Back to top

Vadászat és vadgazdálkodás a vírusok árnyékában

Bár a kora tavasszal esedékes vadszámlálás adataira érthető módon még nem támaszkodhatnak, a kárpátaljai vadászkollektívák mégis mérleget készítenek ilyenkor, az idény vége felé. Hisz az elmúlt hónapok határbejárásai során sok mindenre fény derült, a sikeres kilövések számá­ból például következtetni lehet a vadállomány nagyságára.

Badalói vadásztársulat – teríték egy sikeres nyúlvadászat után
Badalói vadásztársulat – teríték egy sikeres nyúlvadászat után
Matúz István hivatásos vadász hosszú éveken át vadgazdaként tevékenykedett az ugocsai Tiszaháton. Őt kértük meg, hogy ossza meg velünk a megyében, illetve a Kárpát-medence különböző tájain vendégvadászként szerzett tapasztalatait.

Mennyire befolyásolta a vadászkollektívák életét és magát a vadgazdálkodást az afrikai sertéspestis megjelenése?

– A sertéspestis okozta mizéria, ha lassan is, de lecsengőben van. Két éve a vaddisznó Kárpátalja síkvidéki vadászterületeiről gyakorlatilag eltűnt, és ebben bizony nemcsak az ASP vírusa volt ludas, hanem az úgynevezett „depopulációs vadászat” elrendelése is.

Ennek értelmében a sertevad kortól, nemtől függetlenül, egész évben minden eszközzel, kilövési engedély nélkül vadászhatóvá vált.

E két tényező következtében drasztikusan visszaesett az állomány. Mára viszont, örvendetes módon, regenerálódik a vaddisznó. Számaránya még messze nem érte el a járvány előttit, de egyre több van belőle. Érdekes módon az elhullások megritkultak, noha ismét járják a kondák a kárpátaljai pagonyokat.

Hogyan hat a mindennapokra a koronavírus okozta veszélyhelyzet?

– Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium ajánlása alapján bizonyos korlátozások mellett tarthatók a társas vadászatok. A vadászat előtti beiratkozás során kötelező a maszk viselete, vadászat közben és a terítéknél kötelező az izolációs távolság betartása, és tilos a vadászat után társas összejövetelt tartani. Összességében, ezek kellemetlen előírások ugyan, de a társas vadászat lebonyolításának rendjét igazából nem befolyásolják.

Miként alakult az apróvadállomány az utóbbi években?

– Az elmúlt időszakban szomorúan tapasztaljuk a fácánállomány drasztikus csökkenését.

Mivel Kárpátalján a nevelt fácán vadászata gyakorlatilag ismeretlen, csak természetes szaporulatú vadfácánra szorítkozhatunk, amely viszont rohamosan veszíti el élőhelyeit.

Ennek oka, hogy az elmúlt években a fél-, egyhektáros nadrágszíjparcellákat tőkeerős mezőgazdasági vállalkozók szerezték meg zsebszerződésekkel, és ahol eddig mondjuk 10 hektáron kukorica, burgonya, kalászos, vagy káposzta, paprika, bab és egyéb zöldségféle nyújtott változatos élőhelyet, most egyetlen egybefüggő hibridkukorica- vagy napraforgótáblát találunk.

Az intenzíven gyomirtott, rovarszegény vetések pedig nem biztosítanak élelmet a fácáncsibéknek, melyek életük első néhány napjában csak és kizárólag rovartáplálékot fogyasztanak. Tovább tetézi a bajt, hogy jelentősen visszaszorultak a költőhelyet biztosító természetes bokrosok-remízek is.

Hasonló okokból fokozottan negatív tendenciát tapasztalunk a fogolynál is. Ennek a „legmagyarabb vadmadárnak” a kárpátaljai populációja az egykori töredékére zsugorodott. A fürj vonulásban történő vadászatát Ukrajnában ugyan lehetővé teszi a törvény, és ebből a szárnyasból akad is szépen, de néhány fanatikus kutyás vadásztól eltekintve ezt a „műfajt” nálunk senki nem űzi.

Az örvös galambot illető európai ten­dencia örvendetes módon már Kárpátalján is érezhető, egyre népesebb a galambfaj helyi költőállománya.

Okaként talán a napraforgó-termelés megugrását lehetne említeni, ami a fő tápláléka ennek a madárnak. No és költőhely tekintetében sem igényes.

