0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A biztonságosabb, jövedelmezőbb termesztés a cél

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) online tájékoztatót tartott a Növénytermesztési rendszerek klímaváltozási válaszreakciójának és adaptációs lehetőségeinek kutatása című projekt zárásaként. Ebben a GINOP projektben a NAIK hat kutatóintézete vett részt.

Az intézmények munkatársai beszámoltak a támogatásból finanszírozott fejlesztésekről, és bemutatták azok szerepét a kutatásban és a gyakorlati alkalmazásban.

A klímaváltozás elsősorban az extenzív kultúrákat érinti, az erdőgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés, gyümölcstermesztés, valamint a szőlészet egyaránt kitett a kedvezőtlen hatásainak. Intenzív termesztéskor a környezeti tényezők egy része mesterségesen befolyásolható, így az ilyen kultúrák kevésbé veszélyeztetettek, ám ez esetben a beruházási költségek igen magasak (termesztőházak, jéghálók stb.). Hosszabb távon ezért az a gazdaságosabb, ha tudunk alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez.

A projekt során vizsgálták a növénytermesztési rendszerek klímaváltozásnak való kitettségét, érintettségét, és az ebből adódó sérülékenységét.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntartható környezet és az élhető társadalom globális kihívások. Ehhez kapcsolódó területek az élelmiszerbiztonság fokozása, a fenntartható gazdálkodásra törekvés, valamint a bio­gaz­daságok számának növelése. Megvalósításukat szolgálja a fajtanemesítés, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, talajjavítás, agrár-biotechnológia. A NAIK-ban végzett kutatásoknak az is a célja, hogy olyan háttérinformációkkal szolgáljanak, melyek segítségével jó döntéseket lehet hozni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során, mondta az online esemény megnyitóján Illés Gábor, az Erdészeti Tudományos Intézet kutatási igazgatóhelyettese.

Gyümölcsanalitikai vizsgálatok

A NAIK Gyümölcs- és Dísznövény­ter­mesztési Kutatóintézetben (GYDKI) végzett kutatás bemutatásakor hangsúlyozták, hogy a gyümölcstermesztés is egyre intenzívebb. Kis túlzással zárt rendszerek létrehozására törekszenek, hogy mérsékeljék a káros környezeti hatásokat, mondta Lakatos Tamás intézetigazgató. Az egyre védettebb termesztési rendszerek használata ellenére a klímaváltozás hat a gyümölcstermesztésre, és mivel gazdasági tevékenységről van szó, nem mindegy, mennyi időt, pénzt, energiát kell arra fordítani, hogy fenntartsuk az ültetvények megfelelő állapotát, és a termesztés jövedelmezőségét.

A jégháló vagy öntözőrendszer kiépítése ugyanis sokba kerül, tehát úgy mérsékli a termesztés kockázatát, hogy növeli a termesztés költségét, így a gazdasági tevékenység sikerességét és fenntarthatóságát is befolyásolja.

A klímaváltozás egyik legszembetűnőbb eleme a hőmérséklet emelkedése, ami nyáron is kimutatható, de ennél sokkal nagyobb, és mindenki számára műszerek nélkül is érezhető a telek enyhülése. A korábbinál magasabb téli hőmérséklet megzavarja a növények életciklusát, virágzási, termékenyülési gondokat eredményez, és utat nyit olyan kórokozók és kártevők terjedésének, melyek hidegebb teleken nem tudnának hazánkban elszaporodni. Ez utóbbi gond nemcsak a klímaváltozás következménye, hanem a globalizáció is okozza, hiszen az emberi tevékenység, a világkereskedelem segíti e káros szervezetek terjedését, említette Lakatos Tamás.

A GINOP projektben három területre fókuszáltak. Egyik a gyümölcsanalitikai vizsgálatok és az ipari folyamatok automatizálása a gyümölcstárolásban.

