg juhval foglalkozni. Pedig sokkal többet exportálhatnánk, mint amennyit ma kiviszünk az országból, és mostanában az ára is elfogadhatónak tűnik.

A koronavírus hatására az e-kereskedelem átveheti az uralmat 2030-ra

2030-ra az e-kereskedelem a teljes kiskereskedelmi forgalom 31-40%-át, a nem élelmiszeripari eladásoknak pedig több mint a felét teszi majd ki - derült ki egy svéd tanulmányból.