Back to top

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Fotó: Szi Benedek Sándor
Az erdők esetében nincsenek gyors sikerek, az elvégzett szakmai munka eredménye csak hosszú évek, évtizedek után látható, a célok megvalósulását pedig sokszor már csak a következő nemzedék értékeli. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Pincehelyi Erdészetének részét képező Kisszékelyi-dombság is Natura 2000 védettségű. A közel háromezer hektáros erdőtömbben kiemelt jelentőségűek a pannon cseres tölgyesek és molyhos tölgyesek, az illír gyertyános-tölgyesek és az euro-szibériai sztyepptölgyesek.

Az utca embere azt gondolhatja, hogy az erdők jelenlegi állapota, hasonlóan a tárgyakhoz, hosszú távon fennmaradnak, ha érintetlenül hagyjuk.

Mi azonban tudjuk, hogy az erdő ennél sokkal bonyolultabb rendszer. Még a természetszerű erdők esetében sem lehet a védelem kizárólagos módja a háborítatlanság, mert például az egyre gyakoribb és intenzívebb viharok könnyedén és könyörtelenül törik derékba az idős és vastag törzseket is, és ezt követően a természetes önfenntartás nem valósul meg. A károsítók is egyre több feladatot adnak az erdőgazdálkodóknak. Az esetek többségében az állékonynak számító erdőkben is jelentős károk tapasztalhatók, régiós vagy országos kiterjedéssel. Sajnos a Kisszékelyi-dombságot is utolérte az egyre nagyobb méreteket öltő kőrispusztulás, melynek következményeként az idősebb kőris állományok néhány év alatt szinte teljesen elpusztultak.

Véget nem érő feladat

Folyamatos az inváziós fajok, köztük a bálványfa irtása
Fotó: Szi Benedek Sándor
A védett növények élőhelyein térben és időben korlátozzuk a fakitermelést, főként virágzás idején. Az agresszíven terjedő, inváziós fajok folyamatos irtása, visszaszorítása soha véget nem érő, óriási és költséges feladat. Ennél a munkánál nem csak az erdőfelújításokból kiirtott fiatalabb fákra kell gondolni, még ennél is fontosabb az idősebb, jelentős mennyiségű magot termő fák eltávolítása. Nemcsak erdővédelmi, hanem természetvédelmi szempontból is rendkívül előnyös, ha az idegenhonos és főleg az intenzíven terjedő fafajú erdeinket őshonos fafajúvá alakítjuk. A meglévő fenyveseink egészségi állapota rendkívül rossz, az átalakítás során létrejövő lombos állományok állékonyabbak és összehasonlíthatatlanul értékesebbek is.

Ötven évre előre

A hirtelen változások, mint a tűz, szél vagy hó okozta károk, valamint a károsítók megjelenése mellett a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt, mivel a fák alkalmazkodóképessége lassabb, mint a változások folyamatai. Mintha kerékpárral akarnánk versenyezni egy autóval.

Bőrünkön érezzük az átlaghőmérséklet emelkedését, a csapadék hiányát vagy annak kedvezőtlen időbeli eloszlását, az aszályos időszakok és az özönvízszerű esőzések, viharok váltakozását.

Mindezekből következik, hogy a most elültetett fák nem állandó termőhelyi viszonyok között élik majd le életüket. Az erdők esetében ezért nem elég csak az időszerű feladatra koncentrálni, a várható jövőképet kell szem előtt tartani.

Már a fa kivágásakor tudnunk kell, milyen erdőt szeretnénk létrehozni. Ahol csak lehet, az őshonos fafajokból álló, elegyes erdők létrehozása a cél. A kialakítandó erdő fafajának megválasztásakor a termőhelyi és klimatikus tényezők változásaival is számolni kell, legalább 50 évre előre becsülve annak hatásait. Ha a termőhely már most is csak szűken elégíti ki egy fafaj életfeltételeit, akkor ott távlatilag nem szabad ilyen állomány felújításába belekezdeni.

Térbeni és időbeni korlátok

A védett területen lévő erdők kezelése, melynek természetes velejárója a szakszerű kitermelés is, sokrétű tevékenység.

Fontos, hogy a hosszú és rövid távú, tervszerű gazdálkodás keretében a természetvédelmi szempontok is maximálisan érvényesülhessenek.