Ez azért fontos, mert a termés minőségét is befolyásolja a klímaváltozás, egyáltalán nem mindegy, hogy a gyümölcs mennyire lesz piacos és tárolható. A hőmérséklet emelkedése, a sugárzás növekedése miatt a beltartalmi értékek kedvezőtlen irányba változhatnak. Fertődön gyümölcsanalitikai laborfejlesztésre is sor került, ennek keretében 3D szkennert szereztek be, és roncsolásmentes analitikai eszközöket is kapott az intézet.

Termeszthetőségi határok

Az Újfehértón végzett épületfelújítás és az eszközpark megújítása nyomán mikrobiológiai készítmények előállítása vált lehetővé. A meglévő kísérleti hűtőtároló egységeket is felújították, így négy különálló 12 köbméteres hűtőtárolóban tudják modellezni a nagy, korszerű ipari létesítmények felszereltségét, paramétereit.

Lakatos Tamás kiemelte, hogy a klímaváltozás nehezen számszerűsíthető hatásokkal is jár, ilyen a szélsőséges időjárási elemek, köztük az extrém mennyiségű csapadék bekövetkezésének valószínűsége, hatása.

Az Észak-Alföldön a csapadékmennyiség sokéves átlagban nem csökkent, csak az eloszlása vált kedvezőtlenebbé: a szélsőséges aszályos időszakok mellett gyakori a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék, mely néhány óra alatt akár 50-100 milliméter is lehet.

Ilyen körülmények között nem egyszerű intenzív kultúrát fenntartani, tápanyagot kijuttatni. Az öntözött és precíziós tápoldatozásra felszerelt intenzív gyümölcsösben azt vizsgálják félig zárt körülmények között (a gyökerek izolált talajtömegben fejlődnek), hogy az extrém csapadéknak milyen hatása van a tápanyag-kimosódásra. Ennek gazdasági és környezetvédelmi vetülete is van, hiszen ha kimosódik a tápanyag, akkor nem hasznosíthatja a növény, és újra pótolni kell, miközben a lemosódott tápanyag szennyezheti a talajvizet, mondta a szakember.

A klimatikus változások a bogyósgyümölcsök termesztésében hozták a legnagyobb változást, de más gyümölcsfajok termeszthetőségi határa is északabbra tolódott, ami már nálunk is alapvető termésminőségi gondokat eredményez, például napégést a gyümölcsökön.

A GYDKI munkatársai más NAIK-intézményekkel együttműködve agrárerdészeti vizsgálatokat is végeznek a bogyós gyümölcsűek klimatikus adaptációját segítő termesztési rendszerének kidolgozására (az agrárerdészeti rendszerbe integrált bogyósoknak kedvező mikroklímát teremtenek, és némiképp árnyékolják őket a fák).

Az intézetben szabadföldi intenzív zöldség- és gyümölcskultúrákban használható, valós idejű tápanyagvizsgáló szonda fejlesztésén is dolgoznak egy céggel együttműködve, valamint a Ljubljanai Egyetemmel közösen a talajlakó kártevőkkel szembeni rovarpatogén fonalférgek felhasználásán alapuló védekezési eljárások biológiai alapjait vizsgálják.

Lakatos Tamás elmondta, hogy a cserebogárral már a kétezres évek eleje óta végeznek kísérleteket az intézetben. Sok szempontból a biológiai növényvédelem a jövő, és nagy érdeklődés kíséri mindig az ezzel kapcsolatos eredményeket.

Ha a Földet meg szeretnénk óvni a jövő nemzedékeinek, akkor vissza kell szorítani a kémiai megoldásokat, ám a biológiai védekezés általában elég bonyolult, több odafigyelést igénylő rendszer, aminek a hatékonysága nem éri el a kémiai növényvédelemben megszokott mértéket.

A biológiai védekezés elterjedésében a szakmai munka mellett szemléletformálásra is szükség lenne, mondta Lakatos Tamás.

Vírustesztelés és fitotechnika a szőlőben

A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (SZBKI) projekttevékenységéről Szabó Attila igazgató számolt be az online rendezvényen. Elmondta, hogy a klimatikus változások a borévjáratok érzékszervi bírálataiban is jól követhetők.

