A talaj magas só- és klórtartalma miatt általában csökken a termés, a levelek klorofilltartalma, ami a fotoszintézis gyengülését hozza magával, lassabb a gyökérnövekedés és perzselődnek a levelek.
A perui SF Almácigos cég eddig sok vízzel mosta át az ültetvények talaját és a fordított ozmózis elvén működő sótalanító berendezést használt, de ez a módszer elég drága és sok elektromos áramot igényel. Új módszerek után néztek hát, és rátaláltak a svájci AQUA4D-re, ami teljesen másképp működik, mint a fordított ozmózis. Lényege, hogy az öntözővizet irányított elektromágneses kezeléssel „lágyítják”.
Amit nem használnak föl a növények, az kimosódik a mélyebb talajrétegekbe. A technológiát bármilyen minőségű vízzel lehet használni, és nincs szennyvíz vagy elfolyó víz.
A perui cég felépítette az AQUA4D rendszert, az eredményt pedig EC-mérőkkel és talajszenzorokkal ellenőrizte, és összevetette egy fordított ozmózissal sótalanított vízzel öntözött tábla eredményeivel.
Ez várható is volt, mert ha nem kristályosodnak ki az öntözővíz sói a gyökér körül, ami károsítja a hajszálgyökereket, akkor jobb a növények tápelem- és vízfelvétele, több lesz a termés.
Folyamatosan a szántóföldi vízkapacitás 100%-a körüli szinten tartották a kiöntözött vízmennyiséget, körülbelül 10%-os ingadozással, hogy ne legyen teljesen telített a talaj.
A két tábla eredményeit összehasonlítva az derült ki, hogy mindkét módszer hasonlóan csökkentette a talajban mért EC-t, de ehhez az AQUA4D rendszerrel csak 0,9 Wh energiát kellett használni egy köbméter vízhez, míg a fordított ozmózissal egy köbméter víz kezeléséhez 2,9 kWh-ra volt szükség.
További előnye, hogy a talajban fölhalmozódott sókristályokat is oldatba viszi, ezáltal „kitisztítja” a talaj pórusait.
A három hónapos perui mérések eredménye tehát az, hogy javult a víz- és energiafelhasználás, a gyökérzónában jobb lett a sók eloszlása a talajban, ezáltal kedvezőbb víz és oxigén arány alakult ki, ami javította a gyökérzet teljesítményét.
