Back to top

A talajbaktériumok segítik a metán lebontását

A talajbaktériumok sokkal nagyobb szerepet játszanak a légkör szabályozásában, mint azt a tudósok korábban gondolták. A Monash Egyetem által vezetett friss tanulmány kimutatta, hogy a talajban található különféle baktériumok képesek lebontani az olyan nyomgázokat, mint a mérgező szén-monoxid vagy az üvegházhatásért felelős szennyező metán gáz.

A Nature Microbiology folyóiratban közzétett eredmények új megvilágításba helyezték a talajbaktériumok életmódjáról kialakult nézeteket.

Korábban azt gondolták, hogy a legtöbb talajbaktérium elsősorban a pusztuló növényzet szerves anyagainak fogyasztásával él.

Ezzel szemben az új eredmények azt mutatják, hogy ezen baktériumok többsége képes olyan szervetlen energiaforrásokon fenntartani magát, mint például szén-monoxid vagy a légköri hidrogén.

Mostanáig azt gondolták, hogy a baktériumok csak kis hányada fogyaszthat nyomgázokat.

Azonban a tanulmány feltárta, hogy a talajban található összes fő baktériumcsoport képes lebontani a szén-monoxidot és a hidrogént.

"Az a megfigyelés, hogy a nyomgázok tarták fenn a legtöbb talajbaktériumot, nagy jelentőséggel bír annak megértésében, hogy a baktériumok hogyan alakítják a belélegzett levegő összetételét, és a talaj egészségének védelmét a változó világban" - mondta Dr. Eleonora Chiri tanulmány szerzője.

"A hidrogén, a szén-monoxid és a metán kibocsátása az emberi tevékenység révén gyorsan növekszik. Ezek a baktériumok kritikus fontosságúak ahhoz, hogy kordában tartsák ezen gázok légköri szintjét."-tette hozzá Dr. Chiri.

A Monash Egyetem csapata a talaj baktériumait terepi, laboratóriumi és számítógépes módszerekkel tanulmányozta.

A tanulmány másik szerzője, Dr. Sean Bay elmondta:

"Kutatásaink kiterjedt, váratlan összefüggéseket tártak fel a légkör és a bioszféra között."

"A talajbaktériumok szabályozzák az atmoszféra összetételét, viszont a légköri gázok mentőövet biztosítanak a talajbaktériumok számára."

"Mindkettő kontrollálja egymást, ez pedig javítja a levegő minőségét és a talaj egészségét, amelyektől kritikusan függünk."

A tanulmányt a Monash Egyetem Biomedicine Discovery Institute munkatársai, Dr. Bay, Dr. Chiri és Chris Greening egyetemi docens vezették szoros együttműködésben a londoni Queen Mary Egyetem, Melbourne Egyetem és a Sun Yat-Sen Egyetem kutatóival.

Forrás: 
www.farmonline.com.au

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Lehet, hogy szúnyogok és bolhák terjesztik az afrikai sertéspestist?

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

A járvány mellékhatása a szorongás, de helyes étkezéssel és mozgással tehetünk ellene

A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás következtében az egereknek felnőtt korukra nagyobb méretű lett az agytérfogata és kevésbé szorongtak, mint azok a társaik, akik nem így nevelkedtek – áll a kaliforniai egyetem kutatásában.

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Újratervezés a kertészetekben az éttermek nyitása után

A legfrissebb hírek szerint jövő héten nyithatnak az éttermek teraszai, azaz a HORECA szektor lassan és fokozatosan talán újraindulhat. Ez a hazai kertészeti termesztésben több folyamatot is elindít az ágazati szereplők véleménye szerint.

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.

A zord időjárás a cukorrépát sem kíméli

Franciaország nagy részén a fagyos hőmérséklet súlyos károkat okozhat az újonnan elültetett cukorrépában, mellyel tovább fokozódnak a növénytermesztési ágazat nehézségei a növénybetegségek és a termések alacsony árai mellett.