A kutatásaik egyik célja az új, invazív kártevők és kórokozók elleni védekezés kidolgozására irányul.

További feladat a biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szembeni ellenálló képesség fokozása. A kutatás-fejlesztések gyakorlati eredményei a nagy biológiai értékű növényállományok létrehozása és fenntartása, környezetkímélő és tudatos termesztés, a peszticidterhelés csökkentése az egészséges és piacképes termék előállítása érdekében. A kapcsolódó területek között szerepel a szőlő komplex patogénmentesítése, a növényvédelem és a szőlőtermesztés fitotechnikai eljárásainak fejlesztése, az ökológiai termesztés, valamint a biológiai alapok, a klónszelekció és a genetikai gyűjtemények fenntartása. A projekt tématerületeinek kijelölésekor fontos szempont volt, hogy a gyakorlatban alkalmazható eredményekhez jussanak majd a kutatások során.

A fitotechnikai kísérletek infrastruktúrájának fejlesztése azért érdekes, mert a nagy alkoholtartalmú borok egyre kevésbé keresettek a fogyasztók körében, és ez befolyásolható fitotechnikai módszerekkel is.

A szőlőben használt egyes növényvédő szerek elhagyása is kihívásokat okoz, mert például a feketerothadás korábban erősen visszaszorult, de most, évtizedek után újra szembesülni kell ezzel a kórokozóval. A növényvédelmi kutatásokat elősegítő infrastruktúrafejlesztés eredményei között szerepel, hogy kipróbáltak új, indukált rezisztenciát kiváltó növényi hatóanyagú készítményeket (szalicilsav, jázmonsav), kártevőcsapdázásokat végeztek, hasznos élő szervezeteket (például ragadozó atkákat) is monitoroztak.

Nagy Zóra Annamária, a NAIK SZBKI munkatársa elmondta, hogy fejlesztették a vírusdiagnosztikai infrastruktúrát Badacsonyban. A Real-Time PCR készüléket a Vitis vinifera- és Vitis sylvestris-fajták elkülönítésére használják molekuláris mar­ker vizsgálat segítségével. A V. syl­vestris, a ligeti szőlő a ma termesztett V. vinifera-fajták őse, és ártéri területeken fordul elő. Hazánkban védett növény, és a nemesítésben olyan rezisztenciatulajdonságok forrása lehet majd, melyeket a mai termesztett fajták már elvesztettek.

Az ELISA-READER készülékkel megvalósítható a genotípusok gyors vírustesztelése.

A fitotechnikai kísérletekhez lombtépő gépet szereztek be (KMS EL típusú levéltépő és lombszívó gép), amivel a hajtásokat csonkázták 60-70 centiméteresre az érés megindulását követően. A fürtzóna feletti levelezést is ezzel végezték az érés megindulását követően (a kontroll egy 110-120 centiméteres lombfal volt). A kísérlet eredménye azt mutatta, hogy a kontrollhoz képest minden kezelésben csökkent a mustfok, kisebb lett a szüretkor szemrevételezéssel mért rothadási százalék, a titrálható savtartalom azonban viszonylagos szórást mutatott. Ezek a kísérletek igazolják, hogy a megváltozott klimatikus viszonyok miatt a fitotechnikán is változtatni kell, amivel a beltartalmi értékekre hatással lehetünk.

A projekt eredményeként eddig kilenc nemzetközi publikáció jelent meg, emellett számos szakcikk, előadás és szaktanácsadási munka is kapcsolódik a fejlesztésekhez.

