Back to top

A méhes földje

Hogyan méhészkedtek az ősemberek? Miért volt szent állat a méh Egyiptomban? Miért a „Tejjel-mézzel folyó Kánaánt” keresték az Ószövetségben? Miért nevezte Hamvas Béla Magyarországot a méhes földjének? És még számos más kérdésre is megtudhatjuk a választ Weiner Sennyey Tibor előadásából.

Weiner Sennyey Tibor -  költő, író, a DRÓT főszerkesztője, eddig 13 megjelent könyv szerzője, maga is kezdő méhész - 2020 márciusában kezdte el Kertmagyarország előadásait. Ez lesz a 3. a sorban, melyre ezúttal a Vasi Őrtüzek vándorkonferencia kérte fel.

"A méhes földje" című  előadása hiánypótló, hiszen a méhes és a méhekkel való foglalkozás eddig kevésbé ismert nemzetközi és magyar kultúrtörténeti hátterét tárja elénk. 

Az előadásban többek között a következőkről lesz szó:

Méhek egy fatörzsben
Méhek egy fatörzsben
Fotó: American Bee Journal 2017/11
Hogyan méhészkedtek az ősemberek? Miért volt szent állat a méh Egyiptomban? Miért a „Tejjel-mézzel folyó Kánaánt” keresték az Ószövetségben? Voltak-e zsidó méhészek? Az ősi Kelet miért és hogyan tisztelte a méheket? Hogyan jelenik meg korokon keresztül a méh a kultúrában és milyen mágikus tulajdonságokat kapcsoltak a méhekhez és a méhészekhez? Milyen csodálatos méhes verseket írtak az ókori Egyiptom írnokaitól kezdve az angol költőnőig Sylvia Plathig, aki szintén méhészkedett? Milyen méhese volt Berzsenyi Dánielnek? Miért akart méhész lenni Zsennye szülötte, Békássy Ferenc? Miért írta Hamvas Béla, hogy:

„Ez itt Berzsenyi és Kisfaludy Sándor népe és földje. Elpusztíthatod, de az aranykorból sohasem fogod tudni felébreszteni. Ez a méhes földje.”

Az előadás helyszíne: Zsennye Alkotóház Sennyey-Bezerédy-Békássy kastély, Időpont 2021 február 6. 17:00 óra (az előadás online követhető lesz a szerző közösségi oldalán: https://www.facebook.com/weinersennyeytibor)

 

 

 

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tudományos érvekkel a piaci megjelenéshez

Az Agricolae Kft. a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézettel együttműködve olajos magvak feldolgozására, növényi olajok kinyerésére és funkcionális termékek fejlesztésére irányuló projektet indít, amelyet május 27-én a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusában ismertettek. A projekt a GINOP-PLUSZ-2.1.1-21-2021-00201 azonosítószámú pályázat keretében valósul meg.

A jégkármérséklő rendszernek köszönhetően kisebb kárt okoztak a viharok hazánkban, mint a szomszédos országokban

A 2022. május 25-én ismét szupercellák okoztak néhol jégesőt Magyarországon. Határainkon túl jóval nagyobb károk keletkeztek, mint hazánkban, néhol autók szélvédőit törte be a jég. A jégszemek mérete Magyarországon jellemzően a 4-5 cm-t érte el, szemben a Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában mért 7 cm-rel.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

Kisüstiben oldott hatóanyagok

A gyógynövények és az alkohol kapcsolata nem új keletű. Patkós József kisüsti pálinkából készült gyógynövényes likőrjei azonban eltérnek a kereskedelmi forgalomban kapható hasonló termékektől, mivel többségük nem gyógynövény-keveréket, hanem csak egy-egy fajt tartalmaz.

Növényorvos a közterületen: jó idő van a levéltetvekre

Az esőkkel egy időben megérkezett a meleg is, kedvező körülményeket teremtve a gombáknak és a rovaroknak. Talán a levéltetvek élvezik a legjobban a meleg, párás időjárást. Szaporodnak, terjednek, és egyre több fajt károsítanak.

Kutyaharapást szőrével? Inkább ebnyelvűfűvel...

A fekete nadálytő jól ismert és szívesen használt gyógynövény, azonban inkább csak nedvesebb helyeken, folyópartok közelében találhatjuk meg. Hasonló hatásokkal bíró testvére, az ebnyelvűfű viszont éppen a száraz, napos gyepeket kedveli.

Az eredmény azonnal látható

Hazánkban nem elterjedt a gépi virágritkítás almában, ezért mutatták be Újfehértón, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetében a Darwin berendezést. A gép bemutatásával azokat a tévhiteket is szeretnék eloszlatni, hogy ez az eljárás károsítja a fákat, tudtuk meg Takács Ferenc megbízott osztályvezetőtől.