Back to top

Tejfogyasztás Afrikában – évezredes a hagyománya

A fehérjék vizsgálatakor a leletekben fennmaradt ősi proteinekből vonnak ki mintákat, amelyek elemzésével ki tudják mutatni a specifikus tejfehérjéket, sőt azt is, melyik faj tejére jellemző az anyag. A kutatás rámutatott arra is, hogy a gyerekkorban általában eltűnő, a tejcukor emésztésért felelős laktáz enzim felnőttkori megmaradását a tejfogyasztás idézte elő.

A tejivás történetét sokáig közvetett eszközökkel kutatták a régészek: ősi sziklafestményeket, állatcsontokat vizsgáltak. Újabban őskori edények lerakódásaiban keresték a tejzsír nyomait, ezek a módszerek azonban nem adnak választ arra, hogy egy bizonyos őskori ember ivott-e tejet életében. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány ősi afrikai emberek fogkövét vizsgálta meg.

Fotó: pixabay.com

A jénai Max Planck Intézet és a kenyai Nairobi Nemzeti Múzeum tudósai emberi maradványok fogkövét elemezték. Az ősi ember ugyanis nem tudta eltávolítani fogairól a lepedéket, ami sok esetben képzett fogkövet. Ez később fogromlást és nagy fájdalmat okozhatott a fog gazdájának, ugyanakkor a fogkő a benne fennmaradt anyagok aranybányáját biztosítja a sok ezer évvel későbbi tudománynak.

A kutatók Szudán és Kenya területén található 13 ásatási helyszínen feltárt ősi állattenyésztő közösségek 41 felnőtt egyedének fogkövét elemezve nyolcnál találtak tejfehérjét.

Madeleine Bleasdale, a tanulmány vezető szerzője megjegyezte, hogy a proteinek némelyike olyan jó minőségben maradt fenn, hogy azt is meg lehetett állapítani, mely állat tejét fogyasztotta az ember.

A tudósok a legkorábbi tejfehérjét a szudáni Kadruka 21 elnevezésű temetkezési helyen találták, mely mintegy hatezer éves. A közeli, nagyjából négyezer éves Kadruka 1 temetőben talált egyik emberi maradványnál azonosítani tudták a fajt, amelynek tejét életében fogyasztotta: kecsketejet ivott.

Kecskét legeltető kisfiú
Fotó: pixabay.com

Ez a legkorábbi közvetlen bizonyítéka a kecsketejivásnak Afrikában.

A szárazabb éghajlaton élő korai pásztortársadalmaknak fontos tejforrása lehetett a kecske és a juh - magyarázta Bleasdale.

A dél-kenyai Lukenya-domb 3600-3200 éves ásatási helyén talált egyed fogkövében is fedeztek fel tejfehérjét, ezért úgy vélik, az állatok tejének fogyasztása kulcsszerepet játszhatott az afrikai pásztortársadalmak hosszú távú sikerében.

A laktáz enzim, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet teljesen megeméssze a tejet, általában gyerekkorban eltűnik, így sok felnőttnek nagy kellemetlenséggel jár a tejfogyasztás. Egyes emberekben azonban felnőttkorban is termelődik laktáz. Európában egy fő génmutáció köthető a laktáz fennmaradásához, Afrikában a különböző populációkban négy is.

Évtizedek óta rejtély, hogyan fejlődött együtt a tejgazdálkodás és az emberi biológia. A friss tanulmány szerzői meg tudták állapítani, hogy a fogkövük alapján tejfogyasztó embereknél vajon fennmaradt-e a laktáztermelés felnőtt korukban is.

Kecskék Kenyában
Fotó: pixabay.com

Mivel ezek az egyének nem rendelkeztek a génmutációval, úgy itták a tejet, hogy genetikailag még nem alkalmazkodtak a tejemésztéshez. Ez arra utal, hogy valójában a tejivás teremtett olyan körülményeket, hogy a laktáztermelést fenntartó génváltozat megjelenjen és elterjedjen az afrikai populációkban.

„Ez csodálatos példája annak, hogyan befolyásolja az évezredek folyamán az emberi kultúra az emberi biológiát”

- jegyezte meg Nicole Boivin, a jénai Max Planck igazgatója.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Immunerősítés ősszel

Ha ősz, akkor jöhet egy adag immunerősítés, hogy felkészülten nézzünk elébe a télen ránk váró kórokozók hadviselésének. Ez az időszak fantasztikus segítőket állít csatasorba a mi oldalunkon, érdemes közülük minél többel szövetkezni. És a hagyományosan bevált gyógynövények is jelentkeznek egy-egy bevetésre.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Miért háromszor olyan drága a zab alapú tejhelyettesítő, mint a tehéntej?

A tejtermelőket bosszantó, megválaszolhatatlan kérdésre a német agrarheute.com portál szerzője próbált mégis választ keresni.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Génszerkesztett búza

Engedélyezték egy génszerkesztett búzafajta szabadföldi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.

Ha az állat viselkedése problémás - Sokszor a gazdának kell változni

Kutat, lovat tenyészt és foglalkozik állatpszichológiával. Ausztriában bejegyzett arab telivér fajta tenyésztő, és a lovas katonai hagyomány­őrzést gyakorolja a pusztai nomádtól az 1848-as huszárig. Kriston Csigás Zoltánnál jártunk.

Zászlóval mentettek meg egy leeső macskát a szurkolók

A kilenc életéből egyet sem használt el.

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.