A helyre vetés egyre kockázatosabb

A NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály (ZÖKO) projekttevékenységét Pék Miklós kutató-nemesítő mutatta be. Elmondta, hogy a feldolgozóipari zöldségek termesztése is egyre kockázatosabb öntözés nélkül, a termelés jövedelmezőségét jelentősen ronthatják az egyenetlen csapadékú és aszályos évek. A ZÖKO továbbra is túlnyomórészt olyan zöldségek kutatásával és termesztéstechnológiai fejlesztésével foglalkozik, melyek ipari felhasználásra kerülnek. A projekt keretében a szegedi telephelyen egy 200 négyzetméteres, a kalocsai telephelyen pedig három 500 négyzetméteres, automatikus klímaszabályozással ellátott fóliaházat építettek, vészfűtés lehetőséggel kiegészítve. A klímaváltozás következtében megjelent május közepi fagyok ezeket a kultúrákat is veszélyeztetik.

A fűszerpaprika és az ipari paradicsom termesztői is tapasztalják a helyrevetéssel járó kockázatokat.

Az áprilisi aszályos időszak, majd az utána következő májusi lehűlések komoly károkat okoznak a csírázás során, majd a fiatal növények életében. Ezért inkább a palántanevelést javasolják a termelőknek, ehhez azonban megfelelő infrastruktúra kell.

Az intézet új termesztőbe­ren­dezé­seiben képesek megnevelni az évi kísérleteikhez szükséges palántákat, azok kiültetése után pedig a nemesítési programok növényanyagai kerülnek a fóliaházakba.

A nemesítési és a génmegőrzési tételeket is ott nevelik, így a berendezésekben tartják fönn a nagy értékű dihaploid (DH) vonalakat, melyek alkalmasak a nemesítési tevékenység felgyorsítására, és azokat az értékes rezisztenciával rendelkező vad fajokat, melyek a trópusi klímán honosak, ezért szabadföldön nem nevelhetők.

A szabályozott klíma az előfeltétele annak, hogy a keresztezéseket zavartalanul végezhessék, a növények jól kössenek, és beérjenek a termések.

Kalocsán és Szegeden automata vezérlésű, csepegtetőszalagos öntözőrendszert is kiépítettek, melynek az öntözési és tápanyag-utánpótlási kísérletekben, valamint a víztakarékos termesztéstechnológia fejlesztésekor (vizsgálják, milyen technológiával csökkenthető a szükséges öntözővíz mennyisége) van fontos szerepe, de szükség van rá a növényállomány optimális felneveléséhez, és a szuperelit vetőmag termelése során is.

A termesztőberendezések mellett szabadföldi kisparcellás kísérleteket végeznek, ezek főként öntözési és tápanyag-utánpótlási témájúak.

Öntözővíz-takarékos technológiák

A projekt keretében beszereztek több, szabadföldön is használható mobil műszert, így a feldolgozóipar számára fontos értékeket (szárazanyag-, színezőanyag- és savtartalom) is nagy pontossággal tudják mérni, és ezt szolgáltatásként is nyújtják a gazdák számára.

Szegeden agrometeorológiai állomást is létesítettek, ezzel rögzíthetők a vegetációs időszak legfontosabb időjárási paraméterei.

Az adatokat feldolgozzák az ott végzett, öntözés nélküli fűszerpaprika-kísérlet keretében, melynek eredményei az idei időjárás ellenére is viszonylag jók lettek, az ehhez kapcsolódó beltartalmi értékek elemzése még folyamatban van. A projekthez kapcsolódóan Pék Miklós kiemelte, hogy a mérési eredmények feldolgozása két doktori értekezésben is szerepel majd. A klimatikus stresszha­tá­sokat toleráló, öntözővíz-takarékos, környezetkímélő technológiák fejlesztése a fő cél, és ezek tapasztalatainak, ismereteinek átadása a termesztők részére.

Az új fajták, hibridek nemesítésé-ben is szerepe van a projekt keretében fejlesztett infrastruktúrának, tesztelik ezeket a fajtákat, ezenkívül a szaporí­tóanyag-termelés is cél a köztermesztés számára.

Ipari paradicsomból két bejelentett fajtajelöltjük van, fűszerpaprikából pedig egy hibrid fajtajelölt várható 2021-ben. Kapacitásaik lehetőséget adnak számos hazai és nemzetközi kutatóintézettel való együttműködésre.

Forrás: Kertészet és Szőlészet