Vadlúdból a nyári lúdnak egy kisszámú, de stabil költőállományát figyelhetjük meg a zárt kezelésű halastavakon, erre a madárra ott vadászhatnak is a szerencsések. A nagylilik vadászata viszont a nagyfelületű víztározók hiánya miatt rendkívül esetleges. A megyénken átvonuló lilikcsapatok csak a legritkább esetekben szállnak le huzamosabb időre. A vadréceállomány ellenben az aszályos évek dacára is kedvező képet mutat. Mi több, a törvény egyelőre még mintegy féltucatnyi faj elejtését - köztük a csörgő-, a böjti- és a barátrécéét is – engedélyezi.

Rókákból az egész Kárpát-medencében kifogyhatatlanok vagyunk, vallja Matúz István
Rókákból az egész Kárpát-medencében kifogyhatatlanok vagyunk, vallja Matúz István

Az aranysakál, illetve az európai hód megjelenése a vidéken csupán egzotikum, vagy jelez valami mást is?

– Rég elmúlt az az idő, amikor Kárpátalján a hód – és nem csak az európai hódról beszélünk, mert az Ungvári járásban a várat és gátat építő amerikai fajváltozat is jelen van – és az aranysakál egzotikumnak számított. A hód kártétele lassan érezhetővé válik az ártéri erdőkben, alaposan túlszaporodott. Ennek tudható be, hogy az ukrán vadászati törvény előzetes állománybecslést követően lehetővé teszi a vadászatát. Az aranysakállal egyelőre csak kóstolgatjuk egymást, noha az első, bizonyító erejű példányt még 2002-ben ejtették el tőlünk nem messze, Királyháza határában.

Mára gyakorlatilag Kárpátalja valamennyi térségében jelen van, noha elszaporodásának a zsákmányállatok limitált mennyisége erősen gátat szab.

Ottani vadásztársaimtól tudom, hogy Magyarországon is csak a jelentős nagyvad-, főképp őzállománnyal rendelkező régiókban sza­porodott el robbanásszerűen, olykor jelentős károkat okozva.

Egy öreg vadásztól hallottam: rókákból kifogyhatatlanok vagyunk. Továbbra is ez a helyzet?

– A róka olyannyira opportunista, a lehetőségeket zseniálisan kiaknázó ragadozónk, hogy nemhogy féltenünk nem kell, de tűzzel-vassal való irtása ellenére is stabilan növekszik az állománya.

Véleményem szerint ez az enyhe telekre és a magyar-lengyel segítségnyújtás keretében zajló veszettség elleni vakcinázásra vezethető vissza.

Gond továbbá, hogy a hattyúnyakcsapdák használata Ukrajnában kategorikusan tilos, noha jól tudjuk, hogy csak tűzfegyverrel a rókaállományt nem lehet kordában tartani, emiatt elengedhetetlen lenne a „trapperkedés”.

Terítéken a nyúl. Hogyan alakul az állomány, tudva, hogy a mezőgazdasági földek egy részének művelését továbbra is elhanyagolják?

– A mezei nyúl állománya szerencsére stabil. Az enyhe teleknek köszönhetően a március eleji, a legkorábbi fialások is fel tudnak nőni. Egyértelmű, hogy a vaddisznó kiszorulása a mezőgazdasági területekről jót tett a tapsifülesnek. Ahol a dolmányos varjút és a rókát intenzíven vadásszák, a kóbor kutyákat és macskákat nem hagyják elszaporodni, ott bőséges a nyúlállomány.

A mezei nyúl köztudottan szapora jószág.

Évente háromszor vet 3–4 kölköt. Ha ebből a 9–12 kisnyúlból csak a fele megéli a vadászidényt, máris páronként 4–6 fiatal egyeddel számolhatunk, vagyis képes évente megtriplázódni az állomány. Persze csak akkor, ha augusztus közepétől-végétől is van elegendő és megfelelő takarmánya.

Célkeresztben a vaddisznó…

– Régen átkoztuk az általa okozott vadkár miatt, a farmerek esetenként mérgezték, vadásztuk lesen, hajtásban, cserkelve – és mégis volt belőle elég. Aztán jött az ASP, és minden megváltozott. Szinte eltűnt, és meg merem kockáztatni, hogy Kárpátalján a teljes állomány 80 százaléka elpusztult. Most kezd ismét megjelenni, az ártereken már nemcsak váltóvad.

