Back to top

Kutyajóléti válságtól tartanak a britek

A járványidőszakban, a négy fal közt elmélkedve rengetegen döntenek úgy az Egyesült Királyságban, hogy itt az ideje, hogy beszerezzenek maguknak egy négylábú társat. A lelkesedés azonban gyakran hamar elillan, így egyre másra kerülnek utcára a jobb sorsra érdemes kutyák. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa.

Egy brit háziállat-értékesítési online piactér, a Pets4Homes adatai azt mutatják, a koronavírus-járvány kitörését követően 466 601 kutyát hirdettek meg a platformjukon, ami hatalmas, 130 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A kölyökkutyák iránti kereslet 51 százalékkal nőtt a 2020-as év márciusától decemberéig tartó időszakban. Kevésbé örvendetes tény, hogy a kutyatulajdonosok között több ezren voltak azok, akik úgy döntöttek, nem kérnek többet négylábú társuk szolgálatából, akit aztán „nemes” egyszerűséggel utcára tettek.

Egy egyesült királyságbéli állatmentő szervezet, az RSPCA a lezárások kezdetétől számítva 5955 kutyát vett magához, ez pedig rekordnak számít.

Fotó: Szőcs Attila
Rory Cowlam állatorvos, a szervezet egyik munkatársa a Sky News-nak azt nyilatkozta, hogy ez a tendencia minden valószínűség szerint idén is folytatódik. „Sokan hirtelen ötlettől vezérelve vásárolnak kutyakölyköt, illetve olyanok is vannak, akik régóta halogatják a vásárlást, és mivel most sok időt töltenek otthon, úgy döntenek, itt az ideje, hogy beszerezzenek egyet.”

Az ebek iránti keresletnövekedés azzal is járt, hogy megszaporodtak a kutyalopások, illetve egyre többen kezdtek felelőtlen, iparszerű – a szó negatív értelmében – tenyésztésbe. Az RSPCA szerint idén egyfajta kutyajóléti válság is bekövetkezik majd az Egyesült Királyságban, éppen ezért

nyomatékosan kérik a kölyökkutya-vásárláson gondolkodókat, hogy alaposan fontolják meg, hogy képesek lesznek-e gondoskodni az állatról.

Ha biztosak a dolgukban, akkor legyenek körültekintők, s csakis megbízható tenyésztőtől vásároljanak.

Forrás: 
unilad.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Módosult hazánk ASP mentesítési terve

A 2/2021. számú országos főállatorvosi határozat megjelenésével 2021. szeptember 22-től módosult Magyarország ASP felszámolására vonatkozó mentesítési terve.

Ötvenfős a csongrádi nyuszifészek

Hobbinak indult, ma már szinte hivatás a csongrádi Gábris család törpenyúl tenyészete. Szeretik a különleges állatokat, holland tarkát például csak ők tenyésztenek hazánkban. Azt mondják, a legtöbbet a saját tapasztalataikból tanulnak. A törpenyúl tartása nem bonyolult, de túletetni nem szabad, és a meleget rosszul viselik.

Ízletes, egészséges és fenntartható

Több bárány- és juhhúst kellene fogyasztaniuk az európaiaknak. Nemcsak amiatt, mert finom, egészséges és változatossá teszi a táplálkozást, hanem sokféle gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai előnye miatt is.

Prémium lucerna készítése a Karotinnál

A szegedi Karotin Kft. 65 embernek ad állandó munkát, akik 2,3 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Idén júniusban egy korszerű, a legmodernebb technológiával rendelkező lucernafeldolgozó üzemet avattak föl, ami a kaszálástól a végtermék előállításáig 25 főt foglalkoztat. Önmagában ez az adat is jól mutatja a fehérjetakarmány-gyártó üzem jelentőségét a vállalkozásnál.

Őshonos haszonállatok bölcsője

A gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban dr. Bódi László, az intézmény tudományos főmunkatársa ismertette a központ történelmét és a jelenleg is zajló génmegőrzési munkákat. Céljuk, hogy akár ökológiai gazdálkodás révén az őshonos fajták visszakerüljenek a termelésbe, továbbá a fajtákkal szeretnének ismeretterjesztő tevékenységeket is folytatni.

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.