Back to top

Napelemet a halastavakra

Felhagyott bányák helyén kialakult tavakat, illetve különféle egyéb mesterséges tavakat is be lehet vonni az energiatermelésbe, ha úszó napelemrendszert telepítenek a vízfelszínre. Ráadásul – szemben a mezőgazdaságilag művelhető területekkel – azon sem kell vitázni, hogy mi a nagyobb közjó, ha élelmiszer-, vagy ha energiatermesztésre használják a felszínt.

A megújuló energiában utazó németországi BayWa r. e. cég – amely már több úszó napelemrendszert telepített világszerte, legutóbb Hollandiában egy 25 MWp teljesítményű komplexet, amellyel saját közleménye szerint a téma egyik európai piacvezetőjévé vált – azt számolta ki, hogy Németországban összesen 210 GWp potenciál lenne az úszó napelemekben, ami

azt jelenti, hogy országszerte 410 ezer háztartás energiaellátását fedezhetnék így,

olvasható az agrarheute.com cikkében.

A BayWa saját sajtóközleményében pedig azzal érvel az úszó napelemek mellett, hogy ha mesterséges tavakra kerül a technika, akkor nem kell állást foglalni abban a félig-meddig morális kérdésben, hogy élelmiszert vagy energiát termeljünk-e a véges mennyiségű szántóföldön. Felszíni művelésű barnaszénbányák, kavics- és homokbányák helyén kialakult tavak, illetve duzzasztógáttal létrehozott tavak és mesterséges halastavak egyaránt szóba jöhetnek.

A tavak fenntartói pedig így duplán hasznot húzhatnak, amellett, hogy a napelemrendszerrel fedett tavaknak a párolgási vesztesége is kevesebb.

A telepítés költsége magasabb ugyan, mint ugyanakkora szárazföldi napelemparké, ezt azonban ellensúlyozza, hogy viszonylag egyszerű a telepítés és a karbantartás – állítja a BayWa.

Illusztráció

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

Még a hollandokat is megelőzik: a legjobb finn termelők 200 kilónál is több uborkát szednek

Meglepetéssel olvasták a finn kígyóuborka-termesztők, hogy a FAO statisztikája szerint a kígyóuborkát termesztő országok termésátlag szerinti rangsorát Hollandia vezeti négyzetméterenként 68,38 kilogrammal. Finnországban ugyanis nem ritka az éves 200 kilogrammos hozam, így 2019-ben 93,8 kilogramm volt az országos termésátlag, tavaly pedig valószínűleg meghaladta a 100 kilogrammot.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.