A cikk előző részében arról volt szó, hogy miért fontos az atkakezelési protokoll (ezt idekattintva olvashatja el!).
Meglátásom szerint az atkakezelési protokoll/eljárásrend (hogy melyik szó honosodik meg erre a méhészek között, idővel elválik) megírásánál az alábbi elveknek kell érvényesülnie:
- Minden évszakban teszünk, kezelünk a varroa atka ellen! (Műrajok, heresejtkivillázás, anyakorlátozás/-zárkázás, atkaellenes szerek alkalmazása)
- A használt szereknek és módszereknek a hatásmechanizmusával tisztában vagyunk: milyen hőmérsékleten hatnak, mi a hatásuk a méhekre, az atkára, a méhészre, lebomlási idő, stb.
- Minden évszakban tisztában vagyunk az atkafertőzöttség mértékével (atkamonitoring): kezelések után figyeljük az erre beállított higiénikus aljakat, varroa fertőzöttségi teszteket végzünk.
Ezeknek az elveknek a figyelembe vételével egy egész éves jó atkakezelési eljárásrendet a következő pontok és kérdések figyelembe vételével lehet megírni:
- Az adott évszakban milyen szer, vagy módszer alkalmazható?
- Mennyi az adott szerek lebomlási ideje pergetés előtt?
- Mi az alkalmazott szerek méhekre való hatása (a téli méhek április végére cserélődnek le és kora tavasszal ezért a család kevésbé terhelhető idegmérgekkel vagy cukros oxáldihidrát oldatával, ha már télen meg lettek ezzel csurgatva! )
- Milyen hőmérsékleten hatnak az alkalmazott szerek?;
- Hogyan ellenőrzöm, hogy hat-e még a szer, nem romlott-e a minősége?
- A varroa teszt vagy kontroll után, szükséges-e a b-tervet bevetni?
A sorozat következő részeiben megadom egy korábbi tavaszi protokollomat és az ellenőrzési táblázatot.
Mindenkinek természetesen a saját alkalmazott méhészeti technológiájához, az általa használt és ismert szereknek, továbbá méhészete nagyságának a függvényében kell elkészítenie a protokollt. Érdemes leülnünk és leírnunk akár nagyon egyszerűen ezt a magunk számára.
Egy videót az atkakezelési protokollról idekattintva lehet megnézni. A cikk folytatását pedig itt.
Ajánljuk még:
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
