Back to top

Kocsányos tölgy a lisztharmat kereszttüzében

Az Európa-szerte elterjedt kocsányos tölgy alkotta erdőállományokban már az 1900-as évek elején megjelent a lisztharmatbetegség. Villámgyorsan elterjedt a kontinensen, 1908-ra már Magyarország tölgyeseit is megfertőzte. Demeter László, az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportjával megfejtette a tölgyeket megbetegítő, Ázsia trópusi vidékéről behurcolt lisztharmat gombafaj pusztításának okát.

A problémát elsősorban az jelenti, hogy napjaink kocsányos tölgyes erdeiben élő fák már pusztulófélben vannak, a fiatal tölgyek, melyek természetes módon pótolhatnák az öreg fákat, a lisztharmatbetegség miatt nem tudják ezen elrendeltetésüket beteljesíteni.

A kutatás során kiderült, ezek az idegenhonos gombafajok az avarban telelnek át, és tavasszal onnan fertőzik meg a fiatal hajtásokat, de csak addig képesek fertőzni, amíg a hajtások zsengék.

Amint a levelek megerősödnek, már sokkal kevésbé tudnak behatolni azok sejtjeibe. A lisztharmat elvonja a tápanyag jelentős részét a levelekből, ami így végül azok pusztulását okozza.

A kocsányos tölgy csemetéi akár évente 2-3 alkalommal is növesztenek új hajtásokat. Mielőtt a kórokozó nem jutott el Európába, a tölgycsemete még versenyképes tudott lenni más, vele együtt növekedő fafajok mellett. Azonban a betegség megjelenésével hátrányt szenvedtek a tölgymagoncok és tölgycsemeték.

A napfény, mint számos növényfajnak, a tölgyek növekedéséhez elengedhetetlen feltétel, amiért saját fajtársai mellet más fajokkal is meg kell küzdeniük.

Az idősebb fák kidőlésével rövid ideig a zárt lombkora megnyílik, lék keletkezik, ilyenkor van lehetőségük a csemetéknek a minél gyorsabb fejlődésre.

A gyorsabb győz, a lassú pedig általában elpusztul. A kocsányostölgy-magoncok tölgy-lisztharmattal még hátrányosabb helyzetbe kerülnek a többi fafajjal szemben, így csak kevés egyednek adatik meg a lehetőség a kifejlődésre.

A tölgy-lisztharmat esetében is fátyolos fehér lepedék képződik a csemete levelének felszínén, amely eltakarja a napfényt.

Fény nélkül, különösen árnyékos erdőben, a magonc 3-5 éven belül elpusztul, míg ha fény éri, még jobban felülkerekedik rajta a fertőzés.

Növekedése lelassul, a versenytársak pedig elnyomják. Emiatt ma már nincsenek fiatal egyedek a lombkorona lékjeiben, mert néhány éven belül elpusztítja őket a fertőzés. A kutatócsoport jelenleg azt vizsgálja, milyen természetközeli megoldással lehet megakadályozni a tölgy-lisztharmat pusztítását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.