Ennek megfelelően úgy kell tervezni, hogy a véghasználatok után maradjanak a területen őshonos, lehetőleg odvas hagyásfák, illetve egybefüggő hagyásfacsoportok, gyarapítva ezzel például a madarak (békászó sas, törpesas, rétisas, fekete gólya, barna kánya) és a denevérek élőhelyét. Az erdőben álló vagy fekvő holt faanyagon pedig rovarok, denevérek és gombák egyaránt élhetnek. A védett madarak fészkelő helyeinek nyugalmáról a költési időszakban 100 és 400 méteres térbeli védőzóna kijelölésével gondoskodunk, s ez idő alatt semmilyen tevékenységet nem végzünk, amely zavarhatja a madarakat a költésben.

A holtfáknak is fontos szerepük van az erdei életközösségben
Fotó: Szi Benedek Sándor

Természetesen az erdőfelújítások esetében a sokszínűség/biodiverzitás is lényeges elem. Arra törekszünk, hogy változatos fafajokból álló erdőállományt hozzunk létre, mert így megnő a természeti károkkal szembeni ellenálló képessége, valamint az erdőtársulás jobban tud alkalmazkodni a külső hatásokhoz, változásokhoz.

A természetkímélő erdőgazdálkodási módszerek és korszerű gépek alkalmazásával elkerülhető a talaj jelentősebb bolygatása.

A háborítatlan talajfelszín a meglévő fiatal újulat védelme mellett az inváziósan terjedő gyomnövények (selyemkoró) terjedésének is gátat szab.

A folyamatos erdőborítást biztosító erdőművelési eljárások alkalmazása ma már alapkövetelmény minden olyan esetben, ahol ez szakmailag is megalapozott. De ennél is fő szempont, hogy őshonos fafajú, elegyes állományok kialakítására törekedjünk az erdőnevelési munkák során. Tarvágás csak végső megoldásként jöhet szóba. A védett területeken végzett fakitermelések területi korlátozása elsősorban a meglévő erdei mikroklíma megőrzése, fenntartása miatt nagyon fontos.

A hagyásfák számos faj élőhelyei
Fotó: Szi Benedek Sándor

A felhasznált szaporítóanyag származási helye ugyancsak egyre inkább előtérbe kerül. A helyi viszonyokhoz részben vagy teljesen alkalmazkodott idős állományokban gyűjtött makkból nevelt csemete, várhatóan jobban viseli a termőhelyi viszonyokat, mintha kedvezőbb körülményekhez szokott állomány genetikai tulajdonságait hordozná.

Ebből kiindulva, a távolabbról, akár az országhatáron túlról, szárazabb és melegebb klimatikus viszonyokhoz szokott egyedek magjából nevelt szaporítóanyag elültetésével, még jobban ellensúlyozhatjuk a klímaváltozásból eredő hatásokat.

Területe növekszik

Mindezekből egyértelműen kitűnik, hogy az átgondolt erdőgazdálkodói stratégiával létrehozott erdő fontos pillére az aktív védekezésnek, mely által hosszú távon is fennmaradó, alkalmazkodásra és önszabályozásra képes erdei ökoszisztéma alakítható ki. Ez az alappillére az erdei élővilág, a talaj, a vízkészlet és a levegő védelmének.

Fotó: Szi Benedek Sándor
Ha az erdészek filozófiáját egy mondatba kellene összefoglalni, akkor az így szólna: Lehetőleg jobb, de legalább olyan értékes erdőt hagyjunk utódaikra, mint amit elődeinktől kaptunk örökül! Ez a vezérelv a jogszabályok szintjén is érvényesül. Mindezekből következik, hogy a magyar erdő nem fogy el, sőt, területe évről évre növekszik, miközben természetessége javul.

El kell felejteni azokat a téves sztereotípiákat, hogy „csak az öreg erdő az erdő”, „a kezeletlen erdőből őserdő lesz” vagy „a fakitermeléssel kiirtják az erdőt”.

Az erdőket, mint a gyermekeinket, soha nem hagyhatjuk magukra!

A meglévő erdőállományok mai állapota az erdésztársadalom több százéves munkája során jött létre, és szakszerű kezelés nélkül a fennmaradása sem garantált. Az erdő örök, de folyamatosan meg kell újulnia, hogy alkalmazkodni tudjon a változásokhoz. Ennek a folyamatnak az irányítója, segítője és őre a magyar erdész társadalom.

Szi Benedek Sándor

erdészetvezető

Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

Pincehelyi Erdészete

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.