Back to top

Gyógynövények - Harmadik nemzedék, harmincéves üzem

Nagy Balázs nagypapája, Mihály már a rendszerváltás előtt is gyógynövényekkel foglalkozott, 1991-ben pedig megalapította saját vállalkozását. Az idén harmincéves cég főtevékenysége nem változott az évtizedek folyamán, ám a feldolgozás során a gyűjtött alapanyagok rovására nőtt a termesztett gyógynövények aránya.

A Nagy Mihály Gyógynövény Kft. tulajdonosa és ügyvezetője Nagy Attila, de fia, a közgazdászként végzett Balázs is a cégnél dolgozik ügyvezetőként.

Termékeik alapanyagainak egy részét vadon termő állományokról gyűjtik, főidényben körülbelül 500-600 gyűjtőt foglalkoztatnak.

A beérkező alapanyagok kisebb részét természetes úton (padi szárítással), a többségét mesterségesen szárítják meg, négy gázfűtéses szárítókamrában: a szárítókapacitásuk 10 ezer kilogramm nyersáru naponta.

Az üzem Cserhátsurányban, szép természeti környezetben működik
Emellett az ország egész területéről vásárolnak vadon termő gyógynövényeket már száraz állapotban. Egyre nagyobb szerepet játszanak az üzem ellátásában a termesztett gyógynövények, ezért a vállalkozás termeltet is. Igyekeznek minél több gazdálkodóval kapcsolatba lépni, az együttműködés során adják a technológiát, a vetőmagot, a folyamatos, szakszerű ellenőrzést, és végül, de nem utolsósorban felvásárlási garanciát vállalnak.

Alapos tisztítás

Üzemük Észak-Magyarországon, Budapesttől mintegy 80 kilométerre, a szlovák határ közelében fekvő festői Cserhátsurányban található.

A beérkező nyersárut a szárítás után vertikális vágógéppel aprítják.

Ezeken kívül szitáló-, daráló- és rostálógépek, valamint szelektor és felezőgép segítik az üzemben végzett munkát.

Nagy Attila, a cég tulajdonosa, ügyvezetője
Az idegen anyagokat cikcakk-rostával, valamint fémdetektorral távolítják el, ez utóbbit bérmunka keretében is végzik. A mágnesezhető fémek mellett óhatatlanul kerülhet például alumínium is az áruba, egyebek között, ha a vágókés eltalál egy kavicsot, vagy az árut mozgató alumíniumlapátból kiesik egy kis darab, ám ezek az egészen pici, 1-2 milliméteres forgácsok sem maradhatnak a termékben, ezért van szükség detektálásra. A cikcakk-rosta fajsúlyra szelektál, nem méretre, tehát például a köveket, a vastagabb, fásabb növényi részeket távolítja el az áruból, a műanyagdarabkák kiszűrésére ugyanakkor nem ez a legalkalmasabb módszer.

Csíracsökkentett árut is tudnak készíteni, steril áru azonban nem létezik, és nincs is rá szükség.

A veszélyes mikroorganizmusokat, pl. az E. colit teljesen el lehet távolítani, a penész, illetve élesztőgombák esetében pedig elegendő a csökkentés. Minél intenzívebb a mikrobiológiai szennyezettség kiszűrésére irányuló kezelés, annál több illó-, illetve hatóanyagot veszít a növény, ezért nem éri meg ezt túlzásba vinni, nem szabad tönkretenni az árut. Ezeket a kezeléseket mindig laboratóriumi vizsgálat előzi meg, magyarázta Nagy Balázs.

Hosszú távú együttműködés

A cég tevékenysége sokrétű, a felvásárláson, feldolgozáson kívül összesen 20 hektáron csalánt és cickafarkfüvet termeszt. Ezek hosszabb ideig fenntartható évelőkultúrák, csak akkor kell újratelepíteni az állományt, ha néhány tő kipusztul, pótlásukra ugyanis túl sok energiát kellene fordítani, ami már nem gazdaságos.

A saját termesztésű, és a termeltetett gyógynövények mellett külföldről is származnak tételek.

Ezeken az elsődleges feldolgozást végzik: tisztítják, vágják, nagy tételben kiszerelik az alapanyagot. Régebben a vadon termő fajok feldolgozása volt túlsúlyban, manapság több a termesztett alapanyag, mondta Nagy Balázs. Az ügyvezető kiemelte, hogy az utóbbi 5-10 évben csökkent jelentősen a begyűjtött mennyiség, mert a gyűjtőik inkább átpártoltak az építőiparba.

Érdekes fajok

A fekete bodza virága és bogyója keresett a gyógynövénypiacon, és a mellékterméknek számító virágszárak sem mennek kárba, az állatgyógyászatban használhatók. A cégnél feldolgozott fehérmályva-gyökér termesztésből származik, poliszacharidjai bevonják a nyálkahártyát, így köhögéscsillapító hatású. Betakarítása hasonló a sárgarépáéhoz. Mosni és vágni kell a szárítást megelőzően. A borókabogyó begyűjtésében érdekesség, hogy két évig is érik, így egy növényen egyszerre többféle fejlettségű termés van, azaz válogatva kell gyűjteni. Amellett, hogy vadételek kedvelt fűszere, régebben a húsok füstölésekor a füst illatosítására is használták.

