0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Olyan lesz a jövőnk, amilyenné tesszük

Cselekedni kell, és minél hamarabb, hogy visszaszerezzük a külföldi fajták térhódítása miatt elvesztett pozícióinkat. Ha mi, növénynemesítők, vetőmagtermesztők és a döntéshozók, nem teszünk semmit, ha elfogadjuk a magyar fajták rendszerváltás óta tartó kiszorulását a hazai vetésterületekről, akkor elveszünk. Nemcsak mi, hanem élelmiszer-gazdaságunk is teljesen függővé válik a külföldtől.

Ennek következtében az élelmiszer-kiskereskedelem után az élelmiszer-előállítás kiindulási anyagát, a biológiai alapokat, a fajtákat és vetőmagvakat is kizárólag külföldiek uralják majd – sőt, már most ez a helyzet legjelentősebb növényeinknél, a kukoricánál, a napraforgónál és a repcénél.

Ma már ott tartunk, hogy legfontosabb kenyérgabonánk, a búza kiváló minőségű magyar fajtái is kiszorulóban vannak a hazai vetésterületről.

Ha ezt az egyértelműen kedvezőtlen folyamatot nem tudjuk megállítani és visszafordítani, akkor a stratégiailag elsőrendű fontosságú élelmiszer-előállítás tekintetében teljes mértékben elveszítjük önállóságunkat. Ez nemcsak társadalmi és politikai szempontból, hanem gazdaságilag is súlyosan érintené – mi több, már most is sújtja – az országot. Megmaradó alapanyag-előállításunk, vagyis a termelésünk és az élelmiszer-fogyasztásunk is teljes mértékben ki lesz – már most is nagyrészt ki van – szolgáltatva külföldi érdekeknek, vállalatoknak. Szuverenitásunkkal együtt több mint 150 év eredményes magyar növénynemesítését és vetőmagkutatását feladnánk, lemondva egyúttal a vetőmagtermesztés által hozzáadott érték jelentős részéről.

Ez a rengeteg hozzáadott érték – élelmiszer-előállításunkhoz hasonlóan – mind külföldi cégeket és országokat gazdagítana.

Nagyon fontos volna világosan látni, hogy a magyar növénytermesztés és élelmiszer-előállítás versenyképességének és szuverenitásának a saját biológiai alapok, a magyar nemesítésű fajták és a belőlük itthon előállított vetőmag az alapfeltétele. Ehhez meg kell őrizni és fejleszteni kell őket, és minél nagyobb arányban használnunk is. Nemcsak mezőgazdasági termelésünket, hanem a rá épülő magyar élelmiszeripart is ezáltal tehetjük függetlenné, biztonságosabbá és eredményesebbé. Ez egyben Magyarország gazdasági, társadalmi és politikai érdeke.

Mindennek az eléréséhez valódi és jelentős értékként kellene kezelni a magyar növénynemesítést.

Elsősorban kiváló növénynemesítőink tudásának és kitartásának köszönhető, hogy az egyre nagyobb arányú külföldi térhódítás ellenére még mindig van magyar növénynemesítés.

Csakhogy a következő néhány évben kimondottan offenzív stratégiára volna szükség a magyar növénynemesítés fennmaradásához, és hogy az biztosítani tudja a szuverén hazai élelmiszeripar megteremtéséhez szükséges biológiai alapokat.

Ehhez újfajta gondolkodásra, új megközelítésre, új irányra és stratégiára, azaz új üzletpolitikára van szükség. Olyanra, amilyet Lázár János kormánybiztos 2020 végén „new deal” elnevezéssel emlegetett, és amivel „a kormány célja, hogy 10 éven belül a magyar boltok polcain 80 százalékban hazai előállítású, feldolgozású és csomagolású élelmiszerek legyenek – ez nélkülözhetetlen a függőségünk csökkentése érdekében.”

Teljes mértékben egyetértek Lázár János azon kijelentésével is, miszerint

„az agrárképzés, az agrárkutatás – például a vetőmagkutatás, az élelmiszerkutatás – elválaszthatatlan a mezőgazdaság és az élelmiszeripar sikerétől”.

Ez a nagyszerű, egyben evidens és logikus program a magyar társadalom és a magyar gazdaság számára akkor válik igazán hasznossá, és akkor lesz képes erősíteni Magyarország szuverenitását, ha a biológiai alapoktól (fajta- és vetőmag-előállítás) kezdve az alapanyag-termelésen (növénytermesztés, állattenyésztés) keresztül az élelmiszer-előállításig (a gyártáson túl egészen a csomagolásig) az összes egymásra épülő elemét itthon valósítjuk meg.

Tehát magyar nemesítés (vetőmagkutatás) eredménye legyen a fajta, amiből itthon állítsuk elő a vetőmagot (igazi magyar vetőmag), és teljes egészében Magyarországon fejlesztett és előállított biológiai alapokat használjanak a magyar termelők, hogy előállítsák közvetlenül (növényi eredetű élelmiszerek) vagy közvetve (állati eredetű élelmiszerek, avagy a termés „bőrzsákban”) a hazai élelmiszeripar alapanyagait!

Ez összhangban van azzal, amit a kormánybiztos megfogalmazott: „Ezt a piacot uralnunk kell – a saját érdekünkben!”

Magyarország számára ezt a „new deal” programot tartom stratégiai szempontból az egyik legfontosabbnak. Csakhogy megvalósításához, véleményem szerint, élelmiszeriparunk fejlesztése mellett a magyar tulajdonban lévő nemesítőtelepek és vetőmagüzemek fejlesztését – valamint az öntözés fejlesztését – egyenrangú prioritásként kell kezelni!

A külföldnek való kitettségünk megszüntetésével minél hamarabb szuverénné kell tenni élelmiszer-gazdaságunkat.

Ennek érdekében élelmiszer-gazdaságunkat magyar biológiai alapokra kell építenünk, olyan biológiai alapokra, amelyeknek a kiváló ökológiai adottságokkal rendelkező Kárpát-medence volt a bölcsője.

Ne csak reménykedjünk, hanem tegyünk is érte – ahogy Tessedik mondta, „Imádkozzál, de dolgozzál!” –, hogy a magyar növénynemesítés sokáig fennmaradjon, és valódi értéket képviselő, a biodiverzitást fenntartó, kiváló minőségű, eredményesen és biztonságosan termeszthető fajtáival lehetővé tegye a magyar termelők boldogulását, élelmiszer-gazdaságunk szuverenitását és stabilitását, végső soron a magyar lakosság kiváló minőségű és egészséges élelmiszerekkel való ellátását!

Dr. Kruppa József

növénynemesítő

címzetes egyetemi tanár

Forrás: Magyar Mezőgazdaság