Back to top

Komoly korlátozást vezetett be Szerbia a borimportra

Szerbia új intézkedéseket jelentett be, melyeknek célja a külföldi borok kereskedelmének korlátozása. A szabályozással az importőrök által szállított borok mennyiségét kívánják szabályozni.

A korlátozás 2021. január 1-től lépett érvénybe, az előző hónapok intézkedéseit követően, miszerint az EU-ból érkező borok forgalmát kedvezményes kvótával - 625 000 liter/negyedév -, forgalmazhatják 2021-től – közölte Vecernji Novosti.

A korlátozás alapján 2021 első három negyedévében egy importőr maximum 15%-át importálhatja a teljes negyedévenkénti kvótának,

azaz 625 000 liternek, mely alól az utolsó negyedév jelent kivételt. Amennyiben, ha a behozatal nem éri el a negyedéves 15%-os kvótát, további 15%-ot adnak hozzá a küszöbértékhez a következő negyedben – írta a közlemény.

Import kvóta

Egy tavaly júniusi online közlemény szerint a Lidl 140 teherkocsi-rakománynyi bort importált, ami 70%-kal haladta meg az előírt éves kvótamennyiséget. Ezt követően más importőrök kereskedelmét korlátozták, akik az EU-ból akartak bort szállítani Szerbiába, melynek következménye a bor árak 30%-os emelkedése és az eladások több mint 40%-os csökkenése lett.

Dusko Marjanovic, a szerbiai Trade Sector in the Union of Employers elnöke alátámasztotta, hogy azóta az éves import kvótát teljesítették és a vámokat is kifizették a borokra – írja a közlemény.

Az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás alapján a 2,5 millió liter bor kvótája teljesíthető lett volna vámok kifizetése nélkül is.

Rendelet a borpiacon

A szerbiai munkáltatói közösség (UPS) határozottan elégedett az állam döntésével és kifejtette, hogy „ez a borpiac igazgatását segíti és lehetővé teszi a tisztességes versenyt”.

A szerb kormány közzé tette a 2021-2031 közötti stratégiai célját, melyben elsődleges szempontként szerepelt a bor előállítás és a bor kereskedelem fejlesztése.

Ez egy nagy lehetőség a bortermelők számára Szerbiában, a gazdasági válságot és a veszteséges piacot követően, melyet a 90-es években történt termőterületek csökkenése idézte elő.

A 2018-as adatok alapján 20 466 hektárra nőttek a szőlőterületek Szerbiában, míg egy átlagos méretű szőlőföld mindössze 0,34 hektár. Ez a változás jelentősen növeli a szőlőfeldolgozás összköltségét.

Alacsony szőlősűrűség

Európában Szerbia a legalacsonyabb szőlősűrűséggel (0,1%) rendelkező ország, melynek teljes borkereskedelmének több mint 60%-át import borok adják. Ez a stratégiai lépés lehetővé teszi az ország számára, hogy növelni tudja a szőlőterületeit és a helyi borok forgalmazását több mint 30%-kal fellendítse a szerb piacon.

Ezenkívül a helyi bor export kereskedelemre is pozitív hatással lehet, akárcsak a bor- és a vidéki turizmusra.

A borászok és bortermelők szerbiai egyesülete felmérése szerint a szőlőterületek 7 000-ről 25 000 hektárra növelhetőek évente a következő évtized során, valamint a bor előállítás növekedésében is változást remélnek, 30 millió helyett 100 millió literre számítanak évente.

Forrás: 
esmmagazin.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Indul a szezon – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A belvizek a talajok művelhetővé válásához még több tavaszias idő kell, a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben azonban már bőven akad tennivaló. A legfontosabb feladat most a metszés és a lemosópermetezés.

A brit vetőburgonya hányatott sorsa

A brexit miatt a skót, angol és walesi vetőburgonya-termesztők és -kereskedők továbbra sem tudnak exportálni az Európai Unióba, ami több millió font veszteséget okoz. Az EU ugyanis nem adta meg a harmadik ország státuszt a brit vetőburgonyára, mert az nem „igazodik dinamikusan” a termékre vonatkozó EU-s szabványokhoz.

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.