0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Vissza a lótenyésztéshez

A Festeticsek Fenékpusztán található egykori épületegyüttese nemcsak őrzi a múltat, hanem a jövőt is magában hordozza. Az egykori majorság mintegy 1,4 milliárd forintból újulhat meg egy vissza nem térítendő uniós támogatásnak köszönhetően.

Azt tervezik, hogy a nyertes pályázat keretében visszaállítják a hely egykor híres, messze földön ismert lovas életben, lótenyésztésben betöltött, vidéki, mezőgazdasági életet bemutató szerepét is.

A mintegy 20 hektáron elterülő épület­együttes régóta várt felújítása megkezdődött, a munkálatok az ütemterv szerint haladnak, és várhatóan az év végére új turisztikai attrakcióval bővül a Helikon Kastélymúzeum. Fenékpuszta valamikor fontos központnak számított. Ugyanitt találhatók a római kori Valcum erődítmény romjai.

Részben a római romok fölé építették a Festetics-majort, ami hosszas hányattatás után végre több ütemben megújulhat, és új funkciókat is kap.

– A régészeti feltárások szerint a mai Fenékpuszta területén már a rézkorban is laktak, és előkerültek leletek a bronz- és a vaskorból is. A 2–3. században vált jelentőssé az akkor már Valcumnak nevezett település, mert itt keresztezte egymást a provincia két jelentős kereskedelmi és hadiútja, az Adriától Aquincumra és a Savariáról, a mai Szombathelyről Sopianae-ba, azaz Pécsre vezető út – idézte fel Fenékpuszta történelmét Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója. – Még a római korban, a 4. század közepén átépítették és megerősítették a települést, egy 377-szer 358 méteres alapterületű, negyvennégy kerek toronnyal megerősített falú erődvárost hoztak létre.

Az erődváros huszonkét épületét sikerült még a 20. században feltárni.

Az erődváros annyira jól védhető volt, hogy lakosai a rómaiak távozása után is itt maradtak: 456-ban a keleti gótok székhelye lett a település, később az avarok germánokat és bizánciakat telepítettek ide. 630 táján egy időre elhagyatottá vált a város, de a nyolcszázas években új lakók költöztek be az oltalmazó falak közé. A települést végül a honfoglaló magyarok pusztították el a 10. század elején.

A terület újbóli felvirágzása több mint 700 évig váratott magára.

A 18. század elején az antik romoktól alig néhány száz méterre a bécsi udvar létesített spanyol lovasiskolát, amit 1739-ben vásároltak meg a Festeticsek, akik hamarosan európai hírű ménest hoztak létre Fenékpusztán. Folyamatos építkezéssel fejlesztették a birtokot: istállók, major, cselédlakások épültek, 1820-ban pedig elkészült a ma is álló kis kastélyépület. 1880 körül telepítették a fenyvesekből álló, mintegy 7 kilométeres fasort, hogy az általa övezett úttal összekössék a keszthelyi Helikon-kastélyt a fenékpusztai uradalommal.

A fenékpusztai kastély volt az Európa-szerte híres verseny­istálló tulajdonosainak és vezetőinek az otthona, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak.

Egészen 1938-ig folyt lótenyésztés az egykori birtokon, de után elérte a magyar kastélyok és uradalmak Magyarországon megszokott 20. századi végzete.

– Kendergyár, majd lenüzem és termelőszövetkezet működött a majorság területén. Ma az egykori Festetics-major épületei képezik a legjelentősebb épület­együttest Fenékpusztán. Az együttes középtengelyét alkotó főépülethez észak és dél felől egy-egy szárnyat csatlakoztattak szigorú szimmetriával, ezekben vannak a gazdasági helyiségek és az istállók. A 19. században Festetics László kibővíttette az épületeket, a homlokzatokat átépíttette klasszicista stílusúra, valamint a középső tömbre ráépíttetett egy emeletet, ahol a grófok szobáját helyezték el. Az épületegyüttes oldalszárnyaiban ebben az időszakban is lovakat tenyésztettek.

A fenékpusztai birtokhoz a Festetics család keszthelyi kastélyától fákkal övezett út vezetett, amely több útba eső kisebb majorságot és malmot is érintett.

A birtok a 19. század elején ménesmajorként szolgált, de sajátos balatoni hangulatához hozzátartozott egy hajóépítő műhely és kikötő is. Az 1945-ös földreform idején a birtokot államosították, és a térség településeinek fejlesztése során tudatosan igyekeztek felszámolni arisztokratikus jellegét. A régi épületek mellé kendergyárat és lenüzemet telepítettek, és termelőszövetkezet működött a területén. A 19. századi épületeket úgynevezett „csökkentett komfortfokozatú lakásokká”, lényegében szükséglakásokká alakították át.

Pálinkás Róbert elmondta: a patinás egykori majorsági épületek évtizedeken át használaton kívül voltak, elhanyagolt állapotba kerültek. Renoválásuk halaszthatatlanná vált, ha meg akarjuk őrizni őket.

Európai uniós pályázattal mintegy 1,4 milliárd forintból, több ütemben építik ujjá a Festetics család egykori majorságát. Mára jól láthatóak az előrehaladott munkálatok eredményei.

– Fenékpusztára beérve egyből látható a romosan is szép kis kastély, amiben múzeumot hozunk létre, illetve az emeleten egy múzeumpedagógiai foglalkozásoknak és egyéb rendezvényeknek szánt teret. Az épülettől balra található egykori kancaistállóban belső lovasudvart alakítunk ki piknikparkkal, az épületnek visszaadjuk az eredeti funkcióját. Bokszokat alakítunk ki az épületben, és egy multifunkcionális teret, ahol rendezvényeket is lehet tartani. A Festeticsek nevéhez kötődő Fenyves allén Fenékpusztára érkező vendégek piknikezhetnek és lovagolhatnak, és a kastély és a majorság közötti utat postakocsin is megtehetik.

A kastély melletti borjúistállóban a projekt első részében a portikuszt építik vissza és a tetőt újítják fel, azonban a Helikon Kastélymúzeum fejlesztései itt nem állnak meg. Jelenleg 8,5 milliárd forint futó projektjük van.

– Egy kormányrendelet szerint a turisztikai szempontokból kiemelt állami beruházások megvalósítási helyszínei között szerepelnek a Helikon Kastélymúzeum, valamint a Festetics-kastélyhoz tartozó épületegyüttesek.

Ez magára a kastélyra, a felújított keszthelyi Amazon Ház Látogatóközpontra és a fenékpusztai területre vonatkozik. Számunkra mindez nagyon fontos, már készítjük is a következő projektet, köztük a Fenékpuszta II. ütemet.

Fenékpuszta első ütemének befejezési határideje 2021. decembere. Egy év múlva az egykori vidéki életet, a magyar lótenyésztés múltját bemutató turisztikai attrakció várja a vendégeket az évtizedekre elfelejtett Festetics-kúriában és a hozzá tartozó majorságban.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság