Back to top

Az átlagos hozam az államnak és a gazdáknak is komoly kihívás

Az őszi betakarítású szántóföldi növények tavalyi átlaghozama komoly kihívás elé állította Szlovákiában nemcsak az agrártermelőket, hanem az államot is. A szélsőséges időjárás immár ötödik éve jelentősen csökkentette a hozamokat. Az óriási szárazságot meg-megszakító özönvízszerű esőzések és a tavaszi fagy alaposan megtizedelték a termést.

A klímaváltozás következtében „megszokottá” vált például, hogy többször is meg-meg kell szakítani a betakarítást. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) azt várja az államtól, hogy intézkedjen a termés védelme érdekében.

A tavaly őszi betakarítás felettébb költségesnek bizonyult, mert igencsak elhúzódott az állandó esőzés miatt.

Már októberben intenzív eső nehezítette a munkát, a gazdáknak többhetes kényszerpihenőt kellett tartaniuk. A felázott talaj ellehetetlenítette a gépek használatát, és a növényzet is sok helyütt víz alá került. Ebben a helyzetben nemcsak megkésett a betakarítás, hanem az idei termés megalapozásában is késedelmet szenvedtek a termelők. Meg kellett változtatni a vetési terveket, a gazdáknak gondosan kell taktikáznia, hogy mit hova vessenek. Sok mezőgazdasági vállalkozás jelezte, hogy jelentősen megkésett az őszi növények betakarításával. Egyes országrészekben 20 éve nem volt ennyire kedvezőtlen a helyzet.

Alacsony terméshozam, károsodott növényzet és gyenge minőségű termés lett a következménye a kedvezőtlen időjárásnak.

A gazdák több helyen nem tudták elvetni az őszi vetésű növényeket, ezért tavasziakkal lesznek kénytelenek pótolni a kiesést.

A mezőgazdasági kamara tájékoztatása szerint a szemesnek termesztett kukorica hektáronkénti átlagban 8,76 tonnával szolgált, ami a 2016–2020 közötti hozamok átlagának felel meg. Ugyancsak átlagos hozamokról lehet beszélni a burgonya esetében. A gazdák átlagosan 25,5 tonnát gyűjtöttek be 1 hektárról, míg napraforgóból 2,57 tonna termett ugyanekkora területen. 2016 óta ez a leggyengébb hozama az olajnövénynek. Sajnos a cukorrépa termése se mondható rekordnak. Átlagosan 55,97 tonnás hektáronkénti hozama 2016 óta a második leggyengébb eredmény. A váratlan tavaszi fagyok és az óriási szárazság következményeként hektáronként mindössze 80 ezer répa fejlődött ki, ami az utóbbi 10 év leggyengébb mutatója. A kiadós őszi esőzés nagymértékben rontotta a cukorrépa minőségét is.

A betakarításba kényszerűen beiktatott pihenők a cukorgyártás folyamatosságát is veszélyeztették.

A kukorica átlagtermése hektáronként 8,76 tonna lett
Az SPPK szerint az államnak hatékonyabb intézkedéseket kellene hoznia az egyre szélsőségesebb időjárási kilengések ellensúlyozására. Hosszabb távon ugyanis nem csupán csökkentik a hozamokat és akadályozzák a betakarítást, hanem magát a talajt is károsítják. Az éghajlat változása az utóbbi 5 évben sokat rontott a szlovákiai mezőgazdasági termelés eredményességén.

A szlovák agrárkamara közleményében hangsúlyozza, hogy az államnak rendszerszinten kellene intézkednie az éghajlatváltozással járó károk minimalizálása érdekében.

„Hatékonyabbá kell tenni az állami beavatkozást, és egyúttal ki kellene használni a vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre álló eszközöket.

Igaz, arra is szükség volna, hogy a gazdák minden növénykultúrában a megváltozott feltételeknek leginkább megfelelő fajtákat iktassák be a termelési szerkezetbe” – áll az SPPK állásfoglalásában.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az érkező hűvös időjárása gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását

Csaknem két hete nem esett számottevő csapadék hazánkban, így keleten is sokat javult a belvízhelyzet, bár még mindig vannak olyan táblák, ahol áll a víz. A múlt heti 20 fokos meleg napok a déli országrészben megindították a korán virágzó gyümölcsfák rügyeit, így az e heti mínuszok már fagykárt is okozhattak.

Batáta, a bakhátak új királya

A nagypapa 5 évvel ezelőtt cukros lett. Berki Mihály és családja ekkor kezdett el kutakodni, vajon mivel lehetne úrrá lenni a betegségen, és valaki a batátát, vagyis az édesburgonyát ajánlotta. Ők lassan, fokozatosan elkezdték termeszteni a növényt. A nagyapa, Plásztán Mihály ma 86 éves és köszöni jól van, a korának megfelelően.

Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

A 39. AGROmashEXPO első szakmai programja a Szántóföldi Szakmai Nap volt, mely a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szervezésében, számos szakember részvételével foglalkozott az agrárágazat aktualitásaival. Szóba kerültek az idei évben életbe lépő, hiánypótló pályázati lehetőségek, napjaink főbb kihívásai és a hosszú távra szóló fejlesztések lehetséges irányai is.

Szlovákia: elrugaszkodást az agrárpiacon!

Egyik napról a másikra ránk törő időjárási szélsőségek, növekvő termelési költségek, csökkenő felvásárlási árak, és mindezekhez még a koronavírus-járvány. Pedig eddig is sok egyéb teher nehezedett a szlovákiai agrártermelők vállára. Vajon mennyire jók az idei kilátásaik? Mi az esélye a szlovákiai agrárpiac elrugaszkodásának?

Balástyán indult a tavaszi faültetési szezon

Környezetünk védelme, fejlesztése mindannyiunk kötelessége, amiért tennünk kell. Az Agrárminisztérium a tavaly meghirdetett településfásítási programmal is hozzájárul ahhoz, hogy kisebb-nagyobb falvak, városok az eddiginél kellemesebb élőhelyet biztosítsanak az ott lakóknak - fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Csongrád-Csanád megyei Balástyán.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Átadták a 39. AGROmashEXPO Termékfejlesztési díjait

A virtuális kiállítás programjainak sorát a Termékfejlesztési díjak átadása nyitotta meg. A Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat idén az Axiál Kft. vihette haza.

Úttörő, innovatív kiállítás: már látogatható a 39. AGROmashEXPO, ezúttal virtuálisan

Mától látogatható a 39. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás, amely a szervezők ígérete szerint a korábbi évek rendezvényeihez hasonlóan rengeteg hasznos információt, agrárgépipari aktualitást kínál a látogatóknak. Az esemény regisztrációt követően ingyenesen látogatható, a programjai pedig élőben követhetők, sőt, vissza is nézhetők.