De azt az állománysűrűséget, ami 5–6 éve jellemző volt, még messze nem érte el.

Az igazat megvallva, ez nem is valószínű, hiszen mindmáig érvényben vannak a vaddisznó-populáció drasztikus korlátozását célzó vadgazdálkodási és erdészeti rendelkezések.

Sokak szerint szépen szaporodik az őzállomány. Mi az oka ennek?

– Egyrészt a már említett nagytáblás művelés kialakulása, hiszen az őz a sokhektáros monokultúrákban igen jól érzi magát, ahogy azt a magyarországi tapasztalatok is mutatják. Másrészt az enyhe telek is kedveznek az őznek, hiszen évek óta nem volt huzamosabb ideig megmaradó vastagabb hótakaró, ami nehezen elviselhető lett volna az őzek számára.

A készülő új ukrajnai vadászati törvényről erősen megoszlanak a vélemények. Mi elsősorban a törvényhozók szándéka? Lehetséges-e, hogy ebben a hatalmas országban a különböző megyék eltérő adottságait jobban figyelembe vegyék?

– A tervezett új ukrán vadászati szabályozás meglátásom szerint egyértelműen vadászellenes. Az egyik törvénytervezet például megtiltaná a kiskorúak részvételét a vadászatokon. Az elképzelések szerint tehát 14 évesnél fiatalabb személy még hajtóként vagy kísérő minőségben sem jelenhet meg vadászaton.

Érdekes módon pont a gyerekek szellemi fejlődésének védelmével indokolják mindezt a javaslattevők.

Ez persze badarság, hiszen szinte minden jelenlegi vadász gyerekként, az apja vagy valamelyik férfi rokona kíséretében fertőződött meg ezzel a szenvedéllyel. A parlament elé beterjesztett többi törvénytervezet meg egyenesen a vadászat és az érdemi vadgazdálkodás ellehetetlenítését célozza. Olyan módosításokat tartalmaznak ugyanis, mint például kotorékozás és disznóhajtás során a kutyák használatának megtiltása, mivel ezeket a tevékenységeket tiltott állatviadalnak kívánják minősíteni.

Továbbá a róka, a dolmányos varjú és a szarka a szaporodási ciklusában védettséget élvezne, ami ugyancsak nonszensz, hiszen e fajok állománya ezt abszolút nem indokolja, hisz köztudottan a legveszélyesebb apróvad-kártevőkről van szó.

A legmeredekebb viszont az, hogy egyes elképzelések szerint a vadászatok és a vadgazdálkodási limitek megállapítása felett úgynevezett „társadalmi ellenőrzést” gyakorolhassanak a zöld szervezetek. Az egyik barátom találó módon úgy fogalmazott, hogy totálisan vad-, vadász- és vadászatellenes intézkedések sorozatáról van szó.

Jómagam csupán a következőkre utalnék: a törvényhozók elfelejtik nagy igyekezetükben, hogy a világban jelenleg ott vannak a legnagyobb biztonságban a vadállatok, ahol szakszerűen művelik a vadászatot. Erre számos példát tudunk hozni több kontinensről is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Az élelmezésbiztonságról egyeztettek az uniós agrárminiszterek

Az Európai Uniónak erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését, ehhez azonban elengedhetetlen a termelés csökkenését eredményező intézkedések újragondolása – mondta Feldman Zsolt Brüsszelben. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válságról egyeztettek az agrárminiszterek.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

Binturongok születtek a Szegedi Vadasparkban

Binturongok (Arctictis binturong) születettek a Szegedi Vadasparkban, a cibetmacska faj kölykeit már a látogatók is megfigyelhetik az Ázsia-ház melletti kifutójukban - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Mindenkinek ajánlott laboratóriumi vizsgálat

A laboratóriumi levélminta-vizsgálatok bizonyos támogatások esetén kötelezőek, és azok a kertészek is hasznos információkhoz jutnak az eredményekből, akiket semmi sem kötelez az elvégeztetésükre. Az elszabadult műtrágyaárak miatt az eddiginél is fontosabb, hogy a kívánt hozamokhoz elegendő, de a szükségesnél nem több tápanyagot adagoljanak a termelők.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.