Vadon gyűjtött alapanyagok közül 2020-ban a feldolgozás főként az apróbojtorjánra, aranyvesszőre, borókabogyóra, csalánlevélre, csipkebogyóra, fagyalvirágra, fagyöngyre, fekete ürömre, galagonyavirágra, gyermekláncfűre, kecs­kerutára, mezei zsurlóra, ragadós galajra, somkóróra és vadgesztenyére épült, ezekre volt nagyobb tételben igény.

A cég vágott gyógynövényből nagy tételben szolgálja ki a vevőit: 100 literes papírzsák a kiszerelési egység. Közvetlenül értékesítenek, és a termékeik 99 százaléka külföldi vevőkhöz megy.

Hosszú távú kapcsolatokat igyekeznek kialakítani a termelőkkel.

Amiben télen megállapodnak a vevőikkel, azt a vegetációs szezonban megtermesztik, termeltetik, vagy gyűjtetik, majd ősszel feldolgozzák, ha kell, raktározzák, majd nagy tételben kiszállítják.

Sok kézi munkát igényel

A gyógynövények termesztése igen kézimunka-igényes. Speciális gépekkel néhány munkafolyamat, például a kapálás kiváltható, de ezek drágák, és előre nem tervezhető, hogy mikor írnak ki a beszerzésüket támogató pályázatot. A terület alapú támogatás a szántóföldi gyógynövénytermesztésre is jár, de mivel általában néhány tíz hektáron termeszti egy gazda, a jövedelmezősége kevésbé kiszámítható, mint a jól gépesíthető, kiforrott technológiájú szántóföldi kultúráké (gabonaféléké, kukoricáé), amikből akár ezerhektáros üzemméretek is vannak. Kis területen tehát nagyon nehéz belefogni a termesztésbe, egyből nagyban indítani pedig gyakorlati tapasztalatok hiányában kockázatos, véli a szakember.

Sok cégnek beletört már a bicskája kellő szakmai tapasztalat nélkül.

Nagy Balázs a cickafarkfű-ültetvényükben
Nagy Balázs szerint a gyógynövénytermesztés jogszabályi környezete folyamatosan javul. Próbálják fehéríteni a szakmát, ami kétélű fegyver, mert így sokan felhagynak vele, akik szeretnek a zavarosban halászni. Tehát a szabálykövetés javul, de emiatt országos szinten valamelyest visszaszorulhat a termesztés. A fiataloknak nem vonzó a mezőgazdaság, nincs utánpótlás, sorolta tapasztalatait Nagy Balázs.

A magyar gyógynövény jó minőségű, jól eladható termék a nyugati országokban. Más országokból hozzánk már csak a gyengébb minőség jut el. Nagy Balázs szerint főleg Németország vásárolja fel a prémium minőségű tételeket, a maradék pedig rosszabb minőségben, és ezért olcsóbban kerül a többi országba.

Sok szomszédos országban elérhető az olcsó munkaerő, ebből kifolyólag jó árakat kínálnak.

Magyarország elhelyezkedése kereskedelmi szempontból előnyös, tranzitország vagyunk, illetve a jó minőségű terméket kereső, kevésbé árérzékeny országok a piacai a hazai gyógynövényeknek.

Van kereslet, de fontos a raktározás

A szárítás során válik tárolhatóvá a gyógynövény, miközben megőrzi értékes hatóanyagait
A gyógynövénydrogok (elsődleges feldolgozáson – a leggyakrabban szárításon – átesett gyógynövények) iránti igények folyamatosan változnak, nehéz ezért pontosan felsorolni, melyek népszerűsége, kereslete nőtt vagy csökkent. Nagy Balázs azt vette észre, hogy az európai országok egyre inkább érdeklődnek a természetes alapanyagok iránt, szóval szinte mindent el lehet adni.

A gyógynövényes szakmára mindig is a magas minőségi követelmények voltak a jellemzők, és ahogy a növények, ezek a követelmények sem változtak az elmúlt ötven évben.

Teának, vagy gyógyá­szati, gyógyszeripari feldolgozásra szánt alapanyag esetén a gyógyszerkönyvi minőség az elvárás, illetve a minimum.

Azonban évről évre több a kötelező papírmunka, adminisztráció.

A természet és az időjárás nem veszi figyelembe a piaci igényeket, ezért általában nem a kereslet felmérése a kihívás, inkább az, hogy adott növényből terem-e elegendő, vagy netán túl nagy lesz a kínálata. Ezért érdemes raktározásra is berendezkedni. Hűvös, száraz helyen tárolva a szárított gyógynövények általában évekig elállnak, mondta Nagy Balázs. A beszállított növények tárolására az üzemnek 3000 négyzetméteres raktára van. A telepen belül targoncával és szállítószalaggal mozgatják az árut.

A széltől is függhet

2000-től a cég bio minősítéssel is forgalmaz vadon termő gyógynövényeket. Ehhez jelenleg annyi kell, hogy laboratóriumi vizsgálat igazolja, nincs a termékben növényvédőszer-maradvány.

A nagy csalán az egyik legnagyobb mennyiségben gyűjtött gyógynövény hazánkban, a vállalkozás termeszti is

Hosszú évek tapasztalatával és az ellenőrzések eredményeinek figyelembevételével ismerős földterületen sokszor „ránézésre” tudni lehet, melyik gyógynövény kaphat majd bio minősítést.

Például, ha az uralkodó szél a szántóföld felől az erdő felé fújhatja a permetet, onnan nem érdemes gyógynövényt szedni, ha a tétel későbbi bio minősítése a cél.

Ebből a szempontból szerencsés, hogy az EU mindinkább zöld irányba kényszeríti a termelőket. A növényvédő szerek egyre gyengébbek, és a ható­anyag­választék is szűkül, ezért mind nagyobb hangsúlyt fektetnek a gazdák a kezelések megfelelő időzítésére, és hogy agrotechnikával kiváltsák a veszélyes szereket.

A gyűjtők száma csökken, javulást e téren az hozhat, ha esetleg lelassul az építőipar (persze az sem kívánatos). A termesztés iránti érdeklődés pedig a nehézségek ellenére növekszik. A nagy monokultúrák (kukorica, gabona, repce, napraforgó) mellé egyre több nagytermelő próbál új, jövedelmezőbb, kiszámítható fajokat beiktatni a vetésforgóba.

Magyarország a németekkel szemben itt hátrányban van, mert ők jobban megengedhetik maguknak a drága gépeket,

illetve a növényvédő szerek engedélyeztetésének költségét is több termelőre lehet szétosztani, mint idehaza.

A cickafarkfű az étvágyjavító, emésztést serkentő teakeverékek egyik alkotója
Nagy Balázs szerint a megfelelő időben rendelkezésre álló munkaerő megtalálása egyre nagyobb fejtörést okoz. Eddig mindig megoldották, de tartanak attól, hogy elhagyja őket a szerencse. A fiatalok többségét eltántorítja a korán kelés, és a fizikai munka. Emiatt sürgősen gépesíteni kellene, ebben ugyanis lemaradásban van a szektor. A gépesítést azonban a növekvő adminisztráció mellett a kiszámíthatatlan, és sokszor lassú pályázati rendszer is hátráltatja, mondta Nagy Balázs.

Szezonális bevétel

A gyűjtés minden előnye ellenére nagy valószínűséggel nem fordítható vissza a folyamat, hazánkban fokozatosan visszaszorul ez a tevékenység.

Sok esetben jobban megéri a szárított gyógynövényt külföldről behozni, mint itthon gyűjteni, feldolgozni,

és amíg a bolgár és albán munkaerő – és ezáltal az ottani alapanyag – olcsóbb, addig ez nem fog változni. A magyar fogyasztók ugyanis árérzékenyek.

A fő problémát az okozza, hogy a vadon termő gyógynövények szezonális bevételt biztosítanak. A gyűjtésből csak úgy lehetne hivatás, ha valaki ősszel és télen is tudná foglalkoztatni azokat az embereket, akik az év másik részében szívesen dolgoznak ebben a csodálatos, természetközeli környezetben, nem szeretik a két-háromműszakos munkarendet, meg a rengeteg túlórát. Ez azonban valószínűleg csak utópia, mert nincs olyan gyár, amelyik nyáron három-négy hónapra szívesen leállna, hogy a dolgozói gyógynövényeket gyűjtsenek, mondta Nagy Balázs.

A kereslet ingadozása miatt megéri raktározni

Az utóbbi pár év tapasztalatai azt mutatják a Nagy Mihály Gyógynövény Kft.-nél, hogy a jövőben a gépesítésre kell hangsúlyt fektetni, ezzel hatékonyabbá válik a termelés, és a fiatalok számára is vonzóbb lehet a szakma.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Gigantikus méretű takarmánygyár építését tervezik

A piacvezető brit sertés és baromfi takarmánygyártó, az ABN egy olyan hatalmas, a legmodernebb technológiákon alapuló üzemet kíván megépíteni, mely kulcsszerepet töltene be az Egyesült Királyság élelmiszerellátási-láncában.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Borbolya, az ismeretlen ismerős.

Szinte minden parkban találkozunk vele, ám sokan nem tudják, hogy a borbolya termése vitamindús csemege is lehet. Néhány országban - elsősorban a Közel-Keleten - gyakran fogyasztott termék, Európában kevésbé ismert gyümölcs.