Back to top

A világ legnagyobb beltéri gazdasága épül Abu Dhabiban

Az emírségi és holland együttműködés nyomán épülő üzem fontos szerepet tölt be abban a stratégiai tervben, melynek egyik fő célja, hogy az Egyesült Arab Emírségek világelsővé váljon az innovatív élelmiszer-termelési technológiák alkalmazásában.

A kép illusztráció
Fotó: meed.com
A beltéri gazdaság a közel-keleti ország fővárosában, Abu Dhabiban épül 177 millió dollárból, a helyi RainMakers Capital Investment nevű vállalkozás és egy holland, beltéri farmokra specializálódott cég, a GrowGroup IFS együttműködése nyomán.

Az üzem neve GreenFactory Emirates lesz, ahol a tervek szerint évente 10 ezer tonna növényt, javarészt leveles zöldségeket termesztenek majd vertikális és hagyományos módon, mintegy 160 ezer négyzetméteren.

A beruházás az első ütemét idén októberben adják át, igazodva a dubaji világkiállítás megnyitójához, melyet a koronavírus-járvány miatt tavaly el kellett halasztani.

A jövő év márciusáig tartó grandiózus rendezvény látogatói betekintést nyerhetnek ugyanis a legmodernebb mezőgazdasági és élelmiszeripari technológiákba is; kiváló példa erre Hollandia pavilonja, ahol a szóban forgó projekt részletei is megismerhetők lesznek.

„Az Egyesült Arab Emírségek komoly, összehangolt erőfeszítéseket tesz az ország élelmiszer-termelésének javítására, ami elengedhetetlen a legkorszerűbb agrártechnológiák alkalmazása nélkül”

– nyilatkozta az épülő üzem kapcsán Mariam Hareb Almheiri élelmezésügyi miniszter. Hangsúlyozta: kormányuk 2018 novemberében útjára indított egy élelmiszer-biztonsági stratégiát, aminek egyik fő célja a 30 százalékos hozamnövekedés elérése a modern technológiákra épülő beruházások révén.

Terveik szerint 2051-re az Egyesült Arab Emírségek világelső lesz az innováció-vezérelt élelmiszer-termelésben. „Az olyan beltéri gazdaságok, mint a GreenFactory Emirates, fontos szerepet töltenek be céljaink elérésében” – tette hozzá.

Forrás: 
meed.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málta fizet a turistáknak

Azok a külföldi turisták, akik legalább három napot töltenek Máltán, 200 eurós visszatérítést is kaphatnak. A cél, életet lehelni a haldokló turizmusba.

A szárazság eddig a kártevőket hozta helyzetbe – Növényvédelmi előrejelzés 15. hét

A mintegy negyed éve tartó szárazság eddig elsősorban a rovarkártevőknek kedvezett, a kórokozók jelentősebb fellépéséhez hiányzott a csapadék. A megelőző védekezés mindenesetre száraz időben is ajánlott volt az almafa-varasodás és a csonthéjasok virág- és hajtásfertőző moníliája ellen, ha pedig csapadékosra fordul az idő, akkor csak így kerülhető el a járvány.

Női gazdák Azerbajdzsánban

A nők 77 százaléka vidéken él Azerbajdzsánban és 32 százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban, míg a férfiak között csak 24 százalék ez az arány. A nőknek azonban számos olyan kihívással kell szembenézniük, mint a nemek közötti bérszakadék, a többszörös munkaterhelés és a szociális szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés. Összességében hat órát dolgoznak ingyen naponta, míg a férfiak csak kettőt.

Az amerikai szarvasmarhatartásban nagyban csökkent az üvegházhatású gázkibocsátás

A Colorado Állami Egyetemen végzett kutatások szerint a jobb földgazdálkodási gyakorlatok világszerte segíthetik az állattenyésztést az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében.

Jelentős károkat okoztak a fagyok a kajsziültetvényekben

Országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasoknál – főképp a kajsziültetvényekben – a múlt heti fagyok, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A következő hetekben számos gyümölcsfaj virágzik, a gazdálkodók igyekeznek megóvni őket az időjárás viszontagságaitól, ugyanakkor bíznak abban, hogy nem tér vissza huzamosabb időre a fagyos idő.

Robotizált burgonya-feldolgozás

A Fenaco Landesprodukte Európában egyedülálló robotot helyezett üzembe burgonya csomagolására a svájci Bät­terkindenben. A kétrészes robotot a TwinAutomation startup cég és a Fenaco Landesprodukte vállalat szoros együttműködésével fejlesztették ki.

A jövő termőterülete a tenger

A gazdálkodás hagyományos receptje, melyben a jó minőségű termőföld, az ivóvíz és a napfény játszotta a főszerepet, hamarosan átalakulhat. A legfontosabb összetevők mennyisége véges, így itt az ideje, hogy alternatív megoldásokat is figyelembe vegyünk a jövő növénytermelését illetően. Akár folyókon és tengereken ringatózó üvegházakban is folyhat majd a termelés...

A zöld forradalom után a köles forradalma

A köles, a csicseriborsó, a földimogyoró, a cirok és más hasonló „intelligens növények” jelenthetik a megoldást a vízhiányra, a termőtalajok amortizációjára, valamint az élelmiszerellátás válságára Indiában. Magas a tápértékük, alacsony a víz- és vegyszerigényük, mostohább éghajlaton is teremnek és sokoldalúan felhasználhatók.

Nincs szó az egyetemek privatizációjáról

Történelmi léptékű és nemzetstratégiai jelentőségű a felsőoktatási modellváltás, aminek a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lehet a zászlóshajója, mondta Stumpf István a Magyar Mezőgazdaságnak. A volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró február elseje óta felügyeli kormánybiztosként az egyetemek fenntartói reformját.

Több millió embernek keserű a csokoládé

A csokoládé iránti globális kereslet növekszik, de a látszólag kedvező helyzet ellenére néhány kakaóbab termelő országban, elsősorban Ghánában és Elefántcsontparton a gazdálkodók mély szegénységben élnek és teljesen elfogadott a gyermekmunka is.