Back to top

A vírushelyzetben sem lettek sokkal környezettudatosabbak a magyarok

A világjárvánnyal sokunk bizonyára átértékelte világszemléletét, az élethez való viszonyát. Jól látható a világ társadalmi, gazdasági, természeti törékenysége, ahogy egyik napról a másikra a feje tetejére állt az eddig oly szokványosnak vélt lét. A pandémia mellett mind jelentősebb problémaként megjelenő klímaváltozással szemben a globális környezetvédelmi intézkedések lehetnek megoldások.

Azt gondolhatnánk, hogy a járvány felnyitotta az emberek szemét a világot fenyegető katasztrófákra, pedig a WWF Magyarország és a Budapest Bank közös kutatása alapján kiderült, a hazai lakosság környezetvédelemhez való viszonya csak részben változott a járványhelyzet miatt.

Igazán fontos lenne tudatosítani, hogy a felmerülő környezetvédelmi kihívások csak úgy leküzdhetők, ha a döntéseinkkel segítjük a közösségi és a fenntarthatósági céljaink megvalósítását.

A kutatási eredmények szerint a megkérdezettek mindössze 4 százaléka tagadja a klímaváltozást, míg az ellentábornak csak a kétharmada hajlandó a mindennapjai során tenni környezetünk védelme érdekében.

A vírus második hullámában végzett kutatási eredmények viszont arra engedtek következtetni, hogy a járvány hatására valamelyest változott a lakosság környezettudatos viselkedése.

A válaszadók 14 százaléka kényszerült gyökeres változtatásra, 52 százaléka bizonyos szokásait ugyan átalakította, de a környezetvédelemhez, valamint az élelmiszer-fogyasztáshoz való hozzáállása ugyanaz maradt, 34 százaléka pedig életmódján és magatartásán semmit nem változtatott.

De mi nevezhető környezettudatos magatartásnak?

A kutatás eredményei kiderítették, hogy a magyarok 75 százaléka jellemzően mindig visz magával saját bevásárlótáskát a boltokba – a nők nagyobb arányban, mint a férfiak –; a megkérdezettek 53 százaléka igyekszik minimalizálni saját hulladéktermelését, 65 százalékuk ráadásul szelektíven gyűjti szemetét.

A szelektív hulladékgyűjtésen belül a megkérdezettek közül a 25-34 éves korosztály a legaktívabb, mintegy 72 százalékuk figyel erre - nők és a férfiak nagyjából egyenlő arányban.

A lakosság 49 százalékának otthonában mindenhol energiatakarékos LED lámpa található, használata ugyanis a hagyományos energiatakarékos izzókhoz képest harmadannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, ráadásul várható élettartama háromszor hosszabb. Ugyanennyien választják a csapvizet palackozott italok helyett; a válaszadók 48 százaléka napi szinten közlekedik kerékpárral vagy gyalog; 45 százaléka pedig a hazai termesztésű élelmiszereket részesíti előnyben.

A magyar ember köztudomásul szereti a hasát, kivált a húsokat, ez meg is látszik a kutatási eredményeken, amelyek alapján húsmentes napokat csupán a válaszadók 27 százaléka tart rendszeresen – a nők 34 százaléka, míg a férfiak 20 százaléka –, pedig jó tudni, hogy 1 kg marhahús előállításához átlagosan 15500 liter, 1 kg baromfihús előállításához 3900 liter vízre van szükség.

Környezetbarát tisztítószerekre még nemigen álltak át a magyarok, mindössze a megkérdezettek 26 százaléka használ ilyet, pedig ma már számtalan alternatíva közül lehet választani, legyen szó a környezetbarát emblémával ellátott tisztítószerekről vagy a még költséghatékonyabb ecet, szódabikarbóna és mosószóda használatáról.

Sok étel végzi a szemétben

A pazarlás a járvány idején is jól kimutatható, ugyanis a lakosság fele rendszeresen dob ki élelmiszert, több mint 40 százalékuk havonta legalább 1 kilogrammot. A szemétbe kerülő élelmiszerek listáját a tejtermékek, a pékáruk és a zöldség-gyümölcs vezetik.

A megkérdezettek válaszaiból leszűrve a lakosság 77 százaléka azért dob ki ételt, mert az megromlik, míg 33 százaléka egyszerűen megfeledkezik róla, 19 százaléka túl nagy adagot készít, 13 százalékának pedig nem ízlik.

Nem utolsósorban azt se feledjük, hogy az étellel a pénzünk is a kukában landol. Az élelmiszer-pazarlás csökkentésére a válaszadók szerint a nagyobb odafigyelés, a körültekintő vásárlás és a lejárati idő hangsúlyosabbá tétele jelenthetne megoldást.

A legtöbben lakáskorszerűsítésre költenének

A kutatás arra is kitért, hogy a magyar lakosság milyen környezetvédelmi célú beruházásokra költené megtakarításait. A megkérdezettek 54 százaléka lakásának korszerűsítésére – napelem, napkollektor, szigetelés – adna ki pénzt elsősorban, és 31 százalékuk akár hitelt is venne fel ezek megvalósítására. A megtakarításukból a válaszadók 26 százaléka elektromos vagy hibrid autót vásárolna, 27 százaléka környezetbarát háztartási gépeket.

A megkérdezettek mindössze 16 százaléka támogatott az elmúlt egy év során valamilyen környezetvédelmi célokat: 9 százalékuk zöld programot, 7 százalékuk zöld civil szervezetet támogatott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Magyar gasztrocsatornák a Youtube-on – őket kövesse egy kis inspirációért

Nincs épp kéznél egy új szakácskönyv, meguntuk a gasztroblogokat és jobb lenne, ha valaki be is mutatná az adott receptet? Szemezgessünk a magyar Youtube-szcéna gasztrocsatornái közül!

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Feldman: A jövőben is fejlesztjük a hazai élelmiszeripart

Gyors tempóban emelkednek az energia- és alapanyagárak, amit a termények és élelmiszerek árában is érvényesíteni kellene. Hogyan hat mindez a zöldség-gyümölcs ágazatra, ezt boncolgatták a FruitVeB évzáró konferenciáján Kecskeméten. A tanácskozás első témakörében a feldolgozóipar helyzetét taglalták.