Back to top

A méhes földje

Hogyan méhészkedtek az ősemberek? Miért volt szent állat a méh Egyiptomban? Miért a „Tejjel-mézzel folyó Kánaánt” keresték az Ószövetségben? Miért nevezte Hamvas Béla Magyarországot a méhes földjének? És még számos más kérdésre is megtudhatjuk a választ Weiner Sennyey Tibor előadásából.

Weiner Sennyey Tibor -  költő, író, a DRÓT főszerkesztője, eddig 13 megjelent könyv szerzője, maga is kezdő méhész - 2020 márciusában kezdte el Kertmagyarország előadásait. Ez lesz a 3. a sorban, melyre ezúttal a Vasi Őrtüzek vándorkonferencia kérte fel.

"A méhes földje" című  előadása hiánypótló, hiszen a méhes és a méhekkel való foglalkozás eddig kevésbé ismert nemzetközi és magyar kultúrtörténeti hátterét tárja elénk. 

Az előadásban többek között a következőkről lesz szó:

Méhek egy fatörzsben
Méhek egy fatörzsben
Fotó: American Bee Journal 2017/11
Hogyan méhészkedtek az ősemberek? Miért volt szent állat a méh Egyiptomban? Miért a „Tejjel-mézzel folyó Kánaánt” keresték az Ószövetségben? Voltak-e zsidó méhészek? Az ősi Kelet miért és hogyan tisztelte a méheket? Hogyan jelenik meg korokon keresztül a méh a kultúrában és milyen mágikus tulajdonságokat kapcsoltak a méhekhez és a méhészekhez? Milyen csodálatos méhes verseket írtak az ókori Egyiptom írnokaitól kezdve az angol költőnőig Sylvia Plathig, aki szintén méhészkedett? Milyen méhese volt Berzsenyi Dánielnek? Miért akart méhész lenni Zsennye szülötte, Békássy Ferenc? Miért írta Hamvas Béla, hogy:

„Ez itt Berzsenyi és Kisfaludy Sándor népe és földje. Elpusztíthatod, de az aranykorból sohasem fogod tudni felébreszteni. Ez a méhes földje.”

Az előadás helyszíne: Zsennye Alkotóház Sennyey-Bezerédy-Békássy kastély, Időpont 2021 február 6. 17:00 óra (az előadás online követhető lesz a szerző közösségi oldalán: https://www.facebook.com/weinersennyeytibor)

 

 

 

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Levéltetvek mindenütt – Növényvédelmi előrejelzés 21. hét

A kórokozóknak kevésbé kedvezett az utóbbi napok időjárása, a rovarkártevők többsége viszont gyors szaporodásnak indult. Különösen a levéltetvek jelenléte feltűnő, némely növényen aggasztó méreteket ölt.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

A magyarok először kóstolják meg a cseh akvapóniát

A Cseh Köztársaságot május 24-én, kedden a Future Farming képviseli a budapesti CEE Smart City Expo kiállításon. A cseh standon bemutatásra kerül a Future Farming fejlett akvapóniája.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

Lesz-e elég feldolgozóipari alapanyag?

Egyre kevésbé vonzó a csemegekukorica és zöldborsó termesztése a gazdáknak. Az okok sokrétűek, de a termesztési kedv csökkenése leginkább arra vezethető vissza, hogy a világpiacon az egekbe szökött a takarmánykukorica és az olajos termények ára.

Dél-Európában később indult a szedés, nálunk a tavalyinál korábban lehet dinnye

A terület csökkentéséből és az időjárásból adódóan a dél-európai dinnyetermelő országokban az előző évinél kevesebb termést várnak. A korai szedések pedig egy-másfél hetet csúsztak. Nálunk is szűkült a terület, főként a Kelet-Magyarországon termesztett konstans fajtákból ültetnek kevesebbet. A hűvös áprilist követő májusi meleg hatására azonban június 20. körül már magyar görögdinnyét ehetünk.

Méhek nélkül nincs élet – A MATE munkatársának gondolatai a méhek világnapján

2019-ben az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a beporzókat. A veszélyeztetett fajok listáján szereplő méhek egyedszáma az utóbbi években drasztikusan csökken. A valós aggodalmak hátteréről és a megporzók ökoszisztémában betöltött szerepéről Dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársa osztotta meg a legfontosabb tudnivalókat.