Back to top

A talajbaktériumok segítik a metán lebontását

A talajbaktériumok sokkal nagyobb szerepet játszanak a légkör szabályozásában, mint azt a tudósok korábban gondolták. A Monash Egyetem által vezetett friss tanulmány kimutatta, hogy a talajban található különféle baktériumok képesek lebontani az olyan nyomgázokat, mint a mérgező szén-monoxid vagy az üvegházhatásért felelős szennyező metán gáz.

A Nature Microbiology folyóiratban közzétett eredmények új megvilágításba helyezték a talajbaktériumok életmódjáról kialakult nézeteket.

Korábban azt gondolták, hogy a legtöbb talajbaktérium elsősorban a pusztuló növényzet szerves anyagainak fogyasztásával él.

Ezzel szemben az új eredmények azt mutatják, hogy ezen baktériumok többsége képes olyan szervetlen energiaforrásokon fenntartani magát, mint például szén-monoxid vagy a légköri hidrogén.

Mostanáig azt gondolták, hogy a baktériumok csak kis hányada fogyaszthat nyomgázokat.

Azonban a tanulmány feltárta, hogy a talajban található összes fő baktériumcsoport képes lebontani a szén-monoxidot és a hidrogént.

"Az a megfigyelés, hogy a nyomgázok tarták fenn a legtöbb talajbaktériumot, nagy jelentőséggel bír annak megértésében, hogy a baktériumok hogyan alakítják a belélegzett levegő összetételét, és a talaj egészségének védelmét a változó világban" - mondta Dr. Eleonora Chiri tanulmány szerzője.

"A hidrogén, a szén-monoxid és a metán kibocsátása az emberi tevékenység révén gyorsan növekszik. Ezek a baktériumok kritikus fontosságúak ahhoz, hogy kordában tartsák ezen gázok légköri szintjét."-tette hozzá Dr. Chiri.

A Monash Egyetem csapata a talaj baktériumait terepi, laboratóriumi és számítógépes módszerekkel tanulmányozta.

A tanulmány másik szerzője, Dr. Sean Bay elmondta:

"Kutatásaink kiterjedt, váratlan összefüggéseket tártak fel a légkör és a bioszféra között."

"A talajbaktériumok szabályozzák az atmoszféra összetételét, viszont a légköri gázok mentőövet biztosítanak a talajbaktériumok számára."

"Mindkettő kontrollálja egymást, ez pedig javítja a levegő minőségét és a talaj egészségét, amelyektől kritikusan függünk."

A tanulmányt a Monash Egyetem Biomedicine Discovery Institute munkatársai, Dr. Bay, Dr. Chiri és Chris Greening egyetemi docens vezették szoros együttműködésben a londoni Queen Mary Egyetem, Melbourne Egyetem és a Sun Yat-Sen Egyetem kutatóival.

Forrás: 
www.farmonline.com.au

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

Lábunk alatt a kincs

A talaj létfontosságú a világ táplálásában – mondta Csü Tong-jü, a FAO főigazgatója a Talajok a Táplálkozásért Világszimpózium megnyitóján. – A talaj egészsége jelentősen hozzájárul az éhezés megszüntetéséhez és a bolygó egészségének helyreállításához – feltéve, hogy kezeljük a talajt fenyegető globális veszélyeket, beleértve a tápanyaghiányát is.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

Dr. Birkás Márta a talajokról

A Talaj Világnapja apropóján Dr. Birkás Márta professzort arról kérdeztük, hogy mit jelent számára a talaj. Mi a tapasztalata az idei kihívások tükrében, változott-e és ha igen, akkor milyen formában a gazdálkodók hozzáállása a talajokhoz? Valamint, hogy a földműveléshez használt gépek az új kihívásoknak megfelelőek-e, vagy szükség lesz további innovációra a gyártók részéről ezen a